• Megjelenítés

lakáshitel

Lépett a kormány: most már tényleg érdemes mutyizni a CSOK-kal

Lépett a kormány: most már tényleg érdemes mutyizni a CSOK-kal

Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a hazai hitelezési folyamatokkal foglalkozunk, kiemelten azzal, hogy a kormány október 1-től úgy változtatta meg a CSOK támogatás büntető kamatát, hogy az még a gyermekvállalás meghiúsulása esetén is kedvezőbb, mint amit a bankok hitelként kínálnak. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.  Az adás második részében, a harmadik évadával jelentkező Színház TV alapítójával, Radnai Márk, színház- és filmrendezővel  beszélgetünk arról, hogy a koronavírus járvány után van-e még létjogosultsága a letölthető, vagy online streamelhető színdaraboknak, és hogy mindez milyen hatást gyakorol a színházi szektorra.

Piszkos kis CSOK-trükk: potyautasok tömege mozdulhat rá a kormány új „lakáshitelére”

Piszkos kis CSOK-trükk: potyautasok tömege mozdulhat rá a kormány új „lakáshitelére”

Lecsapnál egy 10 milliós hitelre, amelynek nem kell törlesztened a 10 milliós tőkéjét és az 5 milliós kamatát sem egy évtizeden át, majd csak 10 év múlva, egy összegben? A nagyon kedvező, 4,1%-os kamatozású „lakáshitel-konstrukciót” október 1-jétől a magyar állam tálcán kínálja neked, gyerek se kell hozzá. Valószínűleg a kormány se gondolta komolyan, hogy bevezeti, de ha így marad a szabályozás, annak nem kívánatos következményei lehetnek: potyautasok tömege élhet vele, tovább szűkítve a valódi gyermekvállalók lehetőségeit az új építésű lakások amúgy is korlátos piacán.

Fordulat a javából: felcsillant a remény a lakáshitelesek és a bankok előtt

Fordulat a javából: felcsillant a remény a lakáshitelesek és a bankok előtt

Tegnap sorsfordító kamatdöntést hozott, ma pedig hasonlóan fontos BUBOR-adatokat közölt az MNB. A kamatstop szempontjából úgy tűnik, nem eszkalálódik tovább a helyzet: a 125 bázispontos kamatemelés ellenére a 6 és a 12 havi BUBOR ma már nem emelkedett tovább. Így is elérheti a kamatstop költsége a bankok számára az évi 140 milliárd forintot, ha pedig most hirtelen véget érne, csaknem másfélszeresére ugrana az érintett jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete. A jövő év közepe utáni időre halasztott kivezetés mikéntje ott lóg tehát továbbra is a levegőben.

Így úszik el a magyarok lakásálma: van, ahol már milliós fizetést kér a bank

Így úszik el a magyarok lakásálma: van, ahol már milliós fizetést kér a bank

Ha van 30% önerőnk, akkor egy átlagos, 22 milliós használt ingatlan hitelből történő megvásárlásához elméletileg elég, ha 243 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezünk. Ha viszont Budapesten szeretnénk egy átlagos új építésűbe költözni szintén 30%-os önerővel, akkor már 1 millió forint fölé kúszik a bankok által elvárt nettó jövedelem. Ez utóbbi duplázódást jelent négy év alatt. Megnéztük, hogy alakul a piaci hitelből vásárolt használt és a fővárosi új építésű lakások megfizethetősége az átlagos és a medián keresetűek számára Magyarországon. Van, ahol egészen drámai a romlás a lakások drágulása és a kamatok egyidejű emelkedése miatt.

Itt a Magyar Bankszövetség reakciója a kamatstop meghosszabbítására

Itt a Magyar Bankszövetség reakciója a kamatstop meghosszabbítására

Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.

Itt a nagy bejelentés a kamatstopról: mi lesz a lakáshitelesekkel?

Itt a nagy bejelentés a kamatstopról: mi lesz a lakáshitelesekkel?

Legalább 2023. június 30-áig érvényben marad a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop – jelentette be a hétvégén Gulyás Gergely. Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén már másfél éve velünk lesz az intézkedés. 5 pontban összefoglaljuk, mit kell tudni a kamatstopról, és mitől is védi meg jelenleg a hiteladósokat. Egy elterjedt tévedést érdemes az elején eloszlatnunk: a kamatstop költségét egy az egyben a bankok állják, önmagában nem jár későbbi törlesztőrészlet-emelkedéssel vagy futamidő-hosszabbítással sem. Közvetett hatásait és üzenetét azonban változatlanul rendkívül károsnak tartjuk.

Földindulás a lakáshiteleknél: tízmilliókat bukhat, aki nem kapcsol időben

Földindulás a lakáshiteleknél: tízmilliókat bukhat, aki nem kapcsol időben

Egy év alatt 40-50%-kal emelkedett meg az újonnan felvehető lakáshitelek törlesztőrészlete – derül ki a Portfolio friss gyűjtéséből. Jelenleg 8,1- 8,6% közötti átlagkamattal futnak a tipikus piaci lakáshitelek, a piaci referenciaértékek viszont már 11-12%-os lakáshitelkamatokat indokolnának. Aki tehát hitelt venne fel, érdemes mielőbb megtennie, mert a nyári lassulás után gyorsulva drágulhatnak tovább a lakáshitelek. Megnéztük az egyes bankok ajánlatait.

Lakáshitelek: a koronavírus legnehezebb időszaka óta nem láttunk ilyet

Lakáshitelek: a koronavírus legnehezebb időszaka óta nem láttunk ilyet

A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.

Kamatkörnyezet, elöregedés és az e-kereskedelem: tényezők, melyek hosszú távon alakítják az ingatlanpiacot

Kamatkörnyezet, elöregedés és az e-kereskedelem: tényezők, melyek hosszú távon alakítják az ingatlanpiacot

Emelkedő kamatkörnyezet, lassan alkalmazkodó lakásállomány és megváltozó preferenciák: csak néhány tényező abból, melyek hosszú távon alapvetően formálhatják majd a fejlett országok – köztük Magyarország – ingatlanpiacát. Az emelkedő kamatok elsősorban a lakáspiacon fejt ki komoly hatásokat (amik azonban több okból kifolyólag közel sem lesznek olyan súlyosak), míg például az e-kereskedelem előretörése a kereskedelmi ingatlanok piacán fejt ki jelentős hatásokat. Tovább szemezgetünk az OECD lakásadózási jelentéséből.

Forró a helyzet a lakáshiteleknél, százezrekre kellene 15% körüli kamatot rászabadítani

Forró a helyzet a lakáshiteleknél, százezrekre kellene 15% körüli kamatot rászabadítani

Meghatározó BUBOR-adatokat közölt ma az MNB: ezekhez a bankközi kamatokhoz kötik a szeptemberi kamatfordulós lakossági jelzáloghitelek kamatát a bankok. A friss számok alapján egy átlagosnak mondható kamatstopos ügyfél már jóval több mint 20 ezer forintot takarít meg havonta a kamatstopnak köszönhetően, és ha most megszűnne az intézkedés, mintegy 40%-kal ugrana meg a törlesztőrészlete. 330 ezren benne vannak az év végéig meghosszabbított rendszerben, mintegy 130 ezer jelzáloghitelest viszont nem véd meg a kamatstop sem a 2021 közepe és 2023 közepe között esedékes törlesztőrészlet-emelkedésétől.

Egy hitel, amelyért egykor megvesztek a magyarok, de már kiveszőben van

Egy hitel, amelyért egykor megvesztek a magyarok, de már kiveszőben van

„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.

Magyarok tízezreinek hiúsulhat meg a lakásálma: ezeket a törlesztőrészleteket nem fogják kitenni a bankok az ablakba

Magyarok tízezreinek hiúsulhat meg a lakásálma: ezeket a törlesztőrészleteket nem fogják kitenni a bankok az ablakba

Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.

Pénz kell energetikai korszerűsítésre? Sorra indítanak új hitelkonstrukciókat a bankok

Pénz kell energetikai korszerűsítésre? Sorra indítanak új hitelkonstrukciókat a bankok

A jegybanki elvárásokkal összhangban egyre több bank kínál hitelkonstrukciókat az ingatlanok energetikai korszerűsítésére; a pénzintézeteknek az MTI kérdésére küldött válaszaiból kiderül, hogy az OTP Banknak és az UniCredit Banknak van már ilyen célú hitele, a CIB Bank fontolgatja a termékpaletta bővítését ebbe az irányba, a K&H pedig augusztus elejétől vezetett be ilyen terméket.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újjáalakul az Európai Unió, Magyarország a nagy vesztesek közé kerülhet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility