Tavaly novemberben is kitartott a keresetek gyors emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növekedése mellett továbbra is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot. A bruttó átlagkereset 400 ezer forint fölé emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy megugrottak a nem rendszeres kifizetések (jutalom, prémium), valamint az állami szektorban közel 20%-ra nőtt a béremelkedési ütem a korábbi 10% körüli szintről.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Elkészültek a bankok az azonnali fizetési rendszerhez igazodó olcsó számlacsomagjaikkal, azonban úgy szeretnék ezeket bevezetni, hogy legalább alapesetben ne bukjanak a szolgáltatáson. Ezért a lakossági tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel terhének csökkentéséről tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A lakossági elektronikus átutalások illetékének kivezetése durván 13 milliárd forintos költségvetési kiesést jelentene, de hozzájárulhat a drága készpézhasználat csökkentéséhez. A kormány nem szívesen nyúl a tökéletes adóbeszedő-gépezethez, amellyel úgy juttat évi közel 230 milliárdot a költségvetésbe, hogy azt a bankok szedik be helyette. Pedig ezen bukhat el a készpénz elleni háború.
Marjan Sarec szlovén kormányfő lemondását csalódottan vették tudomásul balközép koalíciós partnerei és többségük szerint átmeneti kormányt kellene létrehozni, míg az ellenzéki jobboldali pártok új választásokat szeretnének - írta a helyi sajtó hétfőn.
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
2019-ben 4,7%-kal több nyugellátást fizetett ki az állam, mint 2018-ban, miközben az éves infláció 3,4% volt, vagyis a nyugdíjak reálértéke növekedett. Sok nyugdíjast azonban nem vigasztal, mert ez elsősorban az egyszeri kifizetéseknek volt köszönhető, a rendszeres emeléssel sokan elégedetlenek lehetnek.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon adócsökkentés, államadósság-mérséklés, nullás hiányú költségvetés, családvédelmi intézkedések és demográfiai fordulat szükséges szinte egyszerre úgy, hogy közben a jövőjét sem éli fel az ország. Varga Mihály a Mandinernek adott interjúban megerősítette, hogy a szigorúbb költségvetés híve, egyelőre az országnak nem érdeke az euró bevezetése, és arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja a jegybankelnök megállapításait a lakáspiaci helyzetről.
Az éves pénzforgalmi deficittervet 220 milliárd forinttal haladta meg tavaly a központi alrendszer hiánya, de vannak ennél is érdekesebb számok a Pénzügyminisztérium által szerdán közzétett részletes, egész éves államháztartási jelentésben. Az sem mellékes, hogy a bevételek és a kiadások is látványosan, közel 2000 milliárd forinttal teljesítették felül az eredeti terveket.
A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), amely Kovács Árpád elnök vezetésével, a testület tagjainak - Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének és Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének - részvételével csütörtökön megtartotta idei első ülését.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte, hogy Donald Trump elnök és kormányzata a katonai költségvetésből csoportosítson át 3,6 milliárd dollárt az amerikai-mexikói határra tervezett fal építéséhez.
Azt szeretném, hogy a háromgyerekes családokra is ki tudjuk terjeszteni, amit idén bevezettünk a négygyermekesek esetében: ne fizessenek az anyák személyijövedelemadót egész életükben – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a mai sajtótájékoztatóján. A kiterjesztésnek a családok és az állami költségvetés szempontjából is sokkal nagyobb a jelentősége, mint az idén életbe lépett, egyelőre csak a négygyerekes anyákra vonatkozó kedvezmény. És nem csak azért, mert háromgyerekes családból sokkal több van.
A tavaly év végi nagy kormányzati költekezés után az államháztartás központi alrendszere decemberben 452,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, az év egészére ez 1219 milliárd forintot jelentett – közölte ma az előzetes adatot a Pénzügyminisztérium.
A 23 (megyei jogú) város átfogó fejlesztését célzó mintegy 4000 milliárd forintos keretösszegű Modern Városok Program keretében eddig több mint 1500 milliárd forintot fizettek ki, ebből 1050 milliárd forint a hazai költségvetési, 450 milliárd forint az uniós forrás – áll a Miniszterelnökség hétfői közleményében.
Várhatóan tavasszal jön majd egy újabb gazdaságvédelmi és családvédelmi akcióterv – lengette be az elmúlt hónapokban Orbán Viktor és Varga Mihály. A két intézkedéscsomag részleteiről egyelőre kevés konkrétumot tudunk, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ezek lesznek a kormány nagy gazdasági dobásai 2020-ban. Megnéztük, milyen lépések jöhetnek szóba.
A tavalyi harmadik negyedévet deficittel zárta a kormányzat azt követően, hogy az első és a második negyedévben többletet hozott össze, ezzel a négy negyedéves gördülő hiány csökkenő trendje is megtört.
Az adócsökkentés áll a gazdasági növekedés hátterében, a közterhek az idén tovább mérséklődnek - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az idei év egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a magyar 5%-os növekedés volt. A GDP bővülésének erős kontrasztot adott, hogy a világgazdaságban, de különösen Európában érdemi lassulást láthattunk. Így 2019-ben történelmi csúcsra ugorhatott az eurózónával szemben növekedési előnyünk.
Ahogyan azt a Portfolio már korábban előrevetítette: az év utolsó napjaiban, a hosszú ünnepi időszak alatt valóságos pénzszórásba kezdett a kormány. Összesítésünk szerint a december 23-i és 27-i közlönyökben megjelent kormányhatározatokkal több mint 160 milliárd forintot költött el még az idei költségvetés terhére. És könnyen lehet, hogy ezzel még nincs vége az év végi költekezésnek.
Bruttó félmillió forintos juttatást kapnak a fegyveres testületek hivatásos állományának tagjai - jelentette be a belügyminiszter pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Látványosan erős 2019-es évet tudhat maga mögött a magyar gazdaság. Ha egyetlen mutatóba kellene ezt sűríteni, akkor a GDP-növekedés lenne az: az eredetileg tervezett 4,1% helyett 4,9% lehet a bővülés üteme. A kormány pedig a 2020-as évre is nagyon bizakodó, a magas bázis ellenére sem fogta vissza növekedési prognózisát. Ha pedig teljesül a kormány növekedési előrejelzése, az kényelmes helyzetbe hozza jövőre a költségvetést is.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
