Varga Mihály bemutatja, mi vár ránk a következő 5 évben
Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel 9-kor mutatja be a Brüsszelnek a héten kiküldött frissített konvergenciaprogramot. A Portfolio a helyszínről élőben tudósít.
Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel 9-kor mutatja be a Brüsszelnek a héten kiküldött frissített konvergenciaprogramot. A Portfolio a helyszínről élőben tudósít.
A kormány elküldte az Európai Tanácsnak a Jelentős Eltérés Eljárás keretében elkészített válaszát. Ebben gyakorlatilag nem vállal semmilyen új költségvetési intézkedést, amit egyébként az Európai Bizottság javaslatára a Tanács elvárna. Fontos, hogy semmilyen szankció nem fenyegeti a kormányt amiatt, hogy nem vállal be most új költségvetési kiigazító lépéseket, mert a mostani anyag elküldése után várható újabb bizottsági figyelmeztetéssel ez az eljárás le is fog zárulni.
A legfrissebb magyar konvergenciaprogram 2022-ig minden évben 4 százalékos meghaladó növekedést irányoz elő, de a K&H Bank elemzője szerint az optimista előrejelzést több dolog felülírhatja. Németh Dávid úgy látja, a fegyelmezett költségvetési politika nem támogatja a növekedést, miközben a kitűzött tempós gazdasági növekedéshez szükséges beruházásokat a költségvetésnek kellene pótolnia. A hitelezési boom pedig szerinte nem más, mint előrehozott növekedés.
A kormány friss prognózisában már tartósan 4% feletti gazdasági növekedéssel számol, amelynek fényében mindenki azt találgatja, hogy ezt mire alapozza. Az állami beruházások felpörgetése lehet az egyik magyarázó tényező.
A következő négy év gazdaságpolitikájának legfontosabb feladata a növekedés magasabb fokozatra kapcsolása - jelentette ki az MTI-nek Varga Mihály Magyarország 2018 és 2022 közötti konvergenciaprogramját ismertetve.
A meglepő dolog a konvergenciaprogram államháztartásra vonatkozó kivetítésében, hogy semmilyen váratlan szám nem szerepel benne. A költségvetési hiánypálya változatlan maradt, viszont 2022-re már gyakorlatilag nulla lesz az egyenleg, az adósságpálya pedig az Eximbank átsorolásának hatása miatt feljebb tolódott, de a ciklus végére így is teljesítheti a kormány az Európai Bizottság által elvárt 60% alatti szintet.
Nagyon durva, ám a Magyar Nemzeti Bank hitelezési jövőképével összhangban lévő növekedési számokat küldött a Nemzetgazdasági Minisztérium idei konvergenciaprogramjában az Európai Bizottságnak: a magyar kormány szerint a következő öt évben végig 4% feletti ütemben bővülhet majd a hazai GDP, emellett pedig a termelékenység drámai javulásának köszönhetően a magyar gazdaság növekedési potenciálja számottevő fejlődésen mehet keresztül.
Lefektette a következő négy év gazdaságpolitikai alapjait a kormány a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban és Nemzeti Reform Programban. Az Európai Bizottságnak elküldött dokumentumot itthon nem verte nagy dobra a kormány, pedig lényeges információk is vannak benne arról, mik lesznek a következő évek céljai. Új intézkedéseket nem ismerünk meg a dokumentumból, egyedül egy fél mondatos utalást találhatunk meg benne, ami arra enged következtetni, hogy béremelés jöhet a közszférában.
Közép távon az erősebb gazdasági növekedésnek köszönhetően kedvezőbben alakulhat Magyarország államadósság-pályája és hajszálra kerülünk a sokat emlegetett, bűvös 60%-os szinthez - többek között ez olvasható ki a szerdán nyilvánosságra hozott 2017. évi konvergencia programból.
A múlt héten publikált friss konvergenciaprogramból kiderül, hogy a kormány már 2020-ra 65 százalék alá csökkentené a GDP-arányos adósságrátát, amihez főleg az eddigi eszközökre építenének. Az IMF szakértői azonban ennél sokkal pesszimistábbak, szerintük a következő öt évben is éppen csak sikerül majd 70 százalék alá csökkenteni az adósságrátát.
Az utóbbi hetekben Varga Mihály többször is utalt arra, hogy túl sok a készpénz a magyar gazdaságban, ezért valamit tenni kell. Mint az a kormány 2016-2020-as konvergenciaprogramjából kiderül, az egyik ilyen lépésen már dolgoznak: a bankkártya-elfogadó helyek telepítését ösztönző programot terveznek.
A gazdasági növekedés jövőre felpörög és ezt követően is 3% felett marad a növekedési ütem, a költségvetés hiánya csak átmenetileg ugrik meg jövőre és 2020-ra 64,6%-ra csökken az adósságráta - ígéri a péntek délután közzétett új, 2016-2020-as évekre vonatkozó konvergenciaprogramjában a kormány. A 74 oldalas dokumentumból az is kiderül, hogy mostantól Magyarország esetében már nem 1,7% a középtávú költségvetési hiánycél, hanem 1,5% (ami a strukturális egyenlegre vonatkozik), ám ezzel nem igazán foglalkozik a kormány.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Navracsics Tibor uniós biztossal egyeztetett az NGM közlemény szerint
Idén elmarad a csúcsdöntés az EU-pénzek GDP-arányos lehívásában, jövőre pedig jóval kevesebb uniós támogatást tud majd lehívni az ország, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulálta - többek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett 2016-os költségvetési jelentésből. Ez nyilván az előrejelzésben használt feltételezésekbeli különbségből adódik, de jól rámutat arra a kockázatra, hogy 2016-ban akár nagyobb mértékben is lelassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme, mint eddig gondoltuk. Érdekes, de egyúttal megnyugtató mindezek mellett az, hogy az MNB és az NGM idei és 2016-os GDP-növekedési előrejelzései megegyeznek, ami nyilván abból eredhet, hogy a növekedési tényezőket eltérően látja a két intézmény.
Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.
Az adóadminisztráció csökkentésére készül a kormány a következő években, 2017-től már mindenki számára érzékelhető változások jönnek - derül ki a csütörtökön benyújtott konvergenciaprogramból.
A kormány április 30-án elküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramot - jelentette be csütörtök délutáni közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 74 oldalas dokumentum fő számai alapján elmondhatjuk: a kormány várakozásai szerint sokkal jobban teljesíthet a gazdaság és kedvezőbb lehet a költségvetési hiány- és adósságpálya. Az adósságképletből fakadó szigor azonban nem tükröződik vissza. A kormány 2016-os terveiről is megtudhatunk néhány újdonságot, az eddig ismert adócsökkentéseken túl.
Kérdésre válaszolva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a konvergenciaprogramot.
A kormánynak április 30-ig kell elküldenie a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak. Az eddigi gyakorlat alapján azt mondhatjuk, ma be is mutatják a terveket.
Jelentősen befolyásolta a magyar gazdaság beruházási teljesítményét az elmúlt években a jelentős mennyiségű uniós forrás - írja a konvergencia programban a kormány. A hatás olyan nagy, hogy a 2016-ban, a költségvetési átállás miatt várható visszaesés a magyar gazdaságot érdemben fékezi majd. Fontos változás, hogy az uniós költségvetési periódus második felére a kormányzati várakozások szerint az állami infrastrukturális beruházások helyett a vállalati szektorba áramlik majd a több EU-forrás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Válasz az oroszok korábbi, hasonló lépésére.
Voltak meglepetések.
Aladics Sándort, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját kérdeztük.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
