Nem győztük kapkodni a fejünket az elmúlt 24 órában az otthonteremtési támogatásokkal és hitelekkel kapcsolatban megjelent jogszabályi változások és bejelentések láttán, hallattán. Ezeket a kormányzati intézkedéseket foglaljuk össze az alábbiakban.
Megjelent a kormányrendelet, amely meghatározza, milyen lakásfelújításhoz szükséges anyagokat, eszközöket lehet vásárolni SZÉP-kártyával 2025-ben az egyenleg 50%-a rejéig, jövőre ugyanis ilyen célra is felhasználható lesz a plasztik.
A társadalmi egyeztetésre kitett verzióhoz képest lényeges ponton változtatott a kormány a Szép-kártyáról szóló rendeleten, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, így nem jövő január 1-től, hanem csak jövő szeptember 1-től lesz kötelező digitalizált formában is biztosítani az új Szép-kártyákat a szolgáltatóknak. Ezzel párhuzamosan a meglévő, régi Szép-kártyák digitalizációja is jövő szeptembertől lesz kötelező.
Megjelentek a dolgozó fiataloknak szóló munkáshitel részletszabályai - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szombaton az MTI-vel.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a 2025-ös minimálbért és a garantáltált bérminimumot szabályozza.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint már most látható, hogy körülbelül milyen valorizációs szorzót kell alkalmazni 2025-ben.
A pénzintézeteknek 2025-ben is kell fizetniük extraprofitadót, az OTP is fizet ilyet, ráadásul jóval magasabb lesz az ideinél az OTP befizetése jövőre. A bank most közzétette becslését a 2025-ös adóteherről.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.
Az éjjel kihirdették a Lantos Csaba által tegnap bejelentett, a mikrovállalkozások rezsijének csökkentéséről szóló kormányrendeletet.
Szeptembert 1-től nem kaphatnak zöld rendszámot Magyarországon a hibrid és plug-in hibrid autók, az intézkedés hatásai már a Belügyminisztérium statisztikáiból is látszanak.
Október elsejétől az eddigi 11 ezerről átlagosan 7600 forintra, tehát harmadával estek az intézményi távhődíjak Magyarországon – derült ki az energiaügyi miniszter 16/2024. (IX. 30.) tegnap éjjeli Közlönyben megjelent rendeletéből. Ez azt jelenti, hogy a 2022-es gázválság időszakában rendkívül megnőtt, átlagosan 46 ezer forint/gigajoule árszintről a 2023 elején előbb 22 ezerre, majd tavaly ősztől 11 ezer forintra felezett díjak jelentősen tovább csökkentek az érintett önkormányzatok, közintézmények és nem profitorientált vállalkozások számára.
Az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és annak keretében meghatározott intézkedések bevezetéséről szóló rendelet október elsején hatályát veszíti.
A Portfolio nemrég hírt adott arról, hogy a kormány törvénymódosítással is igyekszik az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzemek útját egyengetni, és a gazdasági miniszter Dél-Korea után Kínában számos akkumulátor-újrahasznosító céget győzködött magyarországi befektetésről. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, mivel az EU 2023-as rendelete szerint az akkumulátorok gyártói felelősek az összes akkumulátor hulladék begyűjtéséért és újrafeldolgozásáért, de nálunk még alig van újrahasznosító üzem, ezért ezt az ágazatot is ki kell építeni „biztonságos és környezetbarát megoldásokat biztosítva a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására.”
A napokban tört be Magyarországra a rendkívüli árvízhelyzet, a hatóságok, a katonaság, a szakemberek, valamint az önkéntesek védekező tevékenysége napok óta tart, de vannak kritikus helyek. A kormány most az árvízhelyzettel kapcsolatban hirdetett ki új határozatot a szerda esti közlönyben.
Az ESG-törvény részletszabályairól tartott előadást Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG vezetője a Sustainable World 2024 konferencia délelőtti előadásai során. Szó volt többek között a hazai beszállítói ESG átvilágítás során alkalmazott kérdőívről, ami 151 kérdés tartalmaz, valamint az ESG Kalkulátorról is.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
