Tapasztalata szerint mi jelenti a legnagyobb pénzügyi kihívást a magyar önkormányzatoknál? Várható, hogy ez változni fog a következő évben?
Az önkormányzati világ nagyon sokszínű. A kistelepülések működési hiánnyal küzdenek évek óta, mert csak központi költségvetési támogatásokból gazdálkodnak, saját bevétel nélkül. Ezek a támogatások pedig elinflálódtak. A „nagyok” – megyei jogú városok, járásközpontok – pedig a beruházásaikhoz, a helyi gazdaságfejlesztéshez nem rendelkeznek elegendő forrással abban a mértékben, amit a jellemzően növekvő saját lakosságuk, illetve a városokat használó agglomerációs forgalom és a turizmus igényelne.
A legnagyobb kockázatot egyébként a „közepes” települések hordozzák, akiknek már van jelentős intézményfenntartási kötelezettségük, terheik, miközben még nincs ehhez elegendő saját bevételük, illetve központi forrásuk.
Hogyan hatott az energiaválság és az infláció az önkormányzatok hosszú távú pénzügyi tervezésére? Tudatosabbak lettek, vagy épp ellenkezőleg: nehezebben tudják követni a folyamatokat?
Ott, ahol az önkormányzatok és a közszolgáltató vállalataik nagy energiafogyasztók – például a nagy távfűtéses hálózattal rendelkező városok, vagy a jelentős intézményhálózatot fenntartó települések – ott a költségvetésükre nagy teher nehezedett. A 2022. évi válság hatására az önkormányzatok jelentős racionalizációba kezdtek, bár el kell mondani, hogy ezt megelőzően a szektor sokszázmilliárdos energetikai racionalizációs programot hajtott végre, jellemzően EU forrásokból.
Azt látjuk, hogy miközben a válság hatására a közüzemi díjaik másfélszeresére nőttek, a megelőző évek önkormányzati projektjei nélkül a válság sokkal jobban megütötte volna a költségvetéseket. Az infláció már más kérdés – amiben természetesen benne foglaltatnak az energiaárak is. Az önkormányzatok a központi költségvetés IX. fejezetéből juttatott támogatásai nagymértékben elinflálódtak, miközben a bér-és dologi kiadásaik nőttek. Emiatt nőtt a likviditási olló. Ezt látjuk a likvid hitelek iránti igény megnövekedéséből is.
Hogyan befolyásolja az önkormányzatok pénzügyi helyzetét a kormányzat adópolitikai változásai? Játszanak még szerepet a helyi adóbevételek az önkormányzatok költségvetésében, különösen a kisebb településeken?
Az első csapás a gépjárműadó esetében történt, de ez országos méretben nem volt jelentős, a veszteség inkább a nagyobb településeket érte a Covid-időszakban. De a HIPA (helyi iparűzési adó) válságidőszaki eltérítése már nagyon komoly veszteséget jelentett és minél nagyobb volt egy településen az adóbevétel (mert egy iparosodott településről volt szó), annál nagyobb volt a veszteség. A mostani, a 2024. évi szinten történő HIPA befagyasztása különböző nyilatkozatok szerint 65 – 120 milliárd forint mértékű lehet, ami az összes ilyen bevétel 10-12%-a. Ez már az említett iparosodott településeken jelentős és nem pótolható veszteség. Főleg, ha hozzávesszük, hogy ezeken a településeken nagyobb a közszolgáltatások, így a kapcsolódó kiadások mértéke is, például a közösségi közlekedés megszervezése, utak, közterületek fenntartása, vagy az intézményhálózat.
Azt látjuk, hogy a HIPA-ból javarészt eddig is a működésre költöttek az önkormányzatok, és ez baj, mert ezt vissza kellene pótolni az amortizációra, illetve ebből kellene beruházniuk, helyi gazdaságot fejleszteniük. Nem látjuk még a pontos szabályozást, nem tudunk pontos prognózist adni. Az mindenesetre a gazdaságban tapasztalati tény, hogyha nincs anyagi ösztönzője a növekedésnek, akkor nem lesz növekedés. Márpedig nagyon sok polgármester úgy gondolkodott, hogy ipart telepít, gazdaságot fejleszt, hogy az így megnövekedett adóból jobb közszolgáltatást nyújtson. Ha nem lesz ennek a HIPA növekedésében helyben megmutatkozó anyagi értelme, akkor leállnak a helyi fejlesztések.
Hogy tudja segíteni a bankszektor az önkormányzatok pénzügyi helyzetét? Vannak konkrétan meghatározható céljai a bankoknak ezen a téren?
Minden pénzintézet kiszolgál önkormányzatokat is. Mi egy kicsit előrébb tartunk az ez irányú tudásszerzésben, mert 1971 óta vezetjük az önkormányzatok – akkor még tanácsok – számláit, így elegendő időnk volt a tapasztalatszerzésre. Amennyiben a Stabilitási törvény lehetőségeit maximálisan kihasználná a nemzetgazdaság, az önkormányzati rendszer ezermilliárdokat költhetne beruházásokra banki forrásból, a központi költségvetés megterhelése nélkül. Ez ráadásul, ha jól megtervezett fejlesztési programok, vagy például energiahatékonysági beruházások keretében történik, még ráadásul hajtja is a nemzetgazdaságot, úgy a GDP-t növeli, mint a központi adóbevételeket. Emellett az önkormányzati beruházások megrendeléseket adnak a piacnak és ezzel embereket lehet foglalkoztatni. Tehát erős multiplikátor hatása van az önkormányzatok beruházásainak.
