Szállítás, logisztika, fizikai és segédmunka, személy- és vagyonvédelem, vendéglátás és idegenforgalom – az idei keresések alapján ezek a legkelendőbb álláskategóriák, míg a legnagyobb növekedés most egyértelműen az építőipari állásoknál látható - derül ki a Jófogás és a Trenkwalder felméréséből.
A Takarék is kiadta a legfrissebb, 2020 második negyedévére vonatkozó lakásárindexét. Az elemzésből kiderül az is, az ingatlan-adásvételek számának növekedésére, az újlakásépítések felfutására, valamint, hogy mekkora lakásár-változásra lehet számítani az idei évben. Az előrejelzés alapján az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesik a befektetési célú ingatlanvásárlás, a fennmaradó home office miatt pedig csökkenhet a belváros lokációs prémiuma.
Az optimizmus és a pesszimizmus kettőssége határozza meg az építési piac várakozásait az elkövetkező évekre – derül ki az Építési Piaci Prognózis 2021-2024-es évekre előrejelzéseket kínáló kiadványból. A tanulmány arra is rávilágít, hogy bár a lakáspiaci keresletélénkítés egy szükséges és pozitív lakáspolitikai cél, nem mindegy, hogy mely településeken koncentrálódnak az új építések, és az sem, hogy az élénkítés milyen mértékű és időtávú. Változtatás nélkül, a jövőben újabb építési visszaesésre készülhetünk. Lássuk, miért!
Bár a lakosság által készített videók alapján tovább folyik a munka a svábhegyi szanatórium területén épülő luxuslakóparknál, az építési engedélyt egy peres eljárás miatt felfüggesztették. A fejlesztő azonban gyorsan elküldte a hírrel kapcsolatos kiegészítéseit szerkesztőségünkbe, amelyet változtatás nélkül közzé is teszünk.
Több fontos változás zajlik párhuzamosan a hazai építőiparban. Egyrészt a járvány okozta hatások kihívásai, másrészt a technológiai újítások megjelenése és gyakorlati használata alakítja egyszerre a piaci környezetet. Hogy pontosan hogyan hat a járvány az építőanyag-kereskedelem alakulására, melyek azok a technológiák, amelyek felforgatják az ágazatot és mit okoznak a közelmúltban bejelentett állami ösztönzők, arról Dr. Rázsóné Szórády Csillát, az újHÁZ Centrum vezérigazgatóját kérdeztük.
Ez az interjú is a tavaly már online megjelenő „TOP 50 ingatlanos” különkiadásunk, vagyis a hazai ingatlanpiac legbefolyásosabb szereplőit összegző kiadványunk része.
Az építőipari tevékenységen belül növekedési pályára kerül a lakásügy, lakásépítés és felújítás, így már most erőteljes megrendelői növekedést lehet tapasztalni a tervezési és a kivitelezői kapacitások iránt. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) prognózisa szerint 2021-ben az építőipar teljesítménye elérheti a járványhelyzet előtti, 2019-es szintet, éppen ezért lenne fontos, hogy egyes engedélyeztetési folyamatok jelentősen felgyorsuljanak, és szakítsanak a bürokratikus berögződésekkel.
Átfogó elemzést készített a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben a hazai társasházak műszaki állapotáról, felmérve a korábban megvalósult-, és a tervezett felújításokat, az azokhoz szükséges finanszírozási forrásokat, és a felújítások előtt álló akadályokat. A legutóbbi Lakáspiaci Jelentésben közölt felmérésben összesen 1070 társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 lakással rendelkeznek.
Bár 2020 egészében 30%-kal csökkent a forgalom és az újonnan piacra kerülő kínálat is a megelőző évihez képest, a második félév adataiból már úgy tűnik, mintha ki is jutott volna a fővárosi újlakás-piac a gödörből – mondják a szakértők az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján.
2021 legjelentősebb pozitív kockázatának a makroelemzők a vakcinaprogramok vártnál nagyobb hatásosságát, és így a járványhelyzet gyors konszolidálását látják - derül ki a Portfolio év végi körképéből. Az elemzőket arra kértük, említsenek meg néhány olyan fejleményt, amelynek bekövetkezési valószínűsége csekély, de jelentős pozitív hatást gyakorolnának a gazdasági és piaci folyamatokra.
Több új szabály könnyíti a lakásépítők helyzetét. Még a nagyobb családi házakat és 6 lakásos társasházakat is egyszerű bejelentéssel lehet építeni, a most megjelent rendelet szerint február elejéig. Emellett az új építésű ingatlanok közel nulla energiafogyasztását előíró határidő is későbbre tolódott.
Izgalmas éven van túl a hazai lakáspiac. A világ minden tekintetben a koronavírus-járványra figyelt, de annak gazdasági hatásai a lakáspiacra is erős hatással voltak. A már tavaly lelassult árnövekedés idén több helyen árcsökkenésbe váltott át, miközben főleg az év második felében fontos kormányzati bejelentések érkeztek. Az biztos, hogy több hosszabb trend megtört idén nemcsak a lakásárakban, de például az évente átadott új építésű lakások számában is. Mi azonban, mint mindig most is arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tartogat számunkra a jövő, éppen ezért a 2021-es évvel kapcsolatos várakozásokról kérdeztük Hangulatfelmérésünk keretében a szakértőket.
