Hétfő óta ismét igényelhető a befogadást decemberben felfüggesztő bankoknál is a babaváró hitel. A K&H Bank egyes kamatperiódusok esetében minimálisan csökkentette a Minősített Lakáshitelének kamatát, az OTP Bank pedig felfüggesztette piaci kamatozású Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékének értékesítését.
Novemberben már 56 százalékkal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul a támogatott hitelek is majdnem ugyanekkorát estek – mutatják az MNB kedden közzétett adatai. Bár a családtámogatások többsége megmaradt, a tavaly év végi lakáspiaci tranzakciószámok alapján 2023 eleje ennél is gyengébb hónapokat hozhat a lakáshitelezésben. A fogyasztási célú és a vállalati hitelek se tündököltek novemberben, a betétállományok gyarapodása pedig (vélhetően az infláció miatt) csúnyán megtorpant, sőt: a forintszámlákról február vége óta már nettó 1100 milliárd forintot vont ki a lakosság.
Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, de megmaradt a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró, a hitelelengedés, a kamattámogatott CSOK-hitel, az áfa-visszatérítés és a lakásvásárlási illetékmentesség is. Pontosan hány milliós összegben igényelhetők ezek a nagy összegű családtámogatások 2023-ban a gyermekkel már rendelkezők, illetve a gyermeket vállalók számára? Ezt foglaljuk össze cikkünkben, bemutatva a január 1-jével életbe lépett szabályváltozásokat is. Bár a kedvezmények köre szűkült, a Portfolio számításai szerint egy nettó 50 millió forintot érő újépítésű lakásra akár 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió kedvezményes hitelt is igénybe vehet egy három gyermeket vállaló pár. Bemutatjuk az egy- és kétgyermekesek lehetőségeit is.
Hiába került 2022 novemberében egy átlagos budapesti új építésű lakás 97,4 millió forintba, még mindig kitartott a vásárlók lendülete, igaz már vagy 50 új lakással kevesebb kelt el 2022 őszén, mint egy negyedévvel korábban. Mutatjuk, hogy hol, és milyen lakásokra volt kereslet még egy ilyen válságos időszakban is.
Akár online, akár postán, akár pedig személyesen nyújtjuk be az otthonfelújítási támogatás iránti kérelmet, jelen állás szerint legkésőbb december 31-éig tudjuk ezt megtenni, és nem biztos, hogy lesz hosszabbítás. A személyes ügyintézés lehetőségei a december 22-én kezdődő igazgatási szünetben eleve csak korlátozottak lesznek. Mivel az otthonfelújítási támogatásnál fellebbezésre nincs lehetőség, hiánypótlás pedig csak egyszer tehető (akár 2023 első hónapjaiban), ezért nagyon fontos a körültekintés és a precizitás az igénylők részéről, ehhez próbálunk most segíteni.
Idén októberben az 5 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a lakáshitelek új kihelyezése Magyarországon, reálértéken a CSOK bevezetése körüli volumennél járunk. A kereslet mélyrepülése nem ért véget: tudomásunk szerint vannak bankok, ahol novemberben már több mint 80%-kal zuhant a hitelkérelmek befogadása. A 2008-as pénzügyi válság után 5 év kellett a mélypont eléréséhez, majd további 7 év az újabb nominális csúcsdöntéshez. Megnéztük, jöhet-e most is valami hasonló.
A lakóépületek és a közintézmények zöldítése volt a fő témája a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferenciának. Az eladások során kiderült, hogy a magyarok 70%-ának nincs olyan mértékű megtakarítása, ami egy éves fogyasztást fedezni tudna, ezáltal az alacsony energiahatékonyságú otthonok felújítási lehetőségei is korlátozva vannak. Nagy szükség lenne viszont a korszerűsítésre, a magyar otthonok ugyanis 60%-kal több energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag és a mélyfelújításokkal a felére lehetne csökkenteni a fűtésre használt energiát.
Egy energetikailag korszerű lakás eddig is jóval többet ért egy hasonló, de nagy energiafogyasztású társánál, de most, hogy a lakossági energiaárak is az egekbe szöktek, ráadásul a téli időszakban az árváltozás durván érzékelhető is, az értékbeli különbség még nagyobb lett. A Takarék Index elemzésében korábban a nagyobb volumenű energiahatékonysági felújítások becsült költségéről volt szó, most pedig arról, hogy eggyel jobb energetikai minősítés mennyivel dobhatja meg az otthonok árát. Lássuk, miért éri az abc legelső betűjeit megkapni egy felújítás után.
Drámaian megdrágultak a lakáshitelek: ma már 9-10% körül alakul a legjobb banki ajánlatok átlagkamata, és 180-200 ezer forint körül egy újonnan felvett 20 éves, 20 milliós lakáshitel törlesztőrészlete. 50-70 százalékkal emelkedett az újonnan felvehető lakáshitelek várható törlesztőrészlete azóta, hogy az MNB 2021 júniusában megkezdte a monetáris szigorítást. Az utóbbi hetekben azonban enyhült a nyomás: 2-2,5 százalékponttal csökkentek a piaci referenciahozamok, ezért felcsillant a remény, hogy az őszi várakozásoknál kisebb lesz a lakáshitelek drágulása, és 10-11% környékén megáll a kamatok emelkedése. Megnéztük a bankok legjobb aktuális ajánlatait.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása a Takarék Index elemzése alapján. Bár a számítások szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne a korszerűsítés révén, ez azonban nem minden ingatlan esetében valósítható meg gazdaságosan, az ingatlan elhelyezkedésétől függően egyes esetekben ugyanis túlzott anyagi terhet jelenthet a lakóépület értékéhez képest.
Összesen 834 milliárd forint összegű, energetikai, energiaátmeneti célokra fordítható európai forrás nyílhat meg Magyarország előtt, amennyiben az Európai Bizottság (EB) elfogadja a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) mintegy 1600 milliárd forintos tervezetét. A programterv prioritása elsősorban a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, így 2029-ig akár 34 ezer háztartás felújítási beruházása jöhetne létre. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint kormány által november 8-án az EB részére benyújtott programterv e témákban több előremutató intézkedést tartalmaz, de maradtak benne nyitott, legalább a pályázati felhívások keretében pontosítandó, illetve felülvizsgálandó elemek. Ilyen például, hogy az alacsony jövedelmű, energiaszegénységben élőket célzottabb programokkal kellene támogatni.
2023 áprilisától zöld, 2024 januárjától pedig online elemekkel bővül az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) feltételrendszere. A zöld lakáshitelek esetében nem jön vissza a tavasszal csúcsra ért NHP Zöld Otthon Program kedvező kamatozású refinanszírozott hitele (tehát nem kell jelentős stimulációra számítani, és nem támogatott hitelről van szó), de a bankoknak több költségelemet is át kell vállalniuk a hitelfelvevőktől. Az új online feltételek pedig garantálni fogják, hogy a hitelfelvevőnek csak a szerződéskötés és a közjegyzői adminisztráció miatt kell személyesen megjelennie.
Házépítők országos szövetségének vezetője, Jerry Howard szerint az építési költségek és a szabályozások lehetetlenné teszik a megfizethető otthonok építését az Egyesült Államokban - hangzott el az Fox Business TV-s riportjában.
Huszonkét kisgyermekes család otthonfelújítási támogatását, összesen hatvanhatmillió forintot szerzett meg egy bűnszövetség - közölte kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)az MTI-vel.
Az EU épületállományának célzott felújítására összpontosít a Renovate Europe (REC) – Újítsuk fel Európát kampány, melynek célja, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkentse az EU épületállományának energiaigényét a jogszabályok és a felújítási programok révén. A felújítások felgyorsítása kulcsfontosságú lenne a klímacélok eléréséhez, nem mellesleg a háztartások életminőségét is növelné. Rengeteg olyan családi ház van még mindig Magyarországon, aminek nincs rendes szigetelése, így szinte "feleslegesen fűtik" az ottlakók, a távozó energia 60%-a ugyanis a nem szigetelt falakon és a tetőn át távozik - áll a Knauf Insulation közleményében.
Csütörtökön közzétett Lakáspiaci jelentésében sem bocsátkozott becslésbe az MNB arról, mekkora visszaesés várható a lakáshitelezésben a kamatok emelkedése és a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt. Az biztos, hogy nem sok jóra számíthat a piac: miközben zuhan a lakástranzakciók száma, a bankok további szigorítást terveznek, a hitelfelvevői kereslet pedig visszaesőben van. Sok érdekes adatot közzétett a jegybank a jelentésben a lakáshitelezésről, ezekből szemezgettünk.
Az MNB értesítette az Uniqa Biztosítót Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási pályázata pozitív elbírálásáról. A biztosító terméke tizedikként szerezte meg az MFO minősítést, s így akár ez a biztosító is azonnal megkezdheti a konstrukció forgalmazását. A fogyasztóbarát otthonbiztosítások szerződésszáma mára meghaladta a 20 ezret, s ezek immár 852 milliárd forintnyi ügyfélvagyont védenek Magyarországon - közölte a felügyelet.
Nyilvános licit keretében értékesíti a XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat néhány lakását, illetve üzlethelyiségét. A felsorolt ingatlanok között van felújított és felújítandó lakás is, illetve egy közel 2000 négyzetméteres telek a rajta lévő házzal Svábhegyen.