"A vállalkozások mozgásterét szűkíti az extraprofit adó" címmel adott ki közleményt az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely 2022. május 27-i közgyűlésén áttekintette a kormány részéről egy nappal korábban bejelentett extraprofit adó bevezetésének várható következményeit a kereskedelemben.
A héten eldőlt, hogy - a költségvetés megborulása miatt - a kormány a kiskereskedelmi különadó magasabb kulcsainak brutális megemelésével a külföldi tulajdonú üzletláncoknak is nekimegy, amivel tulajdonképpen a másik fontos célja érdekében is tesz. Számításaink szerint ugyanis a legfelső kulcsok ilyen mértékű emelése után a legnagyobb külföldi élelmiszer-áruházláncok már 100 milliárd forint körüli összeget fizethetnek be különadó címén az államkasszába. Egy ilyen mérték pedig jelentheti azt is, hogy a kiszorítósdi (Lázár János szavaival élve "abcúg diszkontok") új szintre lép.
A HVG.hu megkereste a Wizz Air elnökét a kormány által tervezett extrapofit különadó kapcsán, amelyet a világjárvány alatt jelentős veszteségeket elszenvedő légitársaságokra is ki akarnak vetni. Robert Carey úgy nyilatkozott, hogy a nyereség várhatóan még hosszú ideig nem fogja elérni a vírus kitörése előtti szintet, így extraprofitról nincs értelme beszélni.
Akár boltbezárásokat is hozhat az új különadó az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint.
Megjelent a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk a hossza miatt rendhagyó, de ez nem véletlen. Tegnapi ígéretünkhöz híven, mélységében elemezzük a szerdán és csütörtökön, szakaszosan bejelentett költségvetési kiigazítás makrogazdasági és tőkepiaci hatásait. Előbbi témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője, utóbbival kapcsolatban pedig Nagy Viktor, lapunk Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az interjúkban arról is szó lesz, hogy miért szakadt be a bejelentésre a forint, ha a tankönyvek szerint ilyen típusú intézkedésekre inkább erősödnie kéne, s persze az első tőzsdei reakciókat is megvitatjuk elemzőinkkel. A két interjú között jön még egy kis tőkepiac: 2022. május 26-án a BÉT Xtenden jegyzett Gloster többségi tulajdont szerzett egy nemzetközi piacon jelen lévő szoftverfejlesztő társaságban, az ff.next-ben. Az akvizícióról és az IT-piac kihívásaivairól Szekeres Viktor, a Gloster igazgatósági elnöke beszélt műsorunknak. Adásunk végén pedig még azt is górcső alá vesszük, hogy mennyibe kerül, ha a vasárnapi rántott húst Magyarország top éttermeiben fogyasztanánk el.
A héten bejelentett különadók kivetése a legkevésbé káros módja a költségvetés konszolidálása érdekében, miközben a magyar gazdaságtól elvágták az uniós forrásokat - jelezte a Bloombergnek az elmúlt napok kormányzati döntéseinek hátterét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a tegnap esti háttérbeszélgetés után a hírügynökségnek is részletezte az extraprofitadót.
Reggel még úgy tűnt, hogy akár egy kisebb felpattanás is jöhet az OTP árfolyamában, délutánra azonban beindultak az eladók, a bankpapír több mint 5 százalékot esett és a 8500 forintos szintet közelíti.
Az idei évre eddig tervezett mintegy 115 milliárd forintnál évi 50 milliárd forinttal többet szedne be különadó formájában a kormány a biztosítási szektortól. A lépés eltúlzottnak tűnik, hiszen a tavalyi több mint 80 milliárdos szektorszintű profit 60%-át vonná el ezzel, biztosan nem csak a vélt "extraprofitot". Úgy tűnik, nem dőlt el azonban, hogy osztják szét a terhet a biztosítók között, a kormány ugyanis a meglévő biztosítási adó kulcsának megemeléséről beszél, de ez nem a járvány alatt felerősödött öngondoskodási termékek díjbevételét terheli, amelyekre az indoklásában a kormány hivatkozik.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség friss közgyűlésén áttekintette a magyar kiskereskedelem aktuális kérdéseit, így a különadó-emelés ügyét is - derül ki a szervezet közleményéből.
Részben a nagy energiaipari cégek profitjára kirótt átmeneti különadókból kompenzálja a háztartások emelkedő megélhetési költségeit a brit kormány.
A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.
Újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokat eredményezhetnek a kormány extraprofitadós tervei – írja a hvg.hu. A lap szerint az Európai Bizottság áttanulmányozza majd a magyar különadók jogszabályait, de véleményezni csak azok elfogadása után fogja.
Az extraprofit-adók mellett mintegy 100 milliárd forintos adóemelés jöhet a cigire, alkoholra, chipsre és cégautókra - derült ki a mai Kormányinfón. Ez a hazai tőzsdei vállalatok közül érinti az Unicumot gyártó Zwackot is a népegészségügyi adó és a jövedéki adó emelése miatt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében a ma megjelent A 100 Leggazdagabb Magyar 2022 című kiadvánnyal foglalkozunk. A témával kapcsolatban Szakonyi Péter felelős szerkesztő volt a vendégünk, aki többek között azt is megvilágította, hogy Gattyán György az idei listában miért bukta el 2021-es dobogós helyezését, és adta át azt Felcsuti Zsoltnak. Az adás második részében az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett, majd pedig Gulyás Gergely és Nagy Márton miniszterek által csütörtökön részletezett költségvetési kiigazító csomagot értékelte Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. A különadókat is bőségesen tartalmazó gazdasági csomag makrogazdasági és tőkepiaci hatásaival részletesen holnap, tehát pénteki adásunkban foglalkozunk majd.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton ismertette az ágazati különadók (800 milliárd forint), illetve egyéb adóemelések (100 milliárd forint) részleteit, amely 900 milliárdos tétel együtt csak a kiigazítás 40%-át fedezi. A nagyobb rész kiadások lefaragásából, beszerzési stopból, beruházások elhalasztásából jön, és így gyorsértékelésünk szerint összességében jóval nagyobb idei kiigazításról van szó, mint amit akár mi is kalkuláltunk, két évre vetítve pedig a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb kiigazítása történhet meg. Kiderült, hogy néhány száz fős leépítés is várható a központi közigazgatásban. Nagy Márton érvelése szerint az tekinthető extraprofitnak, ami a normál működésből adódó profit felett képződik, és ennek vonják el a jelentős részét. A lépésnek szerinte nem lesz érdemi inflációs hatása, mert a cégek nem hárítják át a terhet a fogyasztókra, de azért szorosan figyelik a folyamatokat. Gulyás Gergely beszélt az uniós olajembargó tervéről, amelyet egyelőre továbbra sem támogat a kormány, csak akkor, ha az EU 15-18 milliárd eurónyi forrást biztosítana a magyar energiarendszer fejlesztésére. Bejelentette azt is, hogy holnaptól megszűnik a külföldi rendszámú/forgalmi engedélyű autók számára a 480 forintos üzemanyagár melletti tankolás lehetősége. Az alábbi hírfolyamunkban számoltunk be a legfontosabb információkról.
Amellett, hogy nyolc konkrét ágazatból idén összesen 800 milliárd forintos „extraprofit” adót akar beszedni a kormány, az is kiderült a mai Kormányinfón, hogy megemeli a kormány több termék adóját is, amelyekből összesen további 100 milliárd forintnyi idei adóbevételt vár.
Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton ismertette a tegnap Orbán Viktor által már bejelentett extraprofit-adók részleteit. A szektoroktól várt összesített adóbevételek már ismertek, az adó alapja azonban nem minden esetben, így egyelőre nehéz számszerűsíteni a vállalati hatásokat (Nagy Márton azt mondta, hogy minden vállalatra tudják az adó mértékét), de adunk néhány kapaszkodót a befektetőknek a Mollal és a Magyar Telekommal kapcsolatban. Első ránézésre a 2022-re és 2023-ra várt profit jelentős részét elviszi az érintett vállalatoknál az új sarc.
Az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.
A legbátrabbak viszont már dörzsölték a tenyerüket.
Alkalmazkodnak majd a terephez.
Kamerákkal ellenőrzik a szabályok betartását.
Világszerte hőhullámok sújtanak és messze még az idei nyár vége.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