2020 harmadik három hónapja még az előző gyenge negyedévekhez képest is romló Aktivitás-Kezdést hozott a társasházi lakásépítések esetében. Mindössze 21 milliárd forint értékben léptek kivitelezési fázisba beruházások a szektorban, amilyen alacsony szintre egészen 2014 óta nem volt példa, a projektek alacsony száma pedig már a 2013-as, válság alatti mélypontokat idézte - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
2020 első három negyedévében folytatódott a használatba vett új otthonok számának növekedése, azonban a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma tovább csökkent. A január-szeptemberi időszakban közel 13 ezer új lakás épült országszerte, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben Budapesten 4 százalékot meghaladó csökkenés történt. Országosan a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 százalékkal esett vissza. A KSH elemzése kapcsán több piaci szakértő is megszólalt, fontos javaslatokat megfogalmazva a lakásépítési számok növekedésének elősegítésére.
2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csak 17 278 volt, ami 37 százalékkal kevesebb a 2019. azonos időszakinál - derül ki a KSH legújabb elemzéséből.
2020 első félévében összesen 8697 új lakóingatlan épült fel, amelyek nagy része Budapesten, Pest megyében vagy Győr-Moson-Sopron megyében található. Bár az új átadásokat nézve Debrecen és a Balaton déli része is erőre kapott, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján ezekben a megyékben és országosan is vészjósló a helyzet: több mint 30%-kal kevesebb új lakóingatlan építését kezdték el az országban 2020 első felében, mint tavaly ugyanekkor. Nem is csoda, hogy a legtöbb piaci szereplő szorgalmazta az 5%-os áfa visszavezetését.
Az elmúlt években az építőipar legnagyobb gondja a munkaerőjiány volt, és ez sajnos sokszor meglátszódott az elvégzett munkák minőségében és a vállalási időkben, de a túlárazások sem voltak ritka jelenségek. A járvány felbukkanásával azonban kevesebb lett a megrendelés és nagy számban tértek haza külföldről a szakipari munkások, így kevésbé érződött ez a hiány. A Novák Katalin által bejelentett lakásfelújítási támogatás most családok százezreit ösztönözheti arra, hogy valamit átalakítsanak, korszerűsítsenek az otthonukban. Éppen ezért nem meglepő, hogy sokan tartanak attól, hogy most majd ismét hónapokat kell várni a drága burkolásra, festésre, vakolásra, vagy bármilyen más szakipari munkára. De vajon mit lát a szakma, bírni fogják a terhelést az építőipari szakik?
Jelenleg több tényező is az élénk kereslet megtartása felé hajtja a globális lakáspiacot, emiatt pedig az árak sem indultak csökkenésnek a krízishelyzet ellenére. Sőt, egyes országokban továbbra is enyhe emelkedés tapasztalható a lakóingatlanok árában. A három tényező, ami most a nemzetközi piacokon - és így Magyarországon is - részben magyarázhatja a nem várt fellendülést: a monetáris politika, a fiskális intézkedések és a vásárlók megváltozott preferenciái - írja az Economist. A globális trendekbe jól illeszkedik Magyarország is, ugyanakkor van néhány sajátos intézkedés, területi különbség és vásárlói magatartás, ami nem feltételenül követi le a más országban tapasztalt változásokat.
Három város, három teljesen más kultúra és ennek megfelelően teljesen más lakástípusok. Mindenhol az adott környezethez, adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodva alakultak ki több száz év alatt a tipikus lakóingatlanok. Mutatjuk, hogyan néznek ki és mitől különlegesek ezek a tradicionális lakások, és akár tippelni is lehet, a városok nevét ugyanis csak a cikk végén áruljuk el.
Hatalmas lendületet vehet a hazai ingatlanpiac köszönhetően annak, hogy a kormány visszavezeti az új lakások 5%-os áfáját jövőre. A piaci szereplők által régóta várt intézkedés nyomán végre érdemben bővülhet a kínálati oldal, 10 éves időtávon akár 100-200 ezer új lakás zúdulhat a piacra. Ez a volumen pedig már alkalmas lehet arra, hogy a használt lakások árazásánál sok esetben megfigyelhető anomáliát háttérbe szorítsa, szerencsés esetben szinte teljes egészében megszüntesse Budapesten.
Ma reggel a Kossuth Rádiónak nyilatkozott Orbán Viktor, aki többek között arról is beszélt, hogy miért tartja fontosnak az 5 százalékos lakásáfa bevezetését. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az 5 százalékos áfa egy válságkezelési intézkedés soron következő lépése, de emellett lakásfelújítási és más kedvezmények is várhatók.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
