Értelmezésünk szerint három nagy változás jön jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadójában, amelynek jogszabálymódosításáról elsőként itt írtunk:
1. Változik az adóalap
A 2022-es helyett a 2023-as korrigált adózás előtti eredmény lesz az adóalap, amit az adózás előtti eredményből úgy kapunk, hogy
- lefelé kell korrigálni továbbra is az ugyanezen év osztalékbevételével és a nem szokásos tevékenységből származó bevételekkel,
- felfelé kell korrigálni továbbra is a „hagyományos” bankadónak, a befizetett tranzakciós illetéknek és magának az extraprofitadónak az összegével.
A teher döntő részét viselő bankszektor nem konszolidált, osztalékbevétel nélküli adózás előtti eredménye tavaly (1301 milliárd forint) az MNB adatai szerint négyszerese volt a 2022-esnek (318 milliárd forint), így az osztalékon túli korrekciós tételeket figyelmen kívül hagyva megnégyszereződne a bankok adóterhelése. De itt még messze nincs vége.
2. Változik az adókulcs
Eddig úgy volt, hogy az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék az adókulcs. 2025-ben a 20 milliárdos határ megmarad, de az alsó adókulcs 7 százalékra, a felső 18 százalékra csökken, vagyis csak a kulcs változása alapján az ideinek nagyjából 60%-ára csökkenne az adóterhelés. Az adókulcs csökkenését is figyelembe véve tehát mégsem négyszereződne, csak nagyjából duplázódna az adóterhelés, de még ezzel sincs vége.
3. Változik az extraprofitadó felezésének a lehetősége
2024-ben a bankok csökkenthették az extraprofitadójukat annak az összegnek a 10%-ával, amennyivel hosszú lejáratú (2027-től lejáró) állampapír-állományukat 2023 első 4 hónapjának átlagához képest 2024 első 11 hónapjának átlagára megnövelték. Emellett egy július eleji korrekciós jogszabály-módosítás szerint a bankoknak a teljes állampapír-állományuk névértékét is növelniük kellett ennyivel, ugyanis csak ennek 10%-a erejéig érvényesíthették a tehercsökkentést. A csökkentés mértéke legfeljebb 50% lehet, vagyis maximum felezhető az extraprofitadó. Ahogy már írtunk róla, az idei első 9 havi állampapír-statisztikák alapján ez jórészt sikerülhetett is a hitelintézeteknek, ugyanis 1000 milliárddal növelték állampapír-állományukat a vonatkozási időszakhoz képest.
2025-ben a vonatkozási időszakokat illetően is változik a szabályozás, mégpedig úgy, hogy a bankoknak tovább kell növelniük állampapír-állományukat. Először is nem a 2027-től, hanem a 2029-től lejáró állampapír-állományukat kell növelniük, és ennek 10%-ával csökkenthetik az extraprofitadójukat, emellett megmarad a teljes állampapír-állomány hasonló mértékű emelésére vonatkozó feltétel is. Jövőre 2025 első 11 hónapjának átlagára kell megnövelniük az átlagos állampapír-állományukat a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan. A bankok tehát erőteljesen ösztönözve lesznek arra, hogy tovább növeljék állampapír-kitettségüket.
Nőhet a nominális adóterhelés, módosulhat az eloszlás
Nem jelent változást az idei gyakorlathoz képest, hogy a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak a 2025. adóévre vonatkozó különadót 2025. június 10-ig külön nyomtatványon kell megállapítania, és az adókötelezettséget 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben kell megfizetnie.
Úgy tudjuk, a jelentős összeget kitevő korrekciós tételek összességét is figyelembe véve
a bankok extraprofitadójától a csökkentési lehetőség hatásával együtt idén 140, jövőre 160 milliárd forint bevételt vár a kormány, emellett átrendeződik az egyes bankok terhelése is.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bankoknak mintegy 1600 milliárd forinttal kell növelniük állampapír-állományukat a vonatkozási időszakhoz képest, ha felezni akarják extraprofitadó-terhelésüket.
Hogy melyik bank jön ki rosszul, és melyik bank jól a fenti változtatások összességéből, azt egyelőre a korrekciós tételek bonyolultsága miatt nehéz megmondani.
Van még "sima" bankadó is
Jelenlegi tudomásunk szerint a másik különadó szabályozása nem változik: az idei évre eddig kereken 100 milliárd forintnyi banki különadót számoltak már el a bankok az extraprofitadón felül az MNB első félévi adatai szerint. A bankok jövőre a 2023-as korrigált mérlegfőösszeg alapján fizethetik ezt az adóterhet, ami várhatóan nem lesz sokkal magasabb az ideinél, ugyanis 2023-ban a nem konszolidált mérlegfőösszegük mindössze 3%-kal emelkedett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
