A koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezés és a járvány gazdasági hatásainak kezelését célzó intézkedések költségvetési hatása a GDP 7,3 százaléka lehet 2020-ban - számolták ki legfrissebb elemzésükben a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai.
Átlépte a százmilliárd forintot a babakötvénybe fektetett összeg - közölte a pénzügyminiszter szombat reggel közösségi oldalán.
A Moody's a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén pozitívra javította a magyar szuverén besorolás kilátását, lényeges azonban a kiadott minősítés mögé tett elemzés is. Az EU-val való súrlódás és a pandémia súlyosbodása ugyanis mint lefele mutató kockázat jelenik meg, a világkereskedelmi bizonytalanságok mellett. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar besorolás a leggyengébb a visegrádi térségben, még felminősítés esetén is az maradna. De miért is olyan érdekes, hogy mit mondanak a hitelminősítők?
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a jelenlegi globális inflációs és kamatkörnyezetben nem feltétlenül ad okot aggodalomra az államadósság-ráták és az államháztartási hiányok szinte példátlanul meredek növekedése.
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
Vagy megváltozik a kormány álláspontja vagy maga a kormány. Egyiknek be kell következnie, mert Budapest lassan feléli a tartalékait – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának adott interjúban. A főpolgármester a főváros költségvetési helyzete mellett a lehetséges infrastrukturális fejlesztésekről is beszélt, illetve arról, hogy látja a kormány bejelentését, miszerint kifizetné az állatkerti biodóm befejezését, az új budai siklót és még jó néhány fővárosi projektet.
A magyar gazdaság a koronavírus-járvány erősödő második hulláma tükrében idén átlagosan 6%-os recessziót szenvedhet el, ami mellett a GDP 8%-áig emelkedhet az államháztartási hiány és így a GDP 77%-a körülig ugorhat az adósságráta – vázolja friss régiós helyzetelemzésében a Danske Bank. Mindezt arra figyelemmel fogalmazták meg, hogy az első hullámhoz képest már most is jóval erősebb a járvány, és már megint esik a lakosság mobilitása, ami sajnos megint „odavág” majd a szolgáltató szektornak, de reményük szerint a feldolgozóipart a külső kereslet valamennyire stabilizálhatja. Közben a gazdasági nehézségek miatt arra számítanak, hogy a régiós jegybankok tartósan laza monetáris politikát folytatnak a relatív magasabb infláció mellett is, így tartósan negatív reálkamat lesz a régióban. Ez várakozásuk szerint addig mindenképpen aláássa a régiós devizák erejét, amíg nem enyhül a járvány. Mindezek miatt a Danske Bank szerint a következő hónapokban is 360 körül ingadozhat a forint az euróval szemben, 1 éves időtávra pedig már 370-es árfolyam-előrejelzést adtak, ami új történelmi forintmélypontot jelentene.
A koronavírus írja a jövő évi forgatókönyvet is, legalábbis, ami a költségvetést illeti. Nemcsak amiatt, mert a tervezettnél rosszabb gazdasági kilátások alapvetően befolyásolják a büdzsé állapotát, hanem mert a kormány is aktív válságkezelésbe fogott. Elég csak az új családtámogatási intézkedésekre, valamint az orvosi bérek emelésére gondolni. Csak ez az utóbbi tétel közel 300 milliárd forintos többletkiadást jelenthet. Mindezek fényében a kérdés már nem az, hogy rosszabb lesz-e a tervezett 2,9%-nál a 2021-es költségvetés hiánya, hanem az, hogy mennyivel.
A koronavírus-járvány és annak gazdaságban keltett hullámai nemcsak az idei költségvetésre, hanem a 2021-es büdzsére is negatív hatással lesznek. Nem kizárt, hogy a kormánynak jövőre év közben is tekintettel kell lennie az adósságszabályra és előállhat az a helyzet, amikor fiskális szigort kell alkalmaznia, épp válság idején.
Pénteki határozatával 32 milliárd forinttal csapolta meg a Gazdaságvédelmi Alapot a kormány. Ennek az összegnek közel a fele a KKM-hez került nemzetközi tagdíjakra és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulásokra.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban foglalt kiadási összeggel már 2000 milliárd forint felett jár a Gazdaságvédelmi Alapból elköltött összeg.
Szlovákia az első hullámban élen járt a koronavírus elleni védekezésben, ennek köszönhetően a halálozások száma még ma sem lépte át a 100-at, az egy főre jutó fertőzések száma pedig az egyik legjobb volt Európában. A második hullám őket is elérte, és a válaszok nem maradtak el: jelenleg Szlovákia az egyik legszigorúbb ország, és a miniszterelnök terelés nélkül beszél a kormány radikális terveiről. Most olyat húztak, amelyre eddig egyik országban sem volt példa: az ország teljes lakosságát letesztelik. Az intézkedéssel elméletben azonnal ki lehet szorítani a társadalomból a vírust, a gyakorlatban valószínűleg csak pár hónappal eltolják a második hullám tetőzését, de ezzel is értékes időt nyernek a vakcina megjelenéséig, és lehet, hogy egy harmadik hullámot előznek meg vele. Kritikusok most is vannak, holott az intézkedés megtervezettnek és kivitelezhetőnek tűnik. Ha ez sikerül, akkor példát mutathat az ország Európának, amelynek vezetői előbb beletörődve nézték a másik hullám felfutását, majd kapkodva szigorítanak, a gazdasági károkat nem megelőzve, csak elodázva. Érdemes lesz figyelni a szlovákokat, mert ez a lépés a szelektív védekezés utolsó, nagy volumenű kísérlete arra, hogy mégse kelljen teljes lezárást csinálni.
Tíz-tíz százalékos alapbéremelést kapnak 2021-ben és 2022-ben az állami egészségügy alkalmazottai Csehországban - közölte Dagmar Zitníková, az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók szakszervezetének elnöke hétfőn Prágában.
Ezermilliárd euróhoz közeli szintre emelkedhet a 19 euróövezeti ország idei együtt költségvetési hiánya a koronavírus-járvány miatt megugrott kiadások miatt - írja a Financial Times hétfői számában.
A 2010-es években a jegybankmérleg szűkítése vezetett sikerre, az előttünk áll évtizedben a bővítés lehet a megoldás.
A tavalyi 2 százalékról 2020-ban a GDP 8,3%-ára emelkedhet a magyar költségvetés hiánya – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fiscal Monitor című kiadványában. A megugró deficit mellett persze az adósságunk is emelkedik hirtelen, éveket veszíthetünk az adósság elleni harcban. A jó hír, hogy ezek a negatív folyamatok jó eséllyel csak átmenetiek lesznek, fokozatosan tér majd vissza a fegyelmezett fiskális politika.
A kormányoldal értékelése szerint sikeres volt a budapestiek szempontjából a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) csütörtöki ülése - mondta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerdán arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve a koronavírus-járvány megfékezését és a gazdasági következmények enyhítését célzó kiadások túl korai leállítása.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután szerdán a nyugat-lengyelországi Wroclawban lengyel hivatali partnerével találkozott.
Három ok, ami megakasztja a magyar építőipar termelékenységének növekedését.
Már 500 millió eurós befektetésnél jár.
Csökkenti termelési kapacitását a Thyssenkrupp.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
