Viszonylag eseménytelen uniós csúcstalálkozóval zárul a magyar kormány soros elnöksége: az Európai Tanács legutóbbi ülésén az EU geopolitikai helyzetét, globális rendben betöltött pozíciója, a válságmegelőzés, a migráció és az EU bővítési stratégiája állt a középpontban. A vezetők a klímaváltozással és geopolitikai kihívásokkal szembeni ellenállóképesség erősítését hangsúlyozták, miközben továbbra is elkötelezettek az EU bővítési folyamata és a moldovai reformok támogatása mellett. A migráció kapcsán kiemelt figyelmet fordítottak az illegális határátlépések megakadályozására és az EU külső határainak biztonságára. A tagállamok konszenzussal ítélték el Oroszország háborús és destabilizációs tevékenységét, valamint Grúzia kifarolását az EU-csatlakozási tárgyalásokból.
Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.
Az Európai Unió autóipari szén-dioxid kibocsátási célértékeinek teljesítése körül kialakult feszültség egyre inkább fokozódik. A legnagyobb autóipari gyártókat is felvonultató tagállami vezetők arra kérik Brüsszelt, hogy tekintsen el a bírságok kiszabásától. A problémán segíthet az európai autógyártás jövőjéről szóló, januárban induló stratégiai megbeszélés, aminek célja egy versenyképes uniós autóipar megalapozása.
A MET Csoport 2023-ban beruházásainak 70 százalékát zöld projektekre fordította, így 72 százalékkal tudta növelni megújuló energiatermelését – derült ki a fontos megállapítás a svájci központú vállalat első fenntarthatósági jelentéséből. Amint az ehhez kapcsolódó közleményben a cég kiemeli: ez jól mutatja a MET globális elköteleződését a klímaváltozás elleni átlátható intézkedések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás iránt.
Az elmúlt években trendszerűen emelkedik az átlaghőmérséklet Magyarországon a KSH friss adatai alapján. A hivatal az 1961 és 1990 közötti átlaghoz képest nézte meg, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet.
Miközben egyre hatalmasabb mértékű a műanyagszennyezés, hiszen gyakorlatilag nincs már a világnak olyan része – ideértve a vizeinket, a talajt és az emberi testet is –, ahol ne lenne jelen mikroszennyezőként a műanyag, az elmúlt két évben heroikus nemzetközi diplomáciai erőfeszítések irányultak arra, hogy létrejöjjön egy globális egyezmény a műanyagok gyártásának, használatának és újrahasznosításának szabályozására. A tudomány most is irányt mutatott, hiszen a műanyagszennyezéssel kapcsolatosan tudományosan igazolt növekvő ismeretek ráirányították a politikusok és a közvélemény figyelmét erre a problémára, és ez megnyitotta az utat egy globális egyezmény kidolgozása és remélhetőleg az ezt követő erőteljesebb szakpolitikai beavatkozások előtt. A műanyagszennyezésről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalások ötödik fordulóját november végén a dél-koreai Puszanban tartották, amely szomorú, de nem meglepő módon eredménytelenül zárult.
Érdemes lenne nagyobb erőfeszítéseket tenni Magyarországon is annak érdekében, hogy a magyar gazdák megismerjék az új technológiák előnyeit - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az új technológiákra történő átállás a hazai mezőgazdaságban csak fokozatosan tud megvalósulni, de az első fecskék sikerei már láthatóak, a másképp gazdálkodók már többen is bizonyítottak, sikeresek a termékeik a piacon. Azt is hangsúlyozta a volt köztársasági elnök, hogy hosszú távon nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű élelmiszerpazarlást.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, amely korábban egy örvényben rekedt, ismét mozgásba lendült. A 3800 négyzetkilométeres, London területének több mint kétszeresét kitevő, 400 méter vastag jégtömb, 1986-ban szakadt le az Antarktiszról. A Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) pénteken jelentette be, hogy a jéghegy észak felé sodródik - jelentette a BBC.
Az uniós tagállamok energiaügyi szakminiszterei mai döntésükkel felszólítottak a geotermikus energia fokozottabb felhasználására az Európai Unióban, ami szabályozási és finanszírozási lépések sorát indíthatja el, hogy a fűtési és hűtési szektorban is tovább terjedjen a dekarbonizációt is segítő energiaforrás elterjedése – derült ki a magyar soros elnökség keretében Lantos Csaba energiaügyi miniszter elnökletével született tanácsi döntés közleményből.
Hogyan lehet Budapest egyszerre vonzó turisztikai desztináció és élhető otthon az itt élők számára? Erre a kérdésre kerestük a választ a Portfolio Business podcast legújabb adásában Faix Csabával, a Budapest Brand vezérigazgatójával. A beszélgetésből kiderül, hogy a városmarketing és a rendezvényszervezés mellett a társadalmi kihívásokra való érzékenység is kulcsszerepet játszik a vállalat működésében. Emellett olyan, a közelmúlt közbeszédét formáló témák is előkerültek, mint az Airbnb-szabályozás, a túlturistádosás, és az egyre melegedő éghajlat.
Magyarország gazdasága jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, azonban ez komoly környezeti kihívásokkal is jár. Az itthoni üvegházhatású gázok kibocsátása 2000 és 2022 között ugyan 23%-kal csökkent, de az energiafelhasználás hatékonysága és az anyagfelhasználás ökológiai hatékonysága terén hazánk még mindig elmarad az EU átlagától. A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a magyar energiamix jelentős részét teszik ki, miközben a megújuló energiaforrások aránya alacsonyabb az uniós átlagnál. A gazdaság ipari alapú növekedése, különösen az akkumulátorgyártás, további lehetőségeket nyújt, de egyúttal kiemeli a körkörös gazdaság és az energiatárolás fontosságát a fenntarthatóság érdekében - olvasható ki az MNB termelékenységi jelentéséből.
Jóval költségesebb lehet Európa számára a zöldátállás, mint a korábbi becslések, legalábbis a Bruegel nevű brüsszeli gazdasági kutatóintézet új jelentése szerint. A klímapolitikai intézkedések költsége így is sokkal alacsonyabb lenne, mint amennyibe a tétlenség kerülne, különösen Európában, amely a leggyorsabban melegedő kontinens.
Az elmúlt nyarak hőhullámai már-már elviselhetetlen forróságot hoztak az európai kontinensre és Magyarországra. A klímaváltozás a városokat érinti a legsúlyosabban, amiért az épített környezet miatt kialakuló hőszigethatás felelős: városi, beépített részeken a hőmérséklet akár több fokkal magasabb lehet a zöldterületekhez képest. A júliusi hőhullám idején mérőszondákat helyeztünk el Budapesten egy aszfaltozott területen, illetve 400 méterrel távolabb, egy zöldterületen, továbbá a vízparton, melyek egy hónapon keresztül mérték a hőmérsékletet. A különbség a betonozott és a zöld területek között néha elérte a 6 Celsius fokot és az adatok elemzése megerősítette, hogy a zöldfelületek aránya, a víz közelsége közvetlen hatással van egy városi terület mikroklímájára.
Több európai országból származó ásványvíz bevizsgálásakor kiderült, hogy TFA-val szennyezett, amely egy mérgező "örök vegyi anyag" és világszerte riasztó mértékben halmozódik fel – írja a The Guardian.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Egy ENSZ által készített új tanulmány szerint az elmúlt három évtizedben egy Indiánál is nagyobb méretű terület száradt ki a Földön. A kutatás rávilágít a klímaváltozás és az emberi tevékenységek okozta folyamatok miatt már a bolygó 40%-a száraz területnek minősül, még akkor is, ha a világ legnagyobb sivatagját, az Antarktiszt kivesszük az összevetésből - írta meg a The Guardian.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?