Az első reakciók alapján a piaci szereplők nem fogadták kedvezően a kormány költségvetést stabilizáló lépéseit, a forint és a tőzsde sokat esett. Gyorsértékelésünkben bemutatjuk ennek lehetséges okait.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött - közölte a miniszter az MTI-vel szerdán. A tárcavezető extraprofitadónak nevezte az új intézkedést.
Második napja zajlik az ötödik Orbán-kormány minisztereinek meghallgatása a parlamenti bizottságokban. Az új kormány gazdaságpolitikájának részleteiről egyelőre sok információt nem tudtunk meg, viszont a lehetséges szellemiségéről és irányáról annál inkább. Három fontos kihívásra kell ugyanis választ adnia a kabinetnek: a lassuló gazdasági növekedésre, az elszálló inflációra és a kilyukadó költségvetésre. Mindezekre pedig régi-új eszközöket vethet be a kormány, amire a gazdaság szereplői biztosan reagálni fognak.
Mára eldőlni látszik: a heteken belül felálló ötödik Orbán-kormány első és legfontosabb feladatai között a költségvetési egyensúly biztosítása lesz, ami – tekintettel az elszálló idei deficitre – még idén kiigazító lépéseket fog eredményezni. Már az sem kérdés, hogy a büdzsében tátongó több ezer milliárd forintos lyukat részben a különadók emelésével tömné be a kormány. Inkább csak az a kérdés, hogy változnak-e a meglévő különadók, lesznek-e újak, és ha igen, mely szektorokra. A célba vehető szektorok között jelen van a gyógyszeripar (gyártók és forgalmazók) is, amely viszont nominálisan és árbevétel-arányosan is már most az egyik legnagyobb különadó-terhet viseli, és lassan már 20 éve közelről ismerik az ágazat szereplői a különadó működését. Cikkünkben iparági forrásainkkal folytatott beszélgetéseink alapján azt mutatjuk be, hogy a szektor terhelésének esetleges további növelése mit okozhat a szereplőknek, az egész egészségügyi rendszernek, valamint a betegeknek.
Jelentős elszállásban van a 2022-es költségvetés: a februári rendkívüli méretű deficit után márciusban még tovább romlott a helyzet. Ezért egyre több elemző vélekedik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz a büdzsé kiigazítása. Már csak az a kérdés, hogy a kormány ezt a hiánycél módosításával és/vagy adóbevétel-növeléssel oldja-e meg.
Nem lesz a lakosságot sújtó adóemelés - jelentette ki a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken. Nyitrai Zsolt fontosnak tartotta felidézni azt is, hogy a kormány már korábban is a multinacionális vállalatok extraprofitja felé fordult, amikor szükségesnek látta. Ez az üzenet nem sok jót ígér a különadót cipelő ágazatok számára.
Az ukrajnai háború, az elszálló energiaárak mindent felülírtak, a magyar gazdaság növekedése is jóval elmaradhat a korábban várttól, emiatt a magyar költségvetést is újra kell szabni, erről Varga Mihály pénzügyminiszter már a választások előtt beszélt. Orbán Viktor a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy kizárható, hogy lesznek megszorítások a következő egy évben, az pedig, hogy a 2010-es időszakhoz hasonló multiadók szükségessé válnak-e, az az EU döntésétől függ és attól, hogy Brüsszel meg tudja-e akadályozni az energiaárak drámai emelkedését. Ha ez nem sikerül, akkor valamit lépni kell, mondta a miniszterelnök, de hogy az mi lesz, arról egyelőre nem hangzott el konkrétum. Sok a nyitott kérdés, például, hogy meddig és milyen formában marad a több szektort érintő ár- és kamatszabályozás, megemelik-e a különadókat, vagy hogy jönnek-e újabb adók. A befektetők mindenesetre elkezdték beárazni a hazai tőzsdei cégekkel kapcsolatban a rosszabb forgatókönyveket. Összegyűjtöttük, hogy jelenleg milyen terhekkel szembesülnek a hazai tőzsdei cégek.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a kétharmados parlamenti győzelme után, és itt az újságírók kérdésére több fontos gazdasági kérdésben is egyértelműen foglalt állást, vagy legalábbis fogalmazott meg kormányzati üzenetet, iránymutatást. Most ezeket foglaljuk össze, mert a várható gazdaságpolitikai lépések szempontjából sem árt ezekkel tisztában lenni.
