Extrém meleg volt 2023, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk.
Miközben az Európai Unió a 2024. júniusi parlamenti választásokra készül, a nacionalista pártok választói támogatottságának növekedése a tagállamokban veszélyezteti a blokk ambiciózus zöld megállapodását. A konzervatív és szélsőjobboldali erők térnyerése potenciálisan gyengítheti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el, mivel ezek a politikai tömörülések azzal kampányolnak, hogy túl magasak a tiszta energiára való átállással járó ipari és társadalmi költség – írja a Reuters.
Az ENSZ dubaji éghajlat-változási konferenciáján (COP28) is heves vitákat generált, hogy az Európai Unió fokozatosan bevezet egy kvázi-karbonadót, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmussal (CBAM). A rendszerben gyakorlatilag az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagoknál, alkatrészeknél vetnek ki plusz terheket. Bár ez sok terméknél áremelkedést hozhat, de segíti a klímacélok elérését, valamint megvédheti az EU-s ipar versenyképességét is a dömpingáruval szemben.
Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Összességében idén is növekszik a Föld országainak szén-dioxid-kibocsátása, ezen belül viszont a legnagyobb szennyezők közül az Egyesült Államoké és az Európai Unióé csökken, jelentősen emelkedik viszont Indiában és Kínában, derül ki a Global Carbon Projekt legfrissebb elemzéséből.
Hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel a Zöld Klíma Alap számára az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28). A bejelentés szépen hangzik, de töredéke a valós igényeknek.
Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.
Hajnalig gyúrták egymást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács delegációi és végül megállapodtak az energiaszektorra vonatkozó szigorúbb metánkibocsátási és nyomon követési szabályrendszerről – derült ki a Tanács sajtóközleményéből. Az új szabályoknak globális hatása lesz, hiszen 2030-tól az EU-ba importált, viszonylag magas metánintenzitású amerikai, orosz és algériai földgázra is maximális értékeket írnak elő.
A klímavédelem és a profit nem zárják ki egymást, de a gyakorlatias és gazdaságilag életképes megoldásokra kell koncentrálni. A zöld átállásnak nemcsak környezetvédelmi szempontból van értelme, hanem gazdasági növekedést és munkahelyteremtést is generálhat, ez pedig hatékonyabb eszköz lehet a klímaszkeptikusok és a kormányok meggyőzésére, mint pusztán az éghajlatvédelmi célok emlegetése – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Bertrand Piccard, a Solar Impulse Foundation alapítója és elnöke, aki Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel is tárgyalt a magyar zöldátállás lehetőségeiről.
Volt már úgy vele a kedves olvasó, hogy egy mélyet beleszippantva a budapesti levegőbe egyből érezte, hogy „itt valami nincs rendben"? Az ilyenkor általánosan felmerülő lehetőségeken túl (csatornaszag, csak hogy a legkevésbé vulgárisat említsük) talán nem gondolunk egyből arra, hogy a levegő szennyezettsége, azaz a szálló por magas koncentrációja is diszkomfortot okozhat. Sőt; vannak olyan nagyvárosok, ahol kimutatták, hogy a növekedő légszennyezettség hány évvel (!) csökkenti a városlakók életkilátásait. De mégis mekkora a még egészséges mértékű szennyezettség, és hány főváros fér bele ebbe a határba? Hol a legjobb, és hol a legrosszabb a levegő, és mi ennek az oka?
A kormányoknak szigorúbb szabályokat kell alkotniuk az ingatlan- és más ágazatok szén-dioxid-mentesítésének elősegítése érdekében – hívta fel a figyelmet a holland ING Bank vezérigazgatója, arra figyelmeztetve, hogy a holland bank ezek nélkül nehezen fogja elérni az éghajlatvédelmi célkitűzéseket.
A nyáron lezajlott magyarországi társadalmi egyeztetés után a minap felbukkant az Európai Bizottság oldalán a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissített, 259 oldalas angol, és 267 oldalas magyar nyelvű tervezete, amelyről itthon még nem volt bejelentés – szúrta ki a Portfolio.
Hollandiában petíciót indítottak annak érdekében, hogy megakadályozzák Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kinevezését Frans Timmermans helyére az uniós klímavédelemért felelős biztosi pozícióban. A szervezők a DeGoedeZaak (DGZ) nevű kampányügynökség által közölték az NL Times angol nyelvű holland hírportállal csütörtökön.
A minap lemondott uniós klímaügyi biztos és ügyvezető alelnök helyére javasolja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Wopke Hoekstrát, a holland külügyminisztert, így tehát egy, az egyben átvenné Frans Timmermans pozícióját. Mindez úgy történik, hogy Hoekstranak nincs érdemi klímaügyi diplomáciai tapasztalata, noha ő képviseli majd az EU-t a COP28 klímaügyi csúcson, hiszen előtte öt évig holland pénzügyminiszter volt, azt megelőzően pedig a Shell, illetve a McKinsey tanácsadó cégnek dolgozott.
Ausztriában 1990 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása - közölte csütörtökön Leonore Gewessler osztrák környezetvédelmi miniszter bécsi sajtótájékoztatóján.
Az ipari szereplők növekvő klímatudatossága és egy készülő uniós szabályozás miatt exponenciálisan növekedni fog az SF6-mentes kapcsolóberendezések iránti kereslet, amelyeket Dunavecsén fogunk gyártani és ezért, illetve az erős piaci verseny miatt kell gyorsan elindulnia a termelésnek az új okosgyárunkban – fedte fel a hátteret a Portfolio-nak adott páros interjúban a Schneider Electric két magyarországi vezető illetékese. Sali Péter, a kunszentmiklósi gyár igazgatója, Plant Director AHM, többek között arról beszélt, hogy milyen konkrét megoldásokat építenek be a most épülő dunavecsei gyárban, és mikortól indulhat el a termelés, mindez pedig milyen munkaszervezési és logisztikai átalakításokkal jár. Géczy Áron Senior Product Manager pedig azt mutatta be, hogy melyek azok az iparági és klímavédelmi folyamatok, amelyek a komoly keresletet megalapozzák. Utóbbi kapcsán elég, ha csak annyit rögzítünk: a kén-hexafluorid (SF6) gáz 23500-szor (!) erősebb üvegház hatással jár, mint a szén-dioxid, és mostanra létrejöttek azok a műszaki-technológiai megoldások, amelyekkel a villamosenergia hálózatban is ki lehet majd váltani a rendkívül káros SF6-gázt. A Schneider Electric megoldása erre a sűrített levegő és a vákuumtechnológia kombinációja, így tehát kis egyszerűsítéssel fél Európa arra vár, hogy mikor indul el a termelés Dunavecsén, hogy a klímavédelmi harcban egy fontos lépést lehessen tenni.
Idén júliusban mintegy 1700 darabbal nőtt a klímabarát járművek száma Magyarországon, így mostanra átlépte az összesített számuk a 76 ezret, és jól látszik, hogy a tisztán elektromos járműveknél van a legnagyobb felfutás, a Budapest-vidék bontás pedig azt mutatja, hogy vidéken gyorsabb a terjedése a zöld rendszámos gépjárműveknek – derült ki a Belügyminisztérium adataiból.
Július 7-én az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben a Rezsivédelmi Alap több mint 1340 milliárd forintot kap; ennyit szán a kormány jövőre rezsicsökkentésre. Bár ez nagyjából fele annyi, mint az idei 2580 milliárd forint, még így is az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. A központilag megszabott lakossági energiaár minden hazai lakossági felhasználónak – aki az ún. átlag alatt fogyaszt – alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy rászorul-e erre az ártámogatásra. Az elemzésekből azonban az derül ki, hogy leginkább a gazdagabbaknak kedvez. Ehelyett egy sokkal előremutatóbb, a klímacélokat, valamint a lakossági érdekeket is támogató megoldás lehetne, ha az idei és a következő évekre tervezett több ezer milliárdos rezsicsökkentésre szánt keret egy részét is épületenergetikai felújításokra csoportosítaná át az állam. Az épületeink így a kevesebb energiafogyasztásukkal tudnák a lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez.
Magyarország és Lengyelország vétója mellett, Lettország és Szlovákia tartózkodásával elfogadták ma az uniós tagállamok az energiahatékonysági irányelv módosított változatát, így az 20 nap múlva hatályba lép és a végső energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos szabályok minden tagállamra kötelezőek lesznek – derült ki a Tanács közleményéből és a kapcsolódó anyagokból, nyilatkozatokból. Magyarország arra hivatkozva szavazott nemmel, igaz minősített többséggel a többiek leszavazták, hogy „az irányelv rendelkezései aránytalanul nagy gazdasági és társadalmi terhet ró majd Magyarországra, a célok nem hajthatók végre költséghatékonyan; ezért a javaslat túllépi azokat a határokat, amelyeket felelősséggel vállalhatunk.”
