Több nagy EU-tagállam azzal az ötlettel állt elő, hogy a szén-dioxid-határadót (CBAM) a következő években kiterjesszék, és ezzel segítsenek törleszteni az unió több mint 300 milliárd eurós, a Covid-válság alatt felvett közös adósságát – írja a Politico.
A javaslatot Franciaország, Olaszország és Lengyelország vezeti, amelyek szerint az EU-nak sürgősen új bevételi forrásokra van szüksége.
Az eredetileg 2026-ban hatályba lépő CBAM jelenleg csak olyan erősen szennyező ágazatokra vonatkozik, mint az acél-, cement- és alumíniumipar, valamint az energiatermelés és a hidrogéntermelés. A rendszer 2025-ben esedékes felülvizsgálata azonban lehetőséget kínálhat a kiterjesztésre.
A javaslat támogatói számára az EU következő hétéves költségvetése kulcsfontosságú tárgyalási lehetőséget jelent. A lengyel kormány különösen aktív szerepet játszik ebben a vitában, mivel az ország jelenleg az EU Tanácsának soros elnöke, és a következő öt évben az unió költségvetési biztosa is lengyel lesz.
Noha a CBAM-kiterjesztés várhatóan csak a teljes uniós adósságtörlesztés kis részét fedezné – évi 25-30 milliárd euróval számolnak –, a támogatók szerint mégis jelentős lépés lehet az unió saját bevételeinek növelése felé.
A kezdeményezésnek többféle lehetséges iránya van: az adót kiterjeszthetik új iparágakra, vonatkozhat az exportált termékekre is, vagy érintheti az úgynevezett „downstream” termékeket, vagyis azokat a félkész vagy késztermékeket, amelyek CBAM által érintett alapanyagokból készülnek.
Több tagállam, köztük Ausztria, Bulgária és Lengyelország már decemberben beterjesztett egy javaslatot, amely az utóbbi lehetőséget szorgalmazza. Franciaország szintén támogatja ezt az elképzelést,
sőt, az érintett iparágak is egyetértenek, mert attól tartanak, hogy ha a rendszer nem terjed ki a késztermékekre, a külföldi vállalatok kijátszhatják a szabályokat.
A karbonadó kiterjesztését azonban néhány tagállam nagyon ellenzik, mert inkább a szabadkereskedelmet támogatják. A legnagyobb félelmük, hogy Donald Trump az Egyesült Államok élén kereskedelmi megtorlást hajthat végre a terv miatt, mivel Washington már így is feszült kapcsolatban áll Brüsszellel. Egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő szerint a fő kérdés az, hogy „Trump mit fog lépni”. Az EU már eddig is több gazdasági konfliktusba keveredett az USA-val, így egy ilyen lépés újabb feszültségeket szíthat.
A vita egyik kulcsfontosságú pontja az, hogy a szén-dioxid-határadó az egyik kevés olyan adónem, amely közvetlenül az EU költségvetésébe áramlik, és nem a tagállamokhoz kerül.
Az Európai Bizottság becslése szerint a várható CBAM-bevételek 75 százaléka, mintegy 1,5 milliárd euró az unió költségvetésébe folyna be, míg a fennmaradó rész a nemzeti kormányokat illetné. A kérdés várhatóan márciusban ismét napirendre kerül, amikor az uniós vezetők Brüsszelben megvitatják a következő költségvetési ciklus irányait, és az Európai Bizottság júliusban hivatalosan is előterjeszti a javaslatát.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
