Kínában most először hivatalosan is elindult néhány városban a magánnyugdíjrendszer, mint új nyugdíjpillér, ebben pedig igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak a külföldi nagybankok is – számol be a hírről a Reuters.
Kissé fellélegezve, de tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen visszaveti. Van viszont egy jó hír is: soha eddig nem fizettek még olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok a harmadik negyedévben, mint most.
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében bemutatom, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer.
A magyar gazdaságpolitikát, illetve a gazdasági populizmust bírálta legfrissebb blogposztjában Zsiday Viktor a Citadella Alap portfóliókezelője. A befektetési szakember szerint a kormány ugyan rövidtávú megoldásokat talál az egyes problémákra, de ennek mindig vannak elszenvedői és végeredményként a jövőt éljük fel. Zárógondolatai között Zsiday azt írja, ha ezen az úton haladunk, akkor nem Ausztriát, hanem Bulgáriát fogjuk előbb utolérni.
Lassan 2008-at idézi az, amit szeptemberrel bezárólag látunk idén: majdhogynem mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2008-as évet már sok esetben megközelítő negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig inkább pénzt vesztettek idén a nyugdíjra gyűjtők.
Az emberiség történelmében most először fordul elő, hogy a 65 éves és a feletti emberek száma meghaladja az 5 éves vagy annál fiatalabb gyerekek számát a világon – utal a Világgazdasági Fórum egy kulcsmegállapítására a Mercer és a CFA Institute idei globális nyugdíjtanulmánya. A jelentés kitér arra, mely országokban a legjobb nyugdíjasnak lenni, ahogy arra is, mit kellene lépni ahhoz, hogy a világ nyugdíjrendszerei kibírják az egyre csak öregedő társadalom okozta nyomást.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona nőtt tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, igaz, ez leginkább a részvénypiacok jó teljesítményének tudható be, nem annyira a befizetések megugrásának. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciánkon.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Kijöttek az MNB friss statisztikái a magyar nyugdíjpénztárak első negyedéves adatairól, ezek pedig kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyeket a koronavírus-válság idején láttunk: jókora befektetési veszteség, mínusz 5%-ot meghaladó hozamok, jelentős vagyonvisszaesés. A számok azt mutatják, hogy közel akkora sokként élte meg a hazai nyugdíjpénztári vagyon az orosz-ukrán háborút és az azt követő piaci és ellátási problémákat, mint 2020 tavaszán a koronavírus-válságot.
Legutoljára 2018-ban láttunk olyat, amit áprilissal bezárólag idén: szinte mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2018-ast jóval meghaladó negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós félelemek is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig nem sok hozamot tudtak zsebre tenni idén a nyugdíjra gyűjtők. A jó (vagy rossz?) hír az, hogy még nincs vége az évnek.
Azzal, hogy egyre nagyobb terhet ró az államra az öregedő társadalom és a nyugdíjak fedezete, a kínai kormány új nyugdíjreformot jelentett be – számol be a hírről a Reuters.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - derül ki az MNB friss közleményéből.
Jogosnak tűnt a szakma korábbi félelme, miszerint az szja-visszatérítés el fogja tántorítani a nyugdíjra gyűjtők egy részét a nagyobb pénztári befizetésektől, azonban a számok nem ezt mutatják: a tavalyi utolsó negyedévben rekordra szokott az egyéni befizetések aránya az önkéntes pénztáraknál, és az új belépők aránya is nagyon meglódult.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
Az omikron megjelenése, az inflációtól való félelem és a kötvénypiacokon látható hozamemelkedés sem tett jót a nyugdíjpénztári hozamok év végi feltornázásának. Az inkább biztonságra hajtó és leginkább kötvénytúlsúlyos portfóliót tartó nyugdíjpénztári tagoknak idén szerényebb, sok esetben negatív hozamokkal kell megbarátkozniuk, de a nagyobb kockázatot vállalók közül néhányan szép hozamokkal tudják zárni a 2021-es évet.
Az OECD országokban a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek, azonban a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával az átlagjövedelem csökkenni kezd. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy a nyugdíjasok jövedelmének nagy részét az állami transzferek és a vállalati nyugdíjprogramokból származó jövedelmek teszik ki, utóbbi gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon. Itthon az idősebbek az állami nyugdíj mellett nagy mértékben a munkából tudják kiegészíteni megélhetésüket, az olyan egyéb megtakarítások, mint nyugdíjpénztárak, elenyésző arányt képviselnek nálunk más országokhoz képest. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, de az utóbbi évtizedekben megnőtt a magyar nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
A friss, harmadik negyedéves számok szerint egyelőre kitart a lelkesedés az önkéntes nyugdíjpénztári tagok között a befizetések növelésében, de mindig is az év utolsó három hónapja hozta az igazi hajrát. Kérdés, milyen hatással lesz az év végi befizetésekre a kormány szja-visszatérítési terve, hiszen ez jelentősen visszavágja a nyugdíjpénztári befizetések után visszaigényelhető adójóváírás mértékét is. Az MNB statisztikái szerint az önkéntes- és magánkasszák hozama szerényen, de emelkedik, az utolsó negyedév azonban tartogathat meglepetéseket az elszálló kötvényhozamok, az inflációs félelmek és az új szupervariáns miatt.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek.
Az idei év eddig egyértelműen kedvezett a kockázatosabb pénztári portfóliók hozamának, ezt az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztárak friss hozamai is bizonyítják. Aki mer kockázattani és nagyobb részvénysúlyú portfólióban megtakarítani az idősebb évekre, az idén már akár 6-10% közötti hozamot is zsebre tehetett.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
