A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem tudja, mikor tudná újrakezdeni a törlesztést, derült ki az Intrum felméréséből. A megkérdezettek többsége inkább az tartozásai növekedéséről és megtakarításai csökkenéséről számolt be 2021-ben, a legnagyobb arányban a magas jövedelmű keresők tudták növelni a vagyonukat.
Az utóbbi hetekben több cikk is napvilágot látott a szigorodó monetáris politika törlesztőrészletekre gyakorolt, „pokoli” hatásáról. Az alapkamat növekedése valóban megemeli a törlesztőrészleteket azon adósok esetében, akik nem védekeztek fixálással a kamatkockázat ellen az elmúlt években. Ezen hitelek esetében e hatás mértéke leginkább a hátralévő futamidő nagyságától függ: minél több év van hátra még az adósságszolgálatból, annál nagyobb mértékben emelkedik a törlesztőrészlet egy kamatemelkedés hatására. Miközben az egyes érintett adósok esetében ez magasabb törlesztőrészletekben tükröződik, a makrogazdaság szempontjából ugyanakkor egyértelműen kijelenthető: a változó kamatozású hitelek mára korántsem jelentenek akkora kockázatot, hogy „pokoli” helyzetre kelljen készülnünk.
Ha éppen most szeretnél váltani, új, vagy használt lakás vásárlásán, vagy eladásán gondolkozol, akkor érdemes kilátogatni a Lakás 2021 Kiállításra, amit idén a Momsport Uszoda és Rendezvényközpontban szervez a Portfolio szeptember 24-e és 26-a között.
Hat és fél éve tart az extrém áremelkedés a hazai ingatlanpiacon, melyet mára rekord szintre emelkedő hitelezés és európai szinten kiugróan magas, családok számára elérhető állami támogatások kísérnek. Jogosan merülnek fel a kritikus kérdések. Érdemes most ingatlant vásárolni? Újra kritikus szintet ért el a hitelezés és közel az összeomlás? Van-e érdemi különbség a nagy 2008-as válság és napjaink piaci mutatói között? Ha fordulat lesz az ingatlanpiacon, milyen mértékű áresés következhet be? A moratórium vége bedönti-e az ingatlanárakat?
Soha nem látott összegben vett fel lakáshitelt a magyar lakosság az elmúlt hónapokban, ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványában a jegybank szakértői összegyűjtötték ennek okait. Megállapították azt is, hogy az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében.
Fokozott érdeklődést várnak a szervezők a Lakás Kiállításra, amelyet idén a Momsport Uszoda és Rendezvényközpontban rendez meg a Portfolio szeptember 24-e és 26-a között. Az eseményen a hazai lakáspiac legnagyobb projektjei és fejlesztői képviseltetik magukat és természetesen jelen lesznek a pótolhatatlan szerepet játszó bankok, ingatlanközvetítők és egyéb ágazati szereplők is.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben már 603-671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. (A már felvett lakáshitelekre gyakorolt jelentős hatásról itt írtunk.) A személyi kölcsönöknek viszont alig kottyant meg eddig a hozamkörnyezet emelkedése.
Az előző hónapoknál mérsékeltebb, de így is intenzív hónap volt a július a lakossági hitelezésben, és a monetáris szigorítás ellenére nem emelkedett tovább az új lakáshitelek kamata. A vállalati hitelezésben az idei év legerősebb hónapja volt a július, ami valószínűleg a Növekedési Hitelprogram „kipörgetésének” köszönhető. Az MNB ma közzétett adataiból szemezgetünk.
Kiderült, hogy változik a törlesztőrészlet azok számára, akik gyakran változó kamatozású hitellel rendelkeznek, és most szeptemberben lesz a hitelük fordulónapja. Egy tipikusnak mondható 10 milliós lakáshitel esetében nagy valószínűséggel 3000 és 6000 forint között van a havi törlesztőrészlet emelkedése.
Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.
Több kisebb változást is bejelentett a családügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján a CSOK-kal, a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de lesz egy nagyobb horderejű változás is: a 0%-os CSOK-hitel őszi bevezetése, amelyet azok tudnak igénybe venni, akik a CSOK mellett felveszik az MNB által októberben indítandó, legfeljebb 2,5%-os kamatozású zöld lakáshitelt is. Számításunk szerint havi 10-20 ezer forintot spórolhatnak az energiahatékony új lakásba költöző családok a már létező 3%-os CSOK-hitelhez képest.
Az OTP Csoport a hazai piacon elsőként bocsátott ki zöld jelzáloglevelet: ma sikeresen megtörtént az OTP Jelzálogbank Zrt. OJB2031/I jelzálogleveleinek nyilvános forgalomba hozatala. Az aukción összesen 10,08 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből a kibocsátó 5,02 milliárd forintot fogadott el.
Júliusban - darabszámot tekintve - tízszer annyi, míg összegét tekintve tizenötször annyi lakáshitel-kérelmet fogadott be a társaság, mint az előző év hasonló időszakában.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben 542-627 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. A személyi kölcsönöknek viszont meg sem kottyant egyelőre a hozamkörnyezet emelkedése.
Ahhoz képest, hogy száguld a lakáspiac, és tombol a felújítási láz az országban, nem meggyőző a sikere a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönnek, amelyet fél éve az állami támogatás megelőlegezésére vezetett be a kormány. A Portfolio becslései szerint fennállása első fél évében mintegy 30 milliárd forintnyi ilyen hitelt vettek fel a háztartások, pedig tavasszal évi 100-200 milliárdos kihelyezésre számítottak a bankszektorban. A felújítási költségek emelkedése, az alternatív hiteltermékek vonzereje és a kölcsön ügyféloldali megismerésének időigénye mellett a hiteltermék szabályaiba beépített korlátok is ludasak lehetnek ebben. Az egyik hazai nagybank egyenesen a kormány által meghatározott paraméterek módosítását javasolja.
A negyedik egymást követő hónapban döntöttek új csúcsot a lakáshitel-felvételek júniusban Magyarországon, a 136 milliárdos szerződéskötés duplája az egy évvel korábbinak. A személyi kölcsönök még nem teljesen tértek vissza járvány előtti formájukhoz, „csak” a 2018-as szintre sikerült visszakapaszkodniuk. Eközben a vállalati hitelezésben megtorpant a növekedés, és az NHP Hajrá kivezetése miatt gyengébb hónapok elé nézhetünk. A kamatkörnyezet emelkedése is kockázatot jelent a hitelpiac számára.
Felerősödött az emelkedő trend a piaci lakáshitelek hiteldíjában, ahogy az eddig stagnáló fix kamatozású lakáshitelek THM-je is megemelkedett az elmúlt hetekben. A drágulás mértéke még nem drasztikus, azonban a trendnek bizonyára még nincs vége. Az emelkedő dinamika oka minden bizonnyal az MNB szigorodó monetáris politikájában keresendő. A Pénzcentrum kalkulátora alapján újból megvizsgáltuk, hogy a legfrissebb fejlemények tükrében miként is alakultak a piaci kamatozású lakáshitelek THM-je, valamint a személyi kölcsönökre is vetettünk egy pillantást.
Az MNB a napokban jelentette be, hogy Zöld Otthon Program néven új, kedvező kamatozású lakáshitel-programot indít, melynek célja a magyar lakásállomány energiahatékony megújulásának elősegítése. Megnéztük, hogy az eddig rendelkezésre álló információk alapján bizonyos jövedelmek mellett ki mekkora összeget tud felvenni, abból mekkora lakást tud venni és mekkora törlesztőrészletekkel kell számolnia.
A hitelkeresletet és a hitelkínálatot egyaránt ösztönző, kedvező árazású programokat indít el a Magyar Nemzeti Bank a lakáshitelek piacán annak érdekében, hogy felgyorsítsa a hazai lakásállomány energiahatékony megújulását - röviden így foglalható össze az MNB mai bejelentésének a lényege. A Portfolio számítása szerint a fix kamatozású piaci hitelekhez képest egy 10 milliós, 20 éves lakáshitel havi törlesztőrésze közel ötödével, teljes visszafizetendő összege 2,8 millió forinttal lehet alacsonyabb. A program várható lakásár-felhajtó hatása miatt ezen várhatóan osztozni kell a kivitelezőkkel, a program célja, a zöldítő hatás azonban így is érvényesülhet, különösen, ha később szigorít a jegybank az energiahatékonysági feltételeken.
A június 22-i alapkamat-emelés után borítékolható volt a hitelkamatok növekedése, a meglévő hitelek esetében erről itt írtunk részletesen. Ami pedig az újonnan felvehető hiteleket illeti, a Bankmonitor vizsgálata szerint a nagybankok kétharmada júliusra megemelte 10 éves kamatperiódusú lakáshiteleinek kamatát. A drágulás nem jelentős, kérdés azonban, hogy ezzel befejeződött-e a hitelek áremelkedése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Helyi viszonylatban kisebb vagyont zsebelhetnek be, ha túlélik az első évüket.
Jól fut mostanában a Baykar szekere.
A legégetőbb válságokra összpontosíthat az elnök.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
