A napokban zajlott le a jubileumi 10. Financial IT konferenciánk, ahol a banki digitális fejlődésről banki felsővezetőkkel, IT-vezetőkkel, fintech szakértőkkel és a legnagyobb banki IT-beszállítókkal vitattuk meg a banki informatika legfontosabb kérdéseit. Több kérdésben a szakmai közönség véleményét is kikértük, következzenek a válaszok.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
A kormány az Országgyűlés elé terjeszti a háborús veszélyhelyzeti intézkedések meghosszabbítását - tájékoztatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteken az MTI-t.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy gyökeres változás állhat be a jelenlegi amerikai kormány és Szaúd-Arábia viszonyában, ugyanis hamarosan Rijádba látogat Joe Biden amerikai elnök, ami kihatással lehet a brutálisan magas energiaárakra, ezzel pedig potenciálisan enyhülhet a világgazdaságra helyezkedő inflációs nyomás. A témával kapcsolatban Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója volt a Checklist vendége.
Ugyan a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítás felgyorsítja a hiány csökkenését, az újabb különadók növelik a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát a befektetők szemében és tovább csökkentik a bankrendszer profitját, így negatívak lehetnek a magyar adósbesorolás szempontjából – állapította meg a Moody’s a múlt héten bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban esedékes hitelminősítői felülvizsgálatokon könnyen elképzelhető a stabil kilátásunk rontása, vagy akár a magyar osztályzat csökkentése is. A Moody’s előtt jön még nyáron a Fitch és a Standard & Poor’s is vizsgálódni, piaci szempontból is érdemes lesz figyelni ezekre a döntésekre.
„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.
Nyolc nappal Nagy Márton bejelentései után időszerűnk érezte a Magyar Bankszövetség, hogy reagáljon a kormány különadóterveire, a szervezet közleményét az alábbiakban ismertetjük. Időközben a gazdaságfejlesztési miniszter hivatala a Portfolio megkeresésére jelezte: a pénzügyi szektort terhelő új különadók részletes szabályainak kidolgozása még folyamatban van, türelmünket kérik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. Ahogy csütörtök reggeli cikkünkben foglalkoztunk vele, sok benzinkútnak idén is ki kell fizetnie a kiskereskedelmi láncok különadóját, amennyiben 500 millió forintot meghaladja a forgalmuk (a teher 500 millió forint és 30 milliárd forint között a bevétel 0,1%-a). A témával kapcsolatban Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke nyilatkozott a Checklistnek. Az érdekképviseleti vezető műsorunknak elmondta: az ársapka bevezetése előtt a különadó inkább elvi kérdés volt, rosszul esett nekik az adónem befizetése, a közbeszéd ugyanis ezt az adónemet inkább a multik terhének tulajdonította, ma viszont már felháborítónak tartja az intézkedést, mivel nincs nyereség, amivel ezt az összeget szembe lehetne állítani. A mai műsor második részében Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának vezetője beszélt a pénzintézeti digitalizáció szabályozói aspektusáról, s egyebek mellett arról, hogy a hazai bankok mit tanulhatnának el a menő neobankoktól.
„A szegény embert az ág is húzza. A túladóztatott szektort pedig még a különadó is kínozza”. Így lehetne összefoglalni a kisebb (egyik nagy lánchoz sem tartozó) benzinkutakat üzemeltető magyar vállalkozások aktuális helyzetét. Az érintett cégek működését ugyanis több hónapja meghatározza az árszabályozás, és gyakorlatilag egy utolsó pofon lehet számukra a kiskereskedelmi különadó megfizetése. Bemutatjuk a szektort, amelyben a vállalkozásoknak tilos profitot termelniük, de cserébe fizethetik a különadót.
Ha ma különadót vetnek ki egy ágazat nyereségére, és különösen, ha meg is indokolják, hogy miért azt az ágazatot sújtják ezzel, akkor arra kell számítanunk, hogy ezt holnap, holnapután is megismételhetik, ezért kevéssé fektetünk be abba az ágazatba. És lehet, hogy éppen annak az ágazatnak a fejlődése nagyon fontos a jövedelmek gyarapítása, új munkahelyek teremtése szempontjából.
Alig 10 százalék volt tavaly a magyar bankszektor belföldi tőkearányos megtérülése, ami éppen hogy megfelel a nemzetközileg elfogadható benchmarknak, és nem éri e a járvány előtt szintet. A mára közzétett éves beszámolók alapján röviden összefoglaljuk, mit mutatnak az egyes nagybankok tavalyi számai.
Újabb részleteket árult el Nagy Márton a különadókról az Inforádió Aréna kedd esti adásában, többek között az energiaszektort és a távközlési cégeket terhelő különadókról is kiderültek friss információk.
A hitelintézetek, vagyis a bankok mellett a pénzügyi vállalkozásokra, vagyis többek között a lízing- és faktoringcégekre is kivetné a kormány az új különadót, amelynek alapja a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevétel lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este a gazdaságfejlesztési miniszter.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában beszélt többek között arról, hogy az olajembargó után a következő lépésként a gázembargó is felmerülhet az EU-ban, ami viszont Magyarországnak még nagyobb csapás lenne. A miniszter beszélt arról is, hogy az „extraprofitadónak” azért van létjogosultsága, mivel az érintett vállalatok az extra profitot nem érdemlik meg, hiszen nem dolgoztak meg érte.
Nem jó érzés bárkitől megtermelt hasznot elvenni, de válság idején méltányos, ha az extrabevételek egy részéből a válsághelyzet okozta plusz terheket enyhíteni lehet – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Varga Mihály a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével egyeztetett ma – derül ki a Facebookon közzétett fotóból, amelyen többek között Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke és Bogsh Erik, a Richter elnöke is látszik.
A Portfolio stúdiójában ma délután 15:15-kor elemzik a legújabb kormányzati bejelentések makrogazdasági, költségvetési és tőkepiaci következményeit a Portfolio munkatársai, Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője és Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője. Miért volt szükség a kiigazításra, miért lett ekkora a csomag mérete, megoldja-e a költségvetés problémáit és mit okoz az egyes szektorokban, azok hogyan alkalmazkodhatnak?
"A vállalkozások mozgásterét szűkíti az extraprofit adó" címmel adott ki közleményt az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely 2022. május 27-i közgyűlésén áttekintette a kormány részéről egy nappal korábban bejelentett extraprofit adó bevezetésének várható következményeit a kereskedelemben.
A héten eldőlt, hogy - a költségvetés megborulása miatt - a kormány a kiskereskedelmi különadó magasabb kulcsainak brutális megemelésével a külföldi tulajdonú üzletláncoknak is nekimegy, amivel tulajdonképpen a másik fontos célja érdekében is tesz. Számításaink szerint ugyanis a legfelső kulcsok ilyen mértékű emelése után a legnagyobb külföldi élelmiszer-áruházláncok már 100 milliárd forint körüli összeget fizethetnek be különadó címén az államkasszába. Egy ilyen mérték pedig jelentheti azt is, hogy a kiszorítósdi (Lázár János szavaival élve "abcúg diszkontok") új szintre lép.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
