A Szerémi út – Hauszmann Alajos utca, valamint a Szerémi út – Barázda utca sarkán két új lakóingatlan épül, amelyekben összesen 506 lakás és 246 kollégiumi szoba kap helyet. Az Újbuda Garden és Campus Residence nevet viselő ingatlanfejlesztési projektek részét képzi egy közel 1200 közpark létesítése is.
Októbertől igényelhetik a rászorulók az évi 48 ezer forintos fővárosi lakásrezsi-támogatást - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Nagy mozgás egyelőre nem, de finomhangolás már látszik a rezsiárak emelkedése miatt az új időszak előtt álló ingatlanpiacon: a keresési mutatók augusztusi statisztikáinak összegzése után érezni némi elmozdulást, a nagy költségigényű családi házak iránti kereslet mérséklődik és a téglalakás lehet az új sláger, derült ki az Otthon Centrum felméréséből.
Meghatározó BUBOR-adatokat közölt ma az MNB: ezekhez a bankközi kamatokhoz kötik a szeptemberi kamatfordulós lakossági jelzáloghitelek kamatát a bankok. A friss számok alapján egy átlagosnak mondható kamatstopos ügyfél már jóval több mint 20 ezer forintot takarít meg havonta a kamatstopnak köszönhetően, és ha most megszűnne az intézkedés, mintegy 40%-kal ugrana meg a törlesztőrészlete. 330 ezren benne vannak az év végéig meghosszabbított rendszerben, mintegy 130 ezer jelzáloghitelest viszont nem véd meg a kamatstop sem a 2021 közepe és 2023 közepe között esedékes törlesztőrészlet-emelkedésétől.
Ugyan eredetileg már július elseje óta nem lehet Magyarországon BB-nél alacsonyabb energetikai besorolású lakásra használatba vételi engedélyt kiadni, most a kormány mégis visszakozott és még két évvel kitolta a szigorítás határidejét - vette észre a bank360.hu egy múlt heti kormányrendeletben. A döntés több szempontból is fejvakarásra adhat okot.
Átlagosan hatszorosára nőtt 2022 júliusában a hőszivattyúkkal kapcsolatos lakossági megkeresések száma a Daikin budapesti márkaboltjában az előző év hasonló időszakához képest, és a cég közel 300 főt számláló partnerhálózata is hasonló nagyságrendű bővülésről számolt be, de van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés. Az érdeklődő fogyasztók a legkülönbözőbb ingatlantípusokkal rendelkeznek, és azonnali megoldást szeretnének a gázról történő leválásra, még akár azok is, akik újszerű lakásokban laknak, ugyanis még az új lakóingatlan-állományon belül is rendkívül magas a gázfűtést használók aránya.
Több mint 1100 ingatlant árvereztek el Magyarországon egyetlen hónap alatt, miután június 15-én véget ért a lakóingatlanok kényszerértékesítési- és kilakoltatási moratóriuma – tudta meg az rtl.hu.
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.
Ugyan nemrégiben megírtuk, hogy beragadt az újlakás-piac a fővárosban, ez még nem azt jelenti, hogy már temetni is kéne a szegmenst. A beragadás az eladásra kínált lakások számában volt tetten érhető, azonban a piacnak bőven vannak még tartalékai az épülő és frissen átadott lakások terén. A piac a magas infláció, valamint a növekvő kivitelezési idők és anyagköltségek ellenére viszonylag stabil lábakon áll az idei első féléves adatok tükrében: az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai szerint több mint öt százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi első félévben, az eladások pedig – részben a tavasszal még elérhető ZOP hitelnek köszönhetően – 20 százalékkal nőttek.
Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
Ismerjük azt a jelenséget, amikor egy tulajdonos valójában nem is szeretné annyira eladni a lakását, de a valóságtól teljesen elrugaszkodott áron azért meghirdeti, hátha valakinek annyira megtetszik, hogy a piaci ár többszörösét is kifizeti. Vannak persze olyan unikális, valamilyen szempontból (Dunára néző panoráma, minőségi berendezés, elhelyezkedés) nagyon különleges lakások, amelyek az adott környék átlagárától eltérnek, de amikor átlagos lakások tucatjait látjuk valamely hirdetőoldalon kétszeres-háromszoros piaci átlagáron, akkor kissé elkerekedik a szemünk. Vélhetően a vásárlást ténylegesen szándékozóknak is. A teljesség igénye nélkül, összegyűjtöttünk néhányat a piaci árnál jóval drágább lakóingatlanok közül.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Az idei harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, a rezsicsökkentés módosításának bejelentése után viszont újabb lendületet kaphatnak a korszerűsítési törekvések. Az Otthonfelújítási program támogatásai továbbra is népszerűek, a felújításra készülő családok fele igénybe venne állami támogatást is – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből.
Nagyot estek a lakáseladások Kínában, miután a vevők – önbeteljesítő módon – elkezdtek attól tartani, hogy a gyengélkedő ingatlanfejlesztők nem lesznek képesek a még mindig befejezetlen lakásokat átadni, ezért nem kezdték meg időben a jelzáloghiteleik törlesztését – számolt be a The Wall Street Journal.
Péntek reggel szólalt meg Orbán Viktor a reggeli rádióműsorban, ahol többek között bejelentett, hogy a gazdasági növekedési kabinet felállása utána az első döntésük az volt, hogy az 5%-os lakásáfát nem hagyják 2022-es év végével kifutni.
A járványhelyzet enyhülésével, az elmúlt évben új lendületet kapott a belföldi költözés és a KSH népmozgalmi adatai alapján 2021-ben országosan 307 ezren változtattak állandó lakhelyet, ami a megelőző évhez képest közel 16 százalékos növekedés és több mint három évtizedes rekordot jelent. A legnépszerűbb régiók, hasonlóan 2020-hoz, tavaly is Pest megye, Közép- és Nyugat-Dunántúl voltak. Az OTP Ingatlanpont az állandó belföldi vándorlás és az országos ingatlanpiac változásait vizsgálta meg.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.
A globális minimumadó nemcsak egy új adószabály, hanem egy összetett megfelelési kihívás is az érintett vállalatok... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ingatlanvásárlás minimális önerővel: Hogyan csökkentsd a kockázatokat? Az...
Alig egy hónapja lépett hivatalba az új amerikai elnök, de az energiapolitika terén máris számos jelentős döntést...
A világon talán a leghírhedtebb zöldrefestési eset a Volkswagen csoport 2015-ben napvilágot látott dízel botránya....
A DIMOP Plusz-1.2.6-24 pályázati felhívás a mikrovállalkozások digitális transzformációjának elősegítésére... 
A napokban írta valaki, hogy ő csak Wise-t használ minden utalásra, mert az ingyen van. Így jársz, ha nem olvasod el...
Mégis ki fog itt valaha adómentességet felszámolni?
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
