Az atomenergia energiatermelési célú alkalmazása világszerte több évtizedes múltra tekint vissza, az utóbbi időben pedig a nagy atomerőműveknél olcsóbbnak és biztonságosabbnak ígérkező kis moduláris reaktorok (SMR) fejlesztése révén új lendületet kapott. A kis moduláris reaktorok megjelenése lehetőség a magánpiaci befektetők számára, mivel megdöntheti azt a paradigmát, amely szerint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés csak állami irányítású, centralizált, nagy rendszerekben működhet hatékonyan. Emellett ezek a létesítmények olyan piaci szegmensek, például mesterséges intelligencián alapuló rendszerek és adatbankok szükségleteit is ki tudják majd elégíteni, amelyre a hagyományos atomerőművek nem lennének képesek. Az SMR-ek jól illeszkednek a modern digitális technológiai környezetbe. A mesterséges intelligencia megoldásait használva optimalizálhatják a létesítmények üzemeltetését és karbantartását, így csökkenthetik a nukleáris alapú villamosenergia-termelés költségeit.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség és a Mol által szervezett Green Talks szakmai fórumon a Mol, az MVM, az EON és a MET vezetői beszélgettek a vállalatcsoportok megújulóenergia-stratégiáiról. Egyebek mellett szóba kerültek a hazai energetikai szabályozás megközelítésének problémái, a napenergia-piac telítettsége és ennek kedvezőtlen következményei és a potenciális terjeszkedési célpiacok is.
A megújuló energiatermelési megoldásokról és az energiabeszerzési lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Hatalmas összegekkel dobálóznak szakértők a zöld átállás kapcsán, becslések szerint 4 és fél ezer milliárd dollárt emészthet fel a folyamat, ezért ehhez a zöld hitelek elengedhetetlenek lesznek, a terület már Magyarországon is 1000 milliárd forintos piac. A Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferenciáján a szakértők az elérhető finanszírozási lehetőségekről és a vállalkozások kötelezettségeiről értekeztek.
Az Európai Unió lépéskényszerben van: az iparának fellendítéséhez kiszámíthatóan érkező cseppfolyósított földgázt (LNG) kell beszereznie, méghozzá megfizethető áron. Megoldásként az EU a „japán modellhez” fordul, amely a múlt héten ismertetett nagyszabású brüsszeli energetikai csomag részeként az ázsiai ország több mint 50 éves LNG beszerzési stratégiáját másolná le. A módszer alapja a japán állam és a magánszektor szoros együttműködése, amely a cseppfolyósított földgáz teljes ellátási láncát érinti, gyakran külföldi befektetéseken keresztül. Ez a fajta megoldás egy stabil, alacsonyan árazott földgázellátást tesz lehetővé a szigetországnak, amire az EU-nak is igen nagy szüksége van, ha valóban erősíteni akarja a hazai vállalatok globális versenyképességét. Mindeközben az unió továbbra is elkötelezett a 2050-re kitűzött klímacélok mellett, ám az kérdéses, miként hangolható össze a hosszútávú LNG beszerzés a szigorú környezetvédelmi előírásokkal.
Új államtitkár fogja segíteni a körforgásos gazdaság és a klímavédelem ügyét, a kinevezése már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Előnyeik ellenére 2023 után 2024-ben is esett az eladott hőszivattyúk száma Európában, és visszazuhant az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintre. A hőszivattyúk terjedésének támogatása érdekében az iparág uniós szinten összehangolt cselekvést, egyebek mellett egységes adószabályokat, Magyarországon pedig nemzeti hőszivattyú-akcióterv megalkotását javasolja - hangzott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség minapi rendezvényén, ahol az is kiderült, hogy a magyar kormányzati szándékok között szerepel, hogy elősegítsék a H-tarifával kapcsolatos gyorsabb ügyintézést, és hogy az Energiaügyi Minisztérium dolgozik azon is, hogy a támogatás alapú ösztönzésen túl specifikus ösztönzőkkel növelje a hőszivattyúk alkalmazását, illetve a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásába való bevonhatóságát a keresletoldali szabályozás fejlesztésén keresztül.
Az Európai Bizottság új agrártámogatási rendszert vezetne be, amely kevesebb adminisztrációs terhet jelentene a gazdáknak, miközben nagyobb védelmet nyújtana a termelőknek. A rendszer célja, hogy az agráriumot a klímavédelem partnereként kezelje, és az uniós agrárpolitika (KAP) következő ciklusára vonatkozó elképzelések szerint a támogatásokat nem területalapon, hanem a gazdaságok szintjén osztanák el. A Vision névre keresztelt dokumentum tabudöntő is, az agrárfinanszírozáshoz eddig nem mert hozzányúlni Brüsszel, de az Európai Bizottság hosszú távú stratégiát mutatott be az agrárszektor jövőjére vonatkozóan.
Az Európai Bizottság szorosabb együttműködésre törekszik az LNG-beszállítókkal az energiaárak mérséklése és az ellátásbiztonság növelése érdekében – írta meg a Reuters egy uniós tervezetre hivatkozva. A február 26-án bemutatásra kerülő intézkedéscsomag a közös LNG-beszerzés lehetőségeinek kihasználására összpontosít, valamint külföldi infrastrukturális projektekbe történő befektetések terveit is tartalmaz, amelyek hosszú távon előnyös szerződéseket biztosíthatnak az unió számára.
Az Európai Bizottság tervei szerint bevezetné a „Made in the EU” kvótákat és karbonkibocsátási termékcímkéket, hogy fellendítse a szenvedő uniós gyártóipart és elérje a klímavédelmi célokat. A Bizottság Tiszta Ipari Megállapodásának (Clean Industrial Plan) tervezetében foglalták össze, amelyet a Politico a február 26-i bemutatója előtt megszerzett. A dokumentum az Európai Unió stratégiáját vázolja fel, amely összekapcsolja a blokk klímavédelmi és iparrevitalizációs erőfeszítéseit.
Az atomerőművek stabil és karbonsemleges áramforrásként kulcsszerepet töltenek be a klímavédelmi célok elérésében, azonban egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy az uránellátás jövője egyre bizonytalanabb. A világ uránkitermelésének majdnem felét biztosító Kazahsztán ma már egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódik, miközben a nyugati országok is igyekeznek biztosítani saját ellátásukat - írta meg a Financial Times.
Az Európai Bizottság 2027-től szigorította volna a forgalomba hozható fatüzelésű kályhák és fűtőtestek károsanyag-kibocsátási előírásait, de a környezet-, illetve egészségvédelmi megfontolásokon alapuló elképzelések kedvezőtlen politikai és szakmai fogadtatása miatt egyelőre elhalasztotta a tervezet nyilvános prezentálását az Euractiv értesülései szerint. Az iparág szerint az ökodizájn-szabályozás már eddig is a fatüzelésű kályhák technológiájának fejlődését eredményezte, csökkentve a károsanyag-kibocsátásukat is, de a szigorítás jelen formájában már kontraproduktív lenne.
Az amerikai energiatermelés fokozását és az energiahordozók exportjának növelését célzó intézkedéseket jelentett be az amerikai elnök. Trump többek között közölte, hogy az energiatermelés fokozása érdekében eltörli Joe Biden rendeletét, amellyel megtiltotta az Egyesült Államok partvidéki területein a tengeri energiatermelést.
Egy 1500 milliárd dollárnyi vagyont kezelő, nyugdíjalapokból és biztosítókból álló befektetői csoport figyelmeztette a vagyonkezelőit: lépjenek fel határozottabban a klímavédelem ügyében, különben megszakíthatják velük az együttműködést – számolt be a Financial Times.
Az Európai Bizottság terve szerint az árak mellett olyan egyéb elbírálási szempontoknak is meg kell majd felelniük a megújulóenergia-aukciók ajánlattevőinek, mint a kiberbiztonságra, a technológia gyártásának karbonlábnyomára vagy a túlzott importfüggőség elkerülésére vonatkozó követelmények. A cél úgy elősegíteni a tiszta technológiák terjedését, hogy az uniós ipar versenyképessége is erősödjön.
Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené a karbonvám alá eső vállalatok számát, hogy enyhítse az adminisztratív terheket és ösztönözze a versenyképességet. A módosítások célja, hogy a klímavédelmi célkitűzések fenntartása mellett egyszerűsítsék az uniós vállalatok működését.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Infláció lesz és nem csak az importált áruknál.
Ez van most az orosz elnök fejében.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
