A héten is érkeznek fontos makroadatok: mutatjuk, mire figyelnek a befektetők, melyik napokra milyen esemény jut. Ezen a héten szerdán lesz a Portfolio következő befektetői klubja, amelynek témája a forint lesz.
Továbbra is kihívásokkal küzd az építőipar, és ez nem csak Magyarországon van így. Tavaly az Euroconstruct felmérésébe bevont 19 ország építési teljesítménye 1,4%-kal esett vissza, ami jobb ugyan az előzetes várakozásoknál, de év végéig még folytatódhat a negatív tendencia. A felmérésből kiderül, hogy idén összességében 2,7%-os visszaesés várható, de arra is született előrejelzés, hogy az egyes országokban mikor léphet újra a növekedés útjára az építőipar. Ezt nézve Magyarországon is pozitívak a kilátások.
A 2024-es év a vártnál kedvezőbben indult a hazai építőipar számára. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint januárban az építőipar termelés volumene 17%-kal, ezen belül az épületek építésének termelése 21%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Februárban azonban már változott a helyzet, mivel az épületek építésének termelése már csak 3%-kal bővült, sőt márciusban 10%-kal csökkent éves összehasonlításban. Az aktuális folyamatokat és az év második felének várakozásait az Újház Építőipari Trendmonitor foglalta össze.
A német lakásépítések száma 2023-ban enyhén tovább csökkent, így egyre távolabb van a kormány által kitűzött évi 400 ezer új lakás felépítése, miközben a kereskedelmi ingatlanok árai is jelentősen csökkentek. Népességarányosan nézve viszont még így is több lakás épült fel Németországban, mint az utóbbi évek bármelyikében Magyarországon.
Bár a magasépítési szektor még mindig küzd a kihívásokkal, a mélyépítés láthatóan kezd magára találni. Az EBI legfrissebb Építésaktivitási Jelentése alapján megnéztük, hogy indult az idei év a hazai építőiparban. A jelentésből kiderül, hol vannak és melyek az ország legnagyobb idén elindult beruházásai, hogyan teljesített Budapest, és mik azok a régiók, ahol továbbra is alacsony az építkezések volumene.
Egyértelműen a makroadatok mozgatják a piacokat mostanság, a múlt heti emelkedést is a makrokép változása okozta, akárcsak az áprilisi hangulatromlást. Utóbbit nem szabad elfelejteni, akkor ugyanis épp az az adatközlés vetett véget a piaci emelkedésnek, amelynek legfrissebb számait ezen a héten közlik. Nagy a feszültség és izgalom a befektetők körében, a héten új narratíva is kialakulhat. Heti makronaptárunkban mutatjuk, mire kell figyelni ezen a héten.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében az Apple első negyedéves számait elemeztük, de szó volt a rekord összegű részvény-visszavásárlási programjáról is. Vendégünk volt Kövesy Károly, a Portfolio részvénypiaci elemzője. A második részben a csökkenő lakásépítésekről kérdeztük Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét.
Közzétette a KSH az idei első negyedéves lakásépítési számait, ami szerint 2024 I. negyedévében országosan 2779 új lakás épült, 23%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, ami 9,3%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól. Tovább folytatódik tehát az évek óta tartó lejtmenet, és úgy tűnik, a fordulat még nem idén jön el.
Közzétette az Újház Zrt. áprilisi Építőipari Trendmonitorát, ami havi rendszerességgel ad képet a lakásépítési szektor aktuális helyzetéről. Ez alapján a 2024 januári jelentős emelkedés februárban már nem folytatódott, így a főindex egyelőre 51 ponton stagnál.
A közelmúltban jelentős áringadozásokat láthattunk az építőiparban, főleg a pandémia és az ukrajnai háború alatt. Ez a volatilitás nem új, hiszen a korábbi válságok alatt az energiaárak hasonló kiugrását tapasztalhattuk. A jövőben sem valószínű, hogy visszatér az elmúlt évtizedek lassú árnövekedése: a jelenlegi és a következő válságok valószínűleg nyomást gyakorolnak majd az építési költségekre. Az iparágnak ezért proaktívnak kell lennie, hogy csökkentse a függőségeket és kezelje a költségkockázatokat. Ezt korszerű beszerzési gyakorlatok és kockázatkezelési stratégiák elsajátításával teheti meg – véli Timo Koskinen az Euroconstruct finn kutatója.
Nemcsak a rezsiköltség, de a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a hazai lakásállomány milyen állapotban van. Gyakran szóba kerül, hogy globálisan az épületállomány és az építőipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, amit a lakásállomány energiahatékonysága is nagyban befolyásol. Hogy Magyarországon mennyire számít korszerűnek az állomány, illetve melyik korszakban épült a legtöbb lakás, azt az alábbiakban néztük meg.
A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.
8 és fél százalékkal esett az építőipar teljesítménye januárról februárra. Fél év alatt 15 ezer embert bocsátottak el a magyar húzóágazatból – mondta az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke az RTL Híradónak.
Az utóbbi időben évről évre csökken a Magyarországon felépített lakások száma. Tavaly kevesebb mint 19 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt. A tranzakciószámokban viszont az év első két hónapját látva mintha a pozitív fordulat jeleit mutatná a piac. Hogy mikor indulhat el a növekedés a lakásfejlesztések terén, milyen ösztönzőkkel lehetne ezt erősíteni, hogyan lehetne a jelenleginél hatékonyabban lakóházakat tervezni és építeni, illetve a lakásépítések mennyiben segíthetik az építőipar fellendítését, arról a március 21-i Építőipar 2024 konferencián beszélek majd a szakértők.
Gyors fordulat zajlott le februárban az építőanyag-forgalomban: szinte az összes építőanyag-szegmensben számottevő mértékben nőtt az értékesítési volumen az előző évhez képest, amire 2022 novembere óta nem volt példa. A 2022-es szintektől azonban még így is el vagyunk maradva, de vannak bizakodásra okot adó jelek.
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. Hogy mi ennek az oka, és hogyan lehetne orvosolni a problémát, azt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közleménye foglalta össze, többek között új otthonfelújítási programot, panelprogramot és zöldhitelprogramot javasolva erre.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
