Magyarország a németeknél is nagyobb vámpofont kaphat Trumptól

Kedden a Fitch Solutions kutatócége, a BMI tartott előadást a térség vámháború által felrúgott makrogazdasági kilátásairól. Bár az EU összességében egyre rugalmasabban tud alkalmazkodni a válsághelyzetekhez, jelentős javulásra nem érdemes rövid távon számítani, így minden apró pozitívum győzelemnek könyvelhető el a következő hetekben.

Európa helyzete amúgy is nagyban függ olyan nyitott kérdésektől, mint a német koalíciós kormány élénkítés iránti elkötelezettsége, és Törökország, illetve a balkáni államok szerepe, de a vámintézkedések miatt most még az esetleges ukrán tűzszünet is háttérbe szorul, aminek megvalósulására bár látnak némi esélyt, abban szinte biztosak voltak az elemzők, hogy nem lehet tartós.

Általánosságban elmondható, hogy az alapvetően exportra berendezkedő Európára rendkívül súlyos hatással van az amerikai vámok kivetése. Kiemelendő, hogy bár a konszenzus szerint az Európára kivetett intézkedéseknek Németországot gondolták első számú elszenvedőjének, addig a BMI adatbevitelei végeredményeként,

Magyarországon néhány százalékkal magasabb, 22-24%-os effektív vámteher érvényesülhet, a német 20% körülihez képest.

Az effektív vámteher egy súlyozott összesített érték, amely figyelembe veszi az exportált termékek összetételét és az azokra alkalmazott eltérő vámtételeket is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha összesítjük azokat a termékeket, amiken 20-25%-os vámok vannak, azokkal, amik nincs semennyi, akkor a végeredmény akár messze az általános kereskedelmi korlátozások szintje fölé is eshet.

Mivel Németország amerikai exportmixe feltehetően többféle termékből áll, így a sokkal kevesebb elemből összeálló magyar exportban sokkal nagyobb súllyal vannak jelen a legmegadóztatottabb termékek. Így lehet, hogy Magyarországot arányaiban jobban érintik Trump vámjai.

Mindezek ellenére, míg a kelet- és közép-európai valuták előzetesen nagyobb kockázati osztályba sorolták, addig a köztük legingatagabbnak számító magyar forint sem zuhant egyelőre az 52 hetes mélypontja alá.

Belül kell keresni a megoldást

Az EU egészét nézve, bár a szövetség sokat edződött a válságkezelésben a Covid-19 járványt követő években, és erős válaszlépései lehetnének - például az amerikai techszolgáltatások megadóztatásával - a kutatócsoport igazgatóhelyettese, Lorenz Ulric szerint,

az EU nem engedheti meg magának, hogy keménykedjen.

A jelenlegi EU-s stratégia úgy látszik kirajzolódni, hogy a megfontolva haladás útján próbálják deeszkalálni a feszültségeket, amelynek részeként az április közepén élesedő alumínium- és acélvámok után egy hónapot várnak az egyéb Amerikából importált termékek importterheinek növelésével.

Ráadásul ennek a súlyosságából is engedtek a franciák, olaszok és írek nagy megkönnyebbülésére, mivel az amerikai bourbonökre belengetett 200%-os vám már lekerült erről a listáról. Ennek köszönhetően attól már valószínűleg nem kell tartani, hogy Trump bosszúvámokkal válaszolva ellehetetlenítse az európai bor- és az ír whiskyipart.

Ezek helyett, úgy vélik a legjobb ha a Bizottság az euróövezet fiskális politikájában enged több mozgásteret a gazdaság élénkítéséhez.

A gazdaság szempontjából legérdemibb irányváltást persze, az ReArm Europe terve jelent, még akkor is, ha a 4 évre számolt 650 milliárd eurós újrafegyverkezési eladósodási plafont "vadul irreálisnak" nevezték. A 150 milliárd eurós közös fegyverbeszerzési hitel ezzel szemben valóban egy jól eltalált összegnek tűnik, ami kellően megmozgathatja az európai gazdaságot, különösen, ha a németek is jelentős költekezésbe kezdenek.

Mindenesetre az elemzők arra jutottak, hogy az Európai Unió azzal tud jobban kimászni a válságból, ha saját gazdaságának lendületbe hozására koncentrál. Szerintük bár az ellenintézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy EU nem mutatkozzon aránytalanul gyenge félként a vámháborúban,

a legjobb amire számíthat a tárgyalásokon, hogy a rá kivetett 20%-os általános vámokat, a globális 10%-ra tudják lealkudni idővel.

Címlapkép forrása: Shutterstock