A lengyel és brit kutatók a tulipánfák olyan szerkezeti tulajdonságait azonosították, amelyeknek köszönhetően a többi fajtához képest hatékonyabban köthetik meg a szén-dioxidot – írja az Interesting Engineering.
Az egyik legnagyobb uniós fejlesztési bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a fenntartható finanszírozásra vonatkozó szigorú uniós szabályok megakadályozzák a feltörekvő piacokon történő beruházásokat, és az ügyfeleket a kínai és közel-keleti finanszírozók felé terelhetik.
Az Európai Unió az idei COP29 klímacsúcson erős nyomást fog gyakorolni a világ országaira, hogy tartsák be a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra tett ígéreteiket – derült ki a Reuters által ismertetett tárgyalási álláspont tervezetéből.
A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.
Meg kell erősíteni az együttműködést Kínával, mert nélküle lehetetlen teljesíteni a globális klímavédelmi célokat, ugyanakkor az országnak biztonságos alternatívát kell találnia a szénnel mint energiahordozóval szemben - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter vasárnap a dél-kínai Hangcsouban.
Két történelmi jelentőségű bírósági ítélet is született az elmúlt időszakban a klímavédelem ügyében, amelyek alapján szerzőnk azt sürgeti, hogy az energetikában is előremutató modellt kell felépíteni, és "invesztálni kell többek között az energia megtermelését, szállítását / tárolását és elosztását végző rendszerekbe is". Előrebocsátja: "Ez sajnos azt is jelenti, hogy az EU lakosainak meg kell fizetnie technológiai átmenet árát. Aki korábban ébredt, annak kicsit kevesebbet, aki még kótyagos a szunditól azoknak többet. Egy biztos: most utólag, egy összegben sokkal fájóbb lesz, mint lett volna apránként, az össznépi házimozi-bulik, vagy új és folytatódó környezetszennyező beruházások támogatása helyett."
Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.
Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyére bukkantak Norvégia délkeleti részén, a felfedezésnek komoly jelentősége lehet a gyakorlatilag monopolhelyzetben levő Kínától való függőség csökkentésében - jelentette be csütörtökön a Rare Earths Norway bányászati vállalat.
Ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Portfolio-nak elmondta: a fenntarthatóság alapelveivel az európai gazdák is egyetértenek, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei.
Az Európai Unió egyhangú megállapodásra jutott az Energia Charta Egyezményből (ECT) való kilépésről, amit pont az európai zöld pártok már régen követeltek és most üdvözöltek – számolt be a Reuters.
Az Európai Emberi Jogok Bíróságának döntése, amely szerint a svájci kormány megsértette az idős nők emberi jogait az éghajlatváltozás elleni küzdelem elmulasztásával, precedenst teremtett. Ez növelheti a hasonló ügyek sikerességét, és jelentős hatást gyakorolhat Európa-szerte folyamatban lévő további peres eljárásokra - írja a Reuters. Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio Sustainabla Tech rendezvényén április 24-én, regisztráció és részletek itt!
A megújuló energia aránya 2035-ig reálisan az ötven százalékot sem érheti el, a 2040-es évek végéig egyre csökkenő mértékben, de szükség lesz a fosszilis energiára, a nukleáris energiára pedig még azután is - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo elnök-vezérigazgatója Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
Az Európai Bizottság holnap, kedden, támogatni fogja azt, hogy 2040-ig köztes klímacélként 90%-kal mérséklődjön az EU kibocsátása az 1990-es szinthez képest, és azt is támogatni fogja, hogy ehhez vegyék figyelembe a szén-dioxid megkötési és tárolási technológiák hatását - tudta meg az EUObserver. Fontos, hogy a Bizottság a gazdatüntetések hatására és egyéb okok miatt nem rendelettervezettel áll elő, hanem egy sokkal puhább hatású kommunikációval, amely egyfajta iránymutatást jelent, és három forgatókönyvet vázol majd fel a 2030 és 2050 közötti köztes klímacél eléréséhez.
A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.
A Morningstar előzetes adatai szerint az elmúlt két év során 75%-kal zuhant az éghajlatváltozásra összpontosító befektetési alapok forgalma. A magas kamatlábak miatt eleve kevésbé voltak vonzók a rosszabbul teljesítő eszközök, de ellenkampányt is kaptak a klímavédelmi eszközök.
Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatású gázkibocsátásának drasztikus, 90%-os csökkentését javasolja az Európai Bizottság. A Politico által idézett források szerint az uniós végrehajtó testület február 6-án három lehetőséget fog ismertetni a 2040-es cél elérésére, amely átmeneti intézkedésként szolgál az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésére, hogy az évszázad közepére elérje az éghajlat-semlegességet. A javaslatot viszont a magyar kormány megakaszthatja, főként július után, amikor átveszi az unió soros elnökségét. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták szerint az atomenergia zöldminősítésén múlhat a magyar szavazat.
Extrém meleg volt 2023, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk.
Miközben az Európai Unió a 2024. júniusi parlamenti választásokra készül, a nacionalista pártok választói támogatottságának növekedése a tagállamokban veszélyezteti a blokk ambiciózus zöld megállapodását. A konzervatív és szélsőjobboldali erők térnyerése potenciálisan gyengítheti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el, mivel ezek a politikai tömörülések azzal kampányolnak, hogy túl magasak a tiszta energiára való átállással járó ipari és társadalmi költség – írja a Reuters.
Az ENSZ dubaji éghajlat-változási konferenciáján (COP28) is heves vitákat generált, hogy az Európai Unió fokozatosan bevezet egy kvázi-karbonadót, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmussal (CBAM). A rendszerben gyakorlatilag az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagoknál, alkatrészeknél vetnek ki plusz terheket. Bár ez sok terméknél áremelkedést hozhat, de segíti a klímacélok elérését, valamint megvédheti az EU-s ipar versenyképességét is a dömpingáruval szemben.
Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.