Az Európai Bizottság 422 millió euróval támogatja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztését. A kiválasztott projektek között két magyar fejlesztés is van, amelyek révén új e-töltőállomások épülhetnek Magyarországon. Az uniós autóiparnak komoly segítség lehet a mostani infrastruktúrafejlesztés.
Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytű címmel minap bemutatott gazdaságélénkítő stratégiája új megközelítéssel közös ütemtervet jelöl ki a dekarbonizáció és a versenyképesség ügyének együttes előrevitele érdekében. A terv célja az uniós energiaárak csökkentése, az innovatív tiszta technológiák, beleértve az autógyártás területén az európai ipar pozíciójának megerősítése, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés és az elektrifikáció felgyorsítása, de az egyenlőtlen versenyfeltételekből hasznot húzó nemzetközi versenytársak is szigorúbb hozzáállásra számíthatnak az EU részéről.
Donald Trump elnökké válásával látványosan eltolódott Amerikában a fókusz a klímavédelem és a zöld átállás felől az energiafüggetlenség biztosítása és az export-nagyhatalommá válás felé, most már nem az a mondás, hogy vigyázzunk a csak kölcsönbe kapott bolygóra, hanem az a szlogen, hogy "Drill baby, drill". Ráadásul nem csak a tengerentúlon változtak meg az arányok, bizony a nagy európai olajcégek is sorra szüntetik meg ambíciózus zöld-projektjeiket, hogy a részvényesi érdeknek megfelelve inkább a fosszilis vonalat erőltessék. A zöld átmenet azonban, ha nem is holnap jön el, de elkerülhetetlen: a jövőben várhatóan megerősödő trend pedig alaposan átrendezi a befektetői megítélést és az árazásokat, a zöld projektek profitábilissá válásával egyes nagyvállalatok ki fognak tűnni a tömegből.
Az elektromos autók piacán az állami támogatások szerepe továbbra is kulcsfontosságú, amit a németországi ösztönzők kivezetése, majd az ottani eladások beszakadása is jól példáz. A tavalyi év többek között azt is megmutatta, hogy az uniós piacnak szüksége van támogatásokra a növekedéshez, a helyi gyártóknak pedig szüksége van elektromosautó-eladások felpörgésére a döcögőssé vált elektromos átállásban. Az elmúlt időszakban több alkalommal, és több oldalról felmerült egy egységes európai támogatási program lehetősége, ami új lendületet adhatna az ágazatnak, miközben megvédené az ipart a kínai gyártók előretörésétől. Cikkünkben feltárjuk az uniós tervek lehetséges irányait, illetve az azokat övező kihívásokat.
Michael Bloomberg volt New York-i polgármester alapítványa csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok ismételt kilépésével a párizsi klímaegyezményből társszervezeteivel magára vállalja a korábbi amerikai hozzájárulás további finanszírozását a globális klímavédelemhez.
Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt a nehézségekkel küzdő európai autóparnak. A tervek szerint uniós szintű támogatásokkal ösztönöznék az elektromos járművek iránti keresletet. A tisztviselők jelenleg is dolgoznak az ösztönző program részleteinek kidolgozásán - írta a Financial Times.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az EU ipari dekarbonizációs stratégiáját, amely hat kulcstémát ölel fel az energiaáraktól a kereskedelemig. A Tiszta Ipari Megállapodás célja a hagyományos és új tiszta technológiájú iparágak támogatása, miközben a szociális politikai elemek is kiemelt figyelmet kapnak. A Bizottság komplex kihívásokkal néz szembe, amelyeket a februárban esedékes bejelentéssel kíván kezelni.
Kiadta hétfőn a MAVIR a naperőművek egész tavalyi éves kapacitás- és darabszám növekedési statisztikáit, amely megerősítette, hogy 2024-ben ismét óriási felfutásnak lehettünk tanúi mindkét adat tekintetében. Külön figyelemre méltó a saját célra termelő erőművek komoly növekedése, amelyek darabszámban már közelítik a nagy ipari méretű naperőművek felét, beépített teljesítőképességben pedig a negyedét. Az is látszik az adatokból, hogy tavaly 1500 megawattal (MW) ugrott a háromfajta naperőmű beépített teljesítőképessége Magyarországon, így a teljes állomány év végére már elérte a 7551 MW-ot, amelynek bő harmadát a lakossági napelemek adják, a darabszámuk pedig közel 300 ezerre emelkedett.
Végleges megoldás született a nukleáris hulladék tárolására: Svédország a világon másodikként építi meg azt a 100 ezer évig biztonságosnak tervezett létesítményt, amely hosszú távra rendezheti a kiégett fűtőelemek sorsát. A beruházás 1,08 milliárd dollárba kerül, az atomipar finanszírozza, és várhatóan csak 2080 körül zárul le. Az elmúlt években tapasztalható „nukleáris reneszánsz” miatt azonban a jövőben még több atomhulladékkal kell számolni - írta meg a Reuters.
A túl gyorsan növekvő nap- és szélerőművi kapacitások drasztikusan megnövelték a negatív áras órák darabszámát Európában, ami alávág a további megújuló energiás kapacitások telepítésének, és végső soron a 2030-as klímavédelmi célok teljesíthetőségének is – mutatnak rá az Aurora Energy elemzői a Bloomberg összefoglalója szerint. Emiatt az Apxo Holding szakértője azt vetette fel: a megújuló energiás támogatási rendszerek átalakítására is szükség lehet, hogy például ne érje meg akkor is termelni az áramot a naperőműveknek, amikor negatív a nagykereskedelmi áramár. A megszaporodó negatív áras órák miatt drasztikusan romló naperőművi megtérülési kérdésekről, és a támogatási politikák átalakításának lehetőségeiről a Portfolio átfogó elemzést írt az ősszel, hasonló következtetést felvetve, év végi összefoglalónkban pedig arra mutattunk rá, hogy megfelelő méretű energiatároló kapacitások kiépüléséig a negatív áras órák darabszáma várhatóan csak tovább fog nőni, ami a naperőművi telípítési hajlandóságra is rányomhatja a bélyegét.
Az éves összes villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt 2024-ben, amely 2,2%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest, földgázból pedig mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott, 0,8%-kal, 68 millió köbméterrel több, mint az előző évben – hozta nyilvánosságra pénteken reggel az előzetes egész éves adatokat az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használt fel az ország a múlt évben, de egyúttal azt is, hogy megállt a gázfelhasználás meredek csökkenése. Pontosabban a családoknál minimálisan folytatódott a gázpiaci "fogyókúra" a rezsicsökkentési rendszer kettős ára mellett, a cégeknél és intézményeknél viszont már nőtt a fogyasztás.
Ha a jelenlegi formájában fogadja el a parlament keddi rendkívüli ülése az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy nem kellene az energiahatékonyságra kötelezett szervezeteknek további érdemi erőfeszítéseket tennie 2030-ig, így a hitelesített energiamegtakarítások keresleti piaca, és vele együtt a lakossági és ipari energiahatékonysági piac is összeomlana – mutattak rá a kilátásra szakmai források a Portfolio-nak.
A nagyobb napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye novemberben meghaladta a 4000 megawattot Magyarországon - írja az Energiaügyi Minisztérium MAVIR adatai alapján.
A hazai vállalatok 40 százaléka nem elég tájékozott az ESG kötelezettégekről, annak ellenére, hogy 2028-tól, vagyis alig 3 év múlva, már egészen biztos, hogy el kell kezdeniük ESG jelentéseket leadni, és ezzel párhuzamosan komoly reformokat kell végrehajtaniuk a működésükben. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek elégnek bizonyuljanak a felkészülésre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével megalakította a szövetség energetikai szekcióját. Céljuk, hogy audittal, tanácsadással, mintaprojektekkel és konkrét beruházási tervekkel támogassák a vállalkozásokat, amelyekkel teljesíteni tudják a rohamosan közeledő kötelezettségeiket. Az energiaközösségek létrehozása, valamint az energiahatékonysági beruházások költségcsökkentése mind-mind hozzájárulhatnak a célok eléréséhez. A szolgáltatásokat akár személyesen, az ország többszáz VOSZ és Kavosz irodájában is igénybe vehetik a vállalatvezetők. A Kavosz ráadásul olyan finanszírozási megoldáson dolgozik, amely az audittól kezdve a megvalósításig, teljes spektrumában le tudja fedni a beruházások költségeit.
Még csak idén januárban alakult meg Németországban az új radikális baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), de máris bejutottak az Európai Parlamentbe és három tartomány törvényhozásába, a háromból két tartományban pedig a kormánykoalícióban is részt vesznek majd. Ugyanakkor a párt még mindig nagyrészt a volt NDK területén népszerű, a nyugatnémet tartományokban alig van jelen – van, ahol még alapszervezete sincs. A legnagyobb megmérettetés csak most jön: február 23-án előrehozott Bundestag-választások lesznek, ahol az is eldőlhet, tartósan meg tud-e maradni a párt a német politikai életben.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a mesterséges intelligencia, a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de a Trump-győzelem miatt mostanában a hazai piacra termelő, kis méretű amerikai cégek iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag kisebb szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, holott a legfontosabb világformáló megatrend, a mesterséges intelligencia vélhetően nagy bajban lenne nélküle: ez pedig nem más, mint az atomenergia. És ha viszonylag kis szegmensről beszéltünk, akkor itt érdemes csavarni még egyet a történeten: az elmúlt hetekben egyre több tech-óriáscég fordul egy olyan nukleáris technológia felé, ami a hagyományos erőművekhez képest gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tud energiát termelni. De pontosan milyen technológiáról is van szó, miért lehet belőle a következő évek nagy robbanása, és befektetőként hogyan lehet kivenni a részünket mindebből? Lássuk!
António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Brüsszel szigorítaná a kínai vállalatokra vonatkozó szabályozást, hogy megvédje az európai cégeket és elősegítse a tiszta technológiák fejlődését. Az új tervek szerint a kínai cégeknek európai gyárakat kellene létrehozniuk, és meg kellene osztaniuk technológiai tudásukat, ha uniós támogatásokat szeretnének igénybe venni. Magyar beruházásokat is sújthat az uniós keménykedés.
A jelenleg is zajló ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP29) egyik jelmondatának a szén-dioxid kibocsátás csökkentést választotta. Ezen célok elérésében segít a Schneider Electric fenntarthatósági programja (SSI), amivel a cég már több mint 600 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A munka jutalmaként nemrégiben a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerték el a céget.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Elhárultak a jogi akadályok.
Elromlott a hangulat.
Szombaton döntések várhatók.
Messze még a felzárkózás.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
