Az elindult társasházi lakásépítési projektek 2021 első három hónapjában leginkább a Közép-Magyarország régióban koncentrálódtak, ami nem meglepő, tekintve, hogy Budapesten több nagyobb projekt is elinidult. Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerit a nagyobb beruházások arányának emelkedését mutatja, hogy bár az Aktivitás-Kezdés érték javult az előző negyedévekhez képest, a korábbiaknál kevesebb projekt vette kezdetét a negyedév során.
Az elmúlt egy héten szinte minden nap érkezett egy lakáspiacról szóló elemzés, vagy statisztika, szó volt az adásvételi tranzakciószámról, az átadott új lakásokról, az elkezdett építkezésekről, a lakásárakról és azok változásáról, valamint más európai országban zajló árváltozásokról. Nehéz minden mutatót követni, így a legfontosabb és legaktuálisabb lakáspiaci eredményeket egyben mutatjuk most be.
Mostanában szinte minden nyersanyagnak alaposan megemelkedett az ára, legyen szó az olajról, bányaipari vagy mezőgazdasági termékekről. Az egyik leginkább felkapott termék azonban a faanyag volt, amelynek év eleje óta már majdnem megduplázódott az árfolyama, és lassan olyan drága lesz tőzsdei alapegységenként, mint egy uncia arany. Ez pedig alaposan megdobja az újonnan épített lakások költségét is, így a legtöbb építkezni vágyó amerikai már inkább a mobil fűrésztelep rejtelmeit próbálja megismerni, és magának vágni a faanyagot ahelyett, hogy azt méregdrágán megvegye a boltokban.
A koronavírus-járvány nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is átírta a lakáspiaci trendeket. Spanyolországban a világjárvány erős visszaesést hozott, és Olaszországban is jóval kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát tavaly. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a kereslet ugyan csökkent, de az árak a pandémia alatt is nőttek. A Takarék Index elemzése azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a járvány a lakáspiacokra négy európai országban, valamint Magyarországon. Közös tendencia, hogy a fővárosokban stagnált vagy csökkenésbe fordult az árnövekedés, valamint a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez képest.
Kiadta a KSH az idei első negyedévre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy 2021 I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020. I. negyedévében.
Számos tényező befolyásolja azt, hogy egy adott területen évente mennyi lakás épül. Míg fejlesztői szemmel akkor éri meg belevágni egy projektbe, ha biztosnak látszik a keresletet, aminek eredményeként a projektbe fektetett tőke megtérül, a vásárlók akkor jelennek meg, ha elég stabilnak érzik a gazdasági és munkaerőpiaci környezetet ahhoz, hogy akár hitellel együtt se jelentsen gondot számukra az új lakás megvásárlása. A piaci folyamatokon túl mindkettőre hatással vannak az ezzel kapcsolatos közvetlen, állami döntések. Hogy melyek ezek és hogyan befolyásolták a piacot az elmúlt években, ennek néztünk utána.
Az elmúlt héten mi is írtunk róla, hogy a korábbi tervektől eltérően - miszerint új lakásonként minimum 1,5 parkolóhelyet kellett volna építeni - a megjelent új kormányrendelet kimondja, hogy a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, de az kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő. Vitézy Dávid, a BFK vezérigaztagtója előremutatónak nevezte a döntést.
Úgy tűnik, sikeres volt azon szereplők lobbiereje, akik ellenezték az OTÉK tervezett változtatását, miszerint a jövőben a négy vagy annál több lakásos társasházakban lakásonként egy helyett másfél autóbeállót kell biztosítani. A legfrissebb Magyar Közlöny erre vonatkozó kormányrendelete ugyanis kimondja, hogy a helyi építési szabályzat kötelezően továbbra is legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő.
Az év első negyedévében számos esemény befolyásolta az építőipar teljesítményét. Az Otthonteremtési támogatások rengeteg magánembert ösztönöztek, hogy belevágjanak egy építkezésbe, vagy felújításba, miközben szállítási és gyártási fennakadások söpörtek végig egész Európán, érintve a vállalati és állami kivitelezéseket is. A hosszú távra elhúzódó anyaghiány, a már korábban is nehézségeket okozó alacsony számú szakképzett munkaerő, és a megugró kereslet mind egy irányt vetítenek előre: magasabb és magasabb árakat. Az építőiparban várható hatásokról Veit Tamást, a Cemix ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) korábbi módosítása értelmében a jövőben ha egy építési telken négy vagy több lakást helyeznek el, akkor lakásonként 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Az ÉVOSZ azonban a megemelkedő lakásépítési költségek miatt indokoltnak tartja ennek felülvizsgálatát és az egy lakás egy garázs szabályozásra való visszaállást.
A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.
Mintegy 400 cég megkeresésével mérte fel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), hogy milyen kilátásaik vannak a hazai építőipari szereplőknek 2021-ben. Többek között változatlan árbevételre, a közmegrendelések és a magánmegrendelések volumenének növekedésére, valamint továbbra is súlyos munkaerőhiányra számítanak a válaszadók. Bár nem meglepő, de az sem jó hír az építtetőknek, hogy az anyagárak és az élőmunka árának további növekedésével is számol ebben az évben a szakma.
Mennyi lakást építettünk? 2010-ben, vagy tavaly volt-e nagyobb az építési kedv az országban? Hány embernek sikerült tényleg befejeznie az elkezdett építkezését? Hogyan változott az elmúlt 10 évben az építőipari anyagok és a munkaerő költsége? - Ezekre a kérdésekre válaszolnak a KSH 2010-2020 közötti adatait bemutató grafikonjaink.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Az otthonfelújítási program hatására az első negyedévben megnőtt a kereslet a korszerűsítési munkáknál használt valamennyi termékcsoportban, de főként a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) csütörtökön az MTI-vel.
Az új lakások mintegy 40 százalékát árazták át a fejlesztők 2020 vége és 2021 eleje között, ugyanakkor ez a jelenség a sok ellentétes irányú és mértékű ármozgásnak köszönhetően, nem volt szembetűnő az átlagárakban. Bár sok lakásnál, ahol tavaly még 27 százalékos áfával kellett számolni valóban csökkentek az árak idéntől, a kedvezmény mértéke azért nem 22 százalékpont volt. Az elmúlt hónapok árváltozásai jól szemléltetik, hogy milyen valós hatása van egy adócsökkentésnek, aminek az egyik kihangsúlyozott célja az lenne, hogy a vásárlókat juttassa kedvezőbb helyzetbe.
Több mint 28 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt tavaly Magyarországon. Nem meglepő, hogy a legtöbbet ezek közül Budapesten és Pest megyében adták át, az viszont annál inkább, hogy nem sokkal lemaradva a harmadik helyre a jelentősen kisebb népességszámú Győr-Moson-Sopron megye került. Elképsztő az építkezési kedv a megye kistelepülésein, ahol egyes helyeken csak a tavaly átadott lakásoknak köszönhetően 15 százalékkal bővült a lakásállomány. Mi állhat a kimagasló értékek mögött? Erre kerestük a választ.
Több mint négy hónapos az átlagos várakozási idő egy építőipari szakemberre, de még ennél is rosszabb a helyzet az ország egyes részein. A szakterületeket nézve a gépészek között van a legnagyobb hiány, rájuk 5 hónapot kell általában várnia annak, aki felújításba, vagy építésbe kezd magánszemélyként - derült ki a Mapei felméréséből.
Nem lehet kapacitásakadálya annak, hogy az ingatlanfejlesztő cégek az idei évben további 4000-4500 darabos lakásépítési aktivitása megvalósulhasson - derül ki az ÉVOSZ legújabb felméréséből. Az ÉVOSZ konjunktúrafelmérései mentén szokott a kapacitásváltozásra vonatkozóan alágazati mélységű adatokat adni, többek között a lakásépítési kapacitások területére is. Az érintett vállalkozásokkal való konzultációból kiindulva most, március elején az alábbi megállapításokat lehet tenni.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi lehet a fővárosi újlakás-piac mozgatórugója, kik vásárolják meg azokat a lakásokat, amiknek átlagos kínálati ára 68, míg a medián ára 58 millió forint. Bár a lakásépítési engedélyek száma mérséklődött az elmúlt két év során, a korábban indított fejlesztések miatt a használatbavételi engedélyt kapott lakások száma 11 éves rekordot döntött tavaly, országosan 28 ezer, Budapesten több mint 6300 új lakással. A fővárosban a XI. kerület lett a legnépszerűbb fejlesztési helyszín, így ottani példákon keresztül néztük meg, hogy mekkora beruházások épülnek, azokban kik vásárolnak lakásokat és milyen hatással lesz ez a kerület életére.
A volt német kancellár emlékiratai megjelenése kapcsán szólalt meg.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