Tovább emeli a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsát a kormány, amivel a legnagyobb multiláncokat sarcolja tovább. Számításaink szerint több milliárd forintnyi plusz bevételhez jut így az állami költségvetés, amire a kormány kommunikációja szerint is egyre nagyobb szükség van.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
A tegnap esti Közlönyben részletesen megjelentek az építőipari szereplők által hetek óta várt korlátozó intézkedések, melyben meghatározták többek között az exportra szánt termékek regisztrációját érintő tételek körét, a fuvarozásukkal kapcsolatos szabályokat, a kiegészítő bányajárdékot, a GVH kibővített jogköreit, illetve egyéb az építőiparhoz köthető szabályok és tevékenységek módosítását. Az egyik legizgalmasabb pont ebből a csomagból az extraprofit-adóval terhelt termékek (kavics, homok, cement) hatósági árának bevezetése, és az azon felüli áron való értékesítésből fakadó nyereség 90%-os megadóztatása. Ennek jártunk most részletesebben utána, hogy mit léphetnek vajon azok a cégek, akik szerint a hatósági ár fenntarthatatlan a normális működés mellett?
A kormány által már bejelentett, építőipari anyagok drágulását megakadályozó intézkedések csütörtök este megjelentek a Magyar Közlönyben. Ebben többek között szerepel a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet, ami egy új különadó a szektor legnagyobb szereplőire szabva (pontosan 11 cégre), mert a kormány érvelése szerint ők extraprofitot tesznek zsebre a piacon. A rendelet azt is szabályozza, hogy a kisebb szereplők sem alkalmazhatnak tisztességtelen haszonkulcsot, ellenkező esetben NAV-eljárást kockáztatnak.
Orbán Viktor a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában jelentette be, hogy a kormány milyen új intézkedésekkel akar véget vetni az építőiparban látott látványos áremelkedésnek. Néhány konkrét terméket is megemlített, melynek piacába beavatkozik az állam és azt is elmondta, miért döntöttek így.
Orbán Viktor péntek reggel szokásos interjút adott a Kossuth Rádiónak. Elmondása szerint ma éri el Magyarország az 5,5 millió első beoltott számot. Majd ezek után rátért azokra a csütörtöki kormánydöntésekre, amelyek az építőipari áremelkedés letörését célozzák. Konkrétan 5 ilyen lépés jöhet: exportkorlátozás októbertől, de addig is termékkivitelt érintő bejelentési kötelezettség bizonyos építőipari termékekre, ugyanerre a termékkörre állami elővásárlási jog bevezetése, extraprofit adó bevezetése és a kihasználatlan bányák átvétele.
A Lengyelországban működő, magánkézben lévő független médiaszervek, televíziók, rádiók, napilapok és hírportálok nagy része szerdán szüneteltette híradásait, műsorszolgáltatásait tiltakozásul a reklámbevételekre kivetendő adó miatt, amelynek várható bevezetését a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik.
Az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval való megadóztatása - mondta ki a főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ennek értelmében a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.
Különadót vezetne be a főváros, az ipa+ koncepció egyfajta válságkezelő hozzájárulás lenne azoknak a szektoroknak, amelyeket kevésbé viselt meg a járvány, az ezekbe a szektorokba tartozó vállalatoknak átmenetileg nagyobb mértékben kellene részt venniük a közteherviselésben. A javaslattal kapcsolatban sok még a nyitott kérdés, nem egyértelmű, melyik iparűzési adóalapot kellene figyelembe venni, kapcsolódnak-e hozzá tevékenységi mentességek és az időbeli hatály sem tisztázott. A koncepcióval kapcsolatban Gyányi Tamást, a WTS Klient partnerét kérdeztük.
A főváros egy fél százalékos úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik, amelyet az ötmilliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük, amíg Budapest ki nem jut a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból - mondta a főpolgármester a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott prezentációjában, amelyet a Városháza Facebook-oldalán lehetett figyelemmel követni.
Igor Matovič kormányfő jelentette be, hogy Szlovákiában megszüntetik a 2012 óta élő banki különadót - írja az ujszo.com.
Ahogyan azt már megszokhattuk, nem éppen a sokak által követett időpontban, péntek este felkerült a parlament honlapjára a 2021-es költségvetés újabb rendkívül fontos dokumentuma, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése. Ebből kiolvasható, hogy a kormány pontosan mivel számol a bevételek és a kiadások oldalán a következő években. A korábbi ígéretnek megfelelően tartósan fennmarad a kiskereskedelmi különadó, és az érintett cégek egyre nagyobb összeget fognak befizetni a közösbe ezen a jogcímen. Az viszont meglehetősen új fejlemény, hogy a büdzsé bevételeinek helyreállítása nagyrészt az önkormányzatok tartósan magasabb hozzájárulásával valósul meg, ugyanis a kormány úgy kalkulál, hogy a gépjárműadó elvonása fennmarad és a szolidaritási hozzájárulást is tartósan sokkal magasabb összegben várja el az önkormányzatoktól, egészen 2024-ig.
A legbátrabbak viszont már dörzsölték a tenyerüket.
Alkalmazkodnak majd a terephez.
Kamerákkal ellenőrzik a szabályok betartását.
Világszerte hőhullámok sújtanak és messze még az idei nyár vége.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
