Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnök kabinetfőnökének rendelete arról, hogyan kell tájékoztatniuk a bankoknak az adósokat arról, hogy érvényes rájuk a kamatstop. Azt is fel kell tüntetniük, havonta hány forint megtakarítást jelent számukra a január 1-jén életbe lépett és június 30-áig érvényes szabályozás.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
2013 óta szép fokozatosan hozzászoktunk ahhoz, hogy a nyugati világban megszokott, legalábbis ahhoz hasonló kamatszinteken tudunk lakáshitelt vagy éppen céges hitelt felvenni Magyarországon, a megugró infláció és az ellene folytatott jegybanki küzdelem azonban 2021-ben véget vetett ennek a kegyelmi időszaknak. Kezdhetünk megbarátkozni a 7% feletti kamatokkal, amelyek elől menedéket csak a szelektív állami programok jelentenek. Ezek egyre gyakoribbak, a legújabb példa a karácsony előtt bejelentett lakossági kamatstop.
Szenteste tették közzé a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által szerdán bejelentett jelzáloghiteles kamatstop részleteit. Az intézkedés a kormányzati becslések szerint 474 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, átlagosan havi 11 ezer forintos megtakarítást jelent az érintetteknek, és 30 milliárd forintot tesz át a bankok kasszájából a családok zsebébe. Az esetek nagy részében nem a törlesztőrészlet csökkenéséről, hanem a törlesztőrészlet-emelkedés elmaradásáról beszélhetünk.
Ma már más eladástechnikával dolgozik a Fundamenta-Lakáskassza, mint korábban: nem a megtakarítási oldal optimalizálása, hanem az alacsony hitelkamatok 15-20 évre történő biztosítása adja a termék igazi vonzerejét - mondja Morafcsik László vezérigazgató-helyettes, aki 2022-ben is a lakásforgalom és a lakásárak növekedésére számít. A személyes értékesítés varázsának megtartása mellett a digitalizációból és az energiahatékonyság radikális felértékelődéséből sem maradnak ki.
Az MNB javaslatokat készít elő a készpénzhasználat visszaszorítása az azonnali és a QR-kódos fizetés további térnyerése érdekében. Az infláció letörése van elsődlegesen a jegybank "célkeresztjében", de mivel a pénzügyi rendszer stabil, ezért a bankok januártól ismét fizethetnek osztalékot - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a napi.hu-n megjelent interjúban.
A novemberi és decemberi tömeges banki kamatemelések ellenére szó sincs arról, hogy azonnal beárazták volna a hitelintézetek az új lakáshiteleikbe a jegybanki kamatemeléseket és a hozamkörnyezet emelkedését. A friss piaci ajánlatok alapján eddig 60-70 százalékban követték csak le a már megtörtént változásokat, a jövőbeniekről nem is beszélve. Csökkent tehát a referenciamutatók feletti kamatfelár, ami tartósan nem fenntartható a bankoknak, és előrevetíti az újabb tömeges lakáshitel-kamatemeléseket. Aki tehát lakáshitelt venne fel, és nem jogosult állami kamattámogatásra, annak érdemes mielőbb beadnia a hitelkérelmet, a bankok közötti választáshoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Az OTP, a Takarék és az UniCredit után az Erste jelzálogbankja is zöld jelzáloglevelet bocsátott ki, mégpedig 1,7-szeres túljegyzés mellett, 10,4 milliárd forint névértékben.
A novemberi tömeges kamatemelés után 9 nagybank közül 6 érdemben megemelte új lakáshiteleinek kamatát decemberben. A drágulás mértéke 0,37-0,96 százalékpont, ezzel egy 20 millió forint összegű lakáshitel törlesztőrészlete 4-10 ezer forinttal emelkedhet meg 20 éven át - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
Az UniCredit Bank és a Gránit Bank is kamatemelésről döntött a napokban, ezzel a magyar piacon elérhető legkedvezőbb kamatozású lakáshitelek közül tűnik el több is a kamatkörnyezet emelkedése miatt.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
Nyolcéves csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt napokban Magyarországon az MNB különböző szigorító lépései hatására. Bár a BUBOR pénteki szintje lesz meghatározó a decemberi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek adósai számára, most már borítékolható, hogy sokan kétszámjegyű emelkedésre számíthatnak a törlesztőrészletekben. Különösen azok, akiknek hosszú a hátralévő futamidejük.
Megtörtént, amire már hónapok óta számítani lehetett: az elmúlt hetekben tömegével érvényesítették a magyar bankok a jegybanki szigorítások hatását hitelajánlataikban, jelentősen megemelve az újonnan felvehető lakáscélú hiteleik kamatát is. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, de Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
Nem csupán az ügyfelek kényelmét, hanem a hatékony ügyfélszerzést is szolgálja a banki folyamatok digitalizációja, a kényelmes, online megoldások ugyanis számszerűsíthetően növelik az érdeklődések számát. A Gránit Bank például a jelzáloghitel-igénylés lényegében összes lépését – amit a jogszabályok lehetővé tettek – már digitalizálta, az egyszerű kalkuláció helyett pedig online hitel-előbírálatot biztosít. A fejlesztéseknek köszönhetően többszörösére nőtt a hiteligénylések száma, amelyre válaszul a pénzintézet belső folyamatait is digitális, a korábbiaknál hatékonyabb alapra helyezte.
A kilenc legnagyobb hazai bank közül hatnál drágábban vehetünk fel lakáshiteleit novembertől. A Bankmonitor.hu szakértőinek számítása szerint a drágulás miatt egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelre havi 6 ezer forinttal kell többet fizetni.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
