klímaváltozás

Ezekkel a technológiákkal zöldíthetők a nehezen dekarbonizálható iparágak is

Ezekkel a technológiákkal zöldíthetők a nehezen dekarbonizálható iparágak is

A nehezen dekarbonizálható ágazatok, az ipari hőtermelés és az építőipar fenntartható átalakulása is kiemelt téma volt a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencián. A szakértők egyetértettek abban, hogy a zéró karbon célok elérése innovatív technológiai megoldásokat és rendszerszintű változásokat igényel. Az ipari hőszivattyúk, a talajmegújító mezőgazdaság és az építőipari újrahasznosítás mind kulcsszerepet játszanak az energiaátállásban és a fenntarthatósági célok teljesítésében.

Közel tízszeresére nőtt a fenntartható befektetésekhez köthető vagyon az elmúlt 10 évben

Közel tízszeresére nőtt a fenntartható befektetésekhez köthető vagyon az elmúlt 10 évben

Az első lépéseken a legtöbb zöld átállást megcélzó vállalat már túl van, de mi lesz a következő lépés? Hogyan lehet az új gyakorlatokat vagy az ESG-szempontoknak való megfelelést a mindennapi működésbe beilleszteni? A Portfolio Green Transition & ESG konferenciájána panelbeszélgetésén a szakértők a 2025-ös aktualitásokról beszéltek: milyen viharok várhatók a klímapolitikában, milyen lehetőségek nyílnak a zöld befektetések terén, hogyan reagálnak erre a pénzügyi piacok?

Megdöbbentő, de a befektetések jelentős része veszélyben lehet a zöld célok miatt

Megdöbbentő, de a befektetések jelentős része veszélyben lehet a zöld célok miatt

A fosszilis energiahordozóktól való globális elfordulás hatalmas pénzügyi veszteségeket okozhat a következő évtizedekben, miközben a világ egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordul. Egy friss elemzés szerint az átállás akár 2,3 billió dolláros gazdasági veszteséget eredményezhet globálisan, ami különösen fáj az Egyesült Királyságnak, hiszen a brit befektetési alapok és nyugdíjmegtakarítások jelentős része fosszilis eszközökben áll. A szakértők szerint az olaj- és gázipari vállalatok alábecsülik a keresleti trendek változását, ami hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat hordoz.

Látványos fordulat zajlik Európa legerősebb országában – Már senkit nem érdekel a fenyegető veszély?

Látványos fordulat zajlik Európa legerősebb országában – Már senkit nem érdekel a fenyegető veszély?

1980 óta tartó történetének egyik legnehezebb időszaka elé néz a német Zöldek pártja, amely a februári Bundestag-választásokon jelentősen visszaesett 2021-es eredményéhez képest, és kormányból ellenzékbe szorult. Két legismertebb arcuk, négy évvel ezelőtti, illetve mostani kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock és Robert Habeck bejelentette, hogy a jövőben fontosabb pozíciót nem szeretnének vállalni a pártban. A Zöldekre nemcsak saját és a Scholz-kormány hibái égtek rá, hanem az általános társadalmi-politikai tendenciák sem kedveznek nekik: a megélhetési problémák előtérbe kerülése és az energiaválság miatt népszerűtlenné vált a klímaváltozás kérdése, a zöld átállás pedig egyre inkább ellentétbe kerül gazdasági fejlődéssel. Ezek a trendek az összes európai zöldmozgalmat nagy kihívás elé állítják.

Kína színe még mindig a fekete, bár szeretne zöldre váltani

Kína színe még mindig a fekete, bár szeretne zöldre váltani

Kína szerdán bejelentette, hogy átfogó klímavédelmi programot dolgoz ki, amelynek célja az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ami 2030-ra akár tetőzhet is. A tervek ellenére egyelőre növekszik az ország szénkitermelése, és jó pár mutatóban el is marad a kitűzött zöldülési terveitől - írta meg a Reuters.

Már csak két nap! Első alkalommal jön a Portfolio Green Transition & ESG konferencia

Már csak két nap! Első alkalommal jön a Portfolio Green Transition & ESG konferencia

A zöld átállás útján már sokan megtették az első lépéseket, de a valódi kihívások csak most következnek. Hogyan lehet az ESG-szempontokat és az új gyakorlatokat beépíteni a mindennapi működésbe? Milyen akadályokkal kell szembenézni, és melyek a kritikus sarokpontok? A Green Transition & ESG konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ, gyakorlatorientált megközelítéssel.

Trump nem tudja leállítani a globális energetikai átállást

Trump nem tudja leállítani a globális energetikai átállást

Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.

Áttörés jöhet a klímakutatásban

Áttörés jöhet a klímakutatásban

A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) több jelenleg is folyó kutatása vizsgálja például a földtani eredetű szén-dioxid hatását a talajban és levegőben egyaránt - közölte a szervezet.

AI-alapú innovációk a magyar biztosítóknál – Íme néhány gyakorlati példa

AI-alapú innovációk a magyar biztosítóknál – Íme néhány gyakorlati példa

Egyre fontosabbá válik a digitális csatornákon keresztüli értékesítés a biztosításoknál, azonban máig számos akadály nehezíti ezt. A Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján elhangzó előadásokban a szakértők kiemelték, hogy az AI-ra úgy kell tekinteni, mint egy jó eszközre, hiszen számos olyan terület van, ahol jelentős fejlődést tud hozni, ilyen a rendszerek modernizációja, a kiberbiztonság vagy épp a felhasználói élmény növelése.

Eltűnhet a biztosítói extraprofitadó jövőre? A túlélés helyett jöhetnek a fejlesztések a biztosítóvezérek szerint

Eltűnhet a biztosítói extraprofitadó jövőre? A túlélés helyett jöhetnek a fejlesztések a biztosítóvezérek szerint

Több külső sokk is megrázta az utóbbi időben a biztosítási szektort, ami a legnagyobb probléma, hogy mindeközben a beruházások elmaradtak. Nem a fejlesztésekre fókuszáltunk, hanem a túlélésre – hangsúlyozták a biztosítóvezérek a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciájának panelbeszélgetésén. A különféle adóterhek kapcsán elhangzott, hogy a ma már 10% feletti beégetett adóknak piactorzító hatása van a biztosítási piacon. Kötelező, fejnehéz termékekkel van tele a magyar biztosítási piac, ezen mindenképpen változtatni kell, az egyéb termékek értékesítése nagyon le van maradva, és ez nem attól fog nőni, hogy jön az AI vagy sem, hanem attól, hogy lesznek-e olyan szakemberek az iparágban, akik el tudják mondani, miért jó egy