A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A holland bíróság elutasította a Shell ellen hozott korábbi klímavédelmi ítéletet, amely arra kötelezte volna az olajipari óriásvállalatot, hogy jelentősen csökkentse globális szén-dioxid-kibocsátását. Az ügy legújabb fordulata egybeesik az azerbajdzsáni COP29 klímacsúcs kezdetével, és fontos mérföldkőnek számít a vállalatok klímafelelősségével kapcsolatos jogi küzdelmekben - jelentette a CNBC.
A klímaváltozás jó ideje, de az elmúlt években kifejezetten erősen érezteti a hatásait. A növénytermesztés jövőbeli lehetőségei és eredményei nagy valószínűséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás és az elérhető technológiák használatának szintjétől függnek majd. A Portfolio Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről, annak kihívásairól és a víztakarékos technológiák jelentőségéről kérdezte.
Kiderülhetett, ki lesz Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, illetve az, hogy kit szán a leendő elnök a hányattatott sorsú Környezetvédelmi Ügynökség élére - tudósított a New York Times.
Kína útnak indította hétfőn Licsien-1-Y5 nevű hordozórakétáját tizenöt műholddal a fedélzetén, köztük a Hszikuang-1-04 nevűvel, amely az ország első nagyfelbontású, metánkibocsátást figyelő műholdja - jelentette az állami média.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. A műsor első részében arról volt szó, hogy Varga Mihály Pénzügyminiszter benyújtotta a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Kiderült például, hogy min módosított a kormány miután Donald Trump győzött az amerikai választásokon. A műsorban szó volt arról is, hogy nem okoz-e gondot, hogy a költségvetést 400 forint alatti euró-forintárfolyammal tervezték. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A műsor második részében a ma kezdődő klímacsúcsról volt szó. Hogy milyen elvárásokat és reményeket táplálhatunk az Azerbajdzsánban zajló eseménnyel kapcsolatban, arról Ürge-Vorsatz Diánát a CEU professzorát, és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük.
A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.
Az ausztrál vezetésű Aleph projekt keretében, 2025-től növénytermesztéssel kísérletezhetnek a Hold felszínén. A küldetés során egy gondosan megtervezett kapszulába zárt növényeket és magvakat küldenek fel a Földet kísérő égitest felszínére. A landolást várhatóan az Intuitive Machines holdi leszállóegysége végzi majd el a 380 ezer kilométeres út megtétele után- mondta a The Guardian.
Görögország vezető olívaolaj-termelőjének Kréta számít, viszont a szigeten súlyos aszály tombol. A csapadékhiány miatt a 2024-2025-re előre jelzett termés mennyiségén is lefelé kellett módosítani – közölte az Agrophilia.
A 2024-es magyarországi hőhullám és aszály súlyos gazdasági következményekkel járt, rávilágítva az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. Az Európai Beruházási Bank (EIB) legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság túlnyomó többsége felismeri az alkalmazkodás szükségességét, és gazdasági lehetőségként tekint a klímaváltozás elleni küzdelemre - jelentette az Európai Beruházási Bank.
Egy friss tanulmány szerint a bolygó szinte minden részén egyre nagyobb mennyiségben jelen lévő mikroműanyagok a felhőképződésre, ezáltal pedig az időjárásra és az éghajlatra is hatással lehetnek - írta a PBS News.
Már 2027-től betiltja a gázfűtés alkalmazását az új építésű otthonokban, ezzel ösztönözve az elektromos hőszivattyúk vagy egyéb alternatív fűtési rendszerek alkalmazását a brit kormány. A világ több országában, valamint az Európai Unióban is hasonló lépéseket terveznek, a brit szabályozás pedig megnyithatja az utat a további betiltások előtt.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.
A globális felmelegedés újabb aggasztó jeleit mutatják a legfrissebb éghajlati adatok. Az idei év első tíz hónapjában a globális átlaghőmérséklet jelentősen meghaladta a korábbi évek értékeit, ami komoly aggodalomra ad okot a klímakutatók körében - írta meg a met.hu.
Pápua Új-Guinea bejelentette, hogy nem vesz részt az ENSZ közelgő globális klímacsúcsán, a Cop29-en. A döntés hátterében az „üres ígéretek és a tétlenség” miatti csalódottság áll. Az ország lépése aggodalmat keltett az éghajlatvédelmi szakértők körében, akik attól tartanak, hogy ez elszigetelheti a csendes-óceáni országot és veszélyeztetheti a létfontosságú finanszírozást - számolt be a The Guardian.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szólt, míg ebben a második részben a szerzők a nemzetközi rendszer és intézményei átalakításának általuk kívánatosnak tartott módját (az ötödik világrendre való átállást) mutatják be.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
