Az Orbán-kormány által a 2010-es évek elején végrehajtott magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása jelentős bizalomvesztést okozott az öngondoskodási piacon, amit a mai napig érzünk. Az új javaslat, amely lehetővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználását 2025-ben, újabb kockázatot jelenthet. Habár a kormány azt hangsúlyozza, hogy a döntés önkéntes és csak egy évre szól, mégis csökkentheti a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot.
Nem volt olyan a legnagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfóliók között, amelyeknek ne nőtt volna a kezelt vagyona tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok jó teljesítményének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok rég nem látott magasságokba szöktek, csak úgy röpködtek a 20% feletti teljesítmények. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance konferenciánkon.
Több mint 1600 fiatal tűnt el az önkéntes pénztári szektorból tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel az 1,068 millió önkéntes tagból mindössze 42 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jót vetít előre a nyugdíjrendszerre nézve. Pedig most a pénztárak teljesítményére nem lehet panasz, a vagyonarányos hozamok 6% körül mozognak. Bár egyre kevesebb fiatal tesz félre nyugdíjra, az idősebb korosztály megtakarításai látványosan kilőttek, ahogyan a munkáltatói befizetések is.
Felszívták magukat a második negyedévben a hazai nyugdíjpénztárak: az idei első negyedév hozamai alapján még azt gondoltuk, visszafogottabb teljesítményeket fogunk látni, ehhez képest több pénztár is 10% feletti féléves hozamot mutatott fel a tagjainak. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni. Mutatjuk a listát.
Az már megszokott, hogy az év utolsó három hónapjában a nyugdíjra gyűjtő önkéntes pénztári tagok befizetései megugranak, elsősorban az adójóváírás kimaxolása érdekében, de az MNB friss számai szerint az idei első negyedév is rekordot hozott a befizetésekben. Mindeközben a pénztári portfóliók továbbra is jól teljesítenek, a vagyonarányos hozamok meghaladják a tavalyi első negyedévben mértet.
Lemondott posztjáról Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, utódjáról a szervezet május 14-i közgyűlésén születik majd döntés - közölte a Pénztárszövetség friss közleményében.
Ismét mozgolódik a magán-nyugdíjpénztári piac, a meglévő négy szolgáltató száma lefeleződik: nyártól már csak a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztár marad. A számok azt mutatják, hogy magasabb összegre lett jogosult a megmaradt 51 ezer pénztári tag, mint az a több mint 3 millió, aki 13 éve a kilépés mellett döntött. Csakhogy a maradóknak is választaniuk kell, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, és úgy tűnik, hacsak nem haladja meg jelentősen a pénztári járadék összege az állami nyugdíjat, érdemesebb inkább a visszalépés mellett dönteni. Mutatunk egy hüvelykujjszabályt, ami segíthet.
Ahogy decemberben már beszámoltunk róla, áprilistól már csak három pénztár működik az eddig négyszereplős magyar magán-nyugdíjpénztári piacon. Új fejlemény, hogy július 1-jével tovább szűkül a szektor: már csak két szereplő marad.
Nagyon szép hozamokkal zárták a tavalyi évet a hazai nyugdíjpénztárak, az idei első negyedév hozamai alapján úgy tűnik, hogy visszafogottabban, de folytatódik ez a trend. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
Évről évre veszti el a harcot a nyugdíjpénztári rendszer a fiatalokért folytatott küzdelemben, az MNB adatai szerint a 16-44 év közöttiek pénztártagokon belüli aránya minden évben egyre csökken. Friss körképünkben annak jártunk utána, hogyan alakul a korcsoportonkénti vagyon és taglétszám a magyar nyugdíjpénztáraknál. Kiderült, melyik pénztárnál van a legtöbb megtakarítása a fiataloknak és az is, hogy az egyik önkéntes kasszánál a tagok átlagvagyona meghaladja a 2 millió forintot.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a Független Benzinkutak Szövetsége a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és az Európai Unió Versenyhatóságához fordult a 2022-es üzemanyagár-stop miatt. Vendégünk volt Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. A második részben a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi évéről kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét.
Elképesztő évet zártak tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, a vagyonarányos hozamok 18-21% között szóródtak szektorszinten. Mindeközben sosem látott dolog is történt: tavaly rekord összegű befizetés érkezett az önkéntes pénztári tagoktól. Sajnos azonban ez sem változtat a szomorú trenden: egyre kevesebb a nyugdíjra gyűjtő pénztártag Magyarországon.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Döntött az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár Küldöttközgyűlése: a tagság kinyilvánította szándékát a magán ág Budapest Magánnyugdíjpénztárba történő beolvadásáról, így utóbbi a piacon vagyonarányosan a második legnagyobb magánkassza lehet.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láttunk már.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