Jelenleg azonban az adósságfék igen erőteljes; a konszolidációt megelőző 1100 milliárdos adósságállomány ma alig éri el a 300 milliárdot országosan.
Mi már évek óta piacvezető pozícióban a legtöbb hitelt nyújtjuk az önkormányzatoknak és ezt tervezzük a jövőben is, mert minden beruházásokra elköltött forint erősíti a helyi gazdaságot. Az OTP Bank stratégiai partnerként kezeli az önkormányzatokat és folyamatosan fejlesztjük a kiszolgálásukat, nem várva meg, hogy az ügyfeleink keressenek bennünket. Jól tudjuk, hogy a likviditási nehézségek idején nincs ideje az önkormányzatnak a bonyolult banki folyamatokra, ezért most mintegy 600 önkormányzatnak ajánlunk ki adat alapú, papírmentes, azaz tisztán digitális csatornán megállapított limitekkel likvid hiteleket 500 millió forint mértékéig, elsősorban kisebb, 25 ezer lakos alatti települések számára.
Egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitelünk októbertől elérhető, az egyszerűsített folyamattal a kockázatok minimalizálhatók, az adminisztrációs terhek csökkenthetők.
Az önkormányzatok számára gyorsabb, egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé.
Milyen stratégiákat alkalmaznak a hitelezési kockázatok minimalizálására az önkormányzati szektorban? Hogyan tervezik kezelni a betétek enyhe csökkenését a jövőben?
Általában kifinomult kontroll van az OTP Banknál a hitelezési kockázatokon. 2014 óta a corporate kiszolgálási rendben hitelezzük az önkormányzatokat és az a tapasztalatunk, hogy jól dokumentáló, transzparens költségvetés mellet megbízható partnereink. Az elmúlt években alig került sor adósságrendezésre ügyfélkörünkben, és ott is legtöbbször valamilyen külső körülmény, váratlan havária volt a háttérben. Fejlesztjük a belső folyamatainkat – amit ugyan az önkormányzatok közelről nem látnak, csak azt veszik észre, hogy egyre több szolgáltatást tudunk nyújtani online csatornán, és most már a likvid hitelezésünkre kiterjesztettük ezt, mivel évek óta a Magyar Államkincstár közhiteles adatait alkalmazzuk az önkormányzati költségvetések, a limit-és a hitelmegállapítás során.
Hogyan tudják segíteni a digitális átállást és papírmentes pénzügyi ügyintézést az önkormányzatok számára?
Igen jelentős digitalizációs programot hajtunk végre, amiben kitüntetett szerepet kapott az önkormányzatok kiszolgálása. A választások után például sok polgármester megtapasztalta, hogy már távoli azonosítással is érvényesítheti a számlák feletti rendelkezési jogát és nem kell nálunk nemhogy várakozni – még be sem kell jönni a fiókban. Számos távoli kiszolgálási lehetőséget ajánlunk önkormányzati ügyfeleinknek, a számlavezetéstől a cash pool és kamat pool szolgáltatásokon át, amit az önkormányzat, vagy az intézmény épületéből, komfortosan és gyorsan tudnak igénybe venni. A digitalizáció eredményeként azt látjuk, hogy a mondás szerint „Kétszer ad, aki gyorsan ad”. A banki folyamatokban a digitális aláírás, papírmentesség nálunk már rég bevezetett eszközei az önkormányzati kiszolgálásnak.
Milyen arányban növekszik a likvid hitelezés iránti igény az önkormányzatoknál? Erre tudnak érdemben reagálni a pénzintézetek?
Nő a likvid hitelek iránti igény, ezt tapasztaljuk. Az év/éves növekedés akár 10-15%-os is lehet. A 2025. évre is érdemi növekedést várunk, a korábbi évek inflációs hatásai, a sok helyütt hiányzó EU források, vagy épp azok szükséges kiegészítése és a várható adó-átrendeződések miatt. A pénzintézetek, így az OTP Bank is megfelelnek ennek a kihívásnak, sőt, az állami adósságkorlát miatt az önkormányzatok még ki sem tudják használni teljes egészében a banki kereteiket. Állami oldalról segítséget jelentene annak átgondolása, hogy saját költségvetési terhei csökkentése érdekében milyen módon tudnák bevonni az üzleti szférát az önkormányzati gazdaságok fejlesztésébe, hitelezésébe. Jelenleg erősebbek a szűkítő és korlátozó beavatkozások az állam részéről, aminek értjük a költségvetési hátterét, de ahhoz, hogy például a nagyléptékű térségi fejlesztési stratégiáját a kormány végrehajtsa, szüksége lesz a pénzintézetek bevonására is.
Összességében úgy látjuk, hogy az ország versenyképességének erősítés nem nélkülözheti a települések versenykésességének és a helyi gazdaságfejlesztésnek a támogatását amihez az OTP Bank az önkormányzatok hitelezésének bővítésével tud hozzájárulni.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
Címlapkép forrása: OTP Bank
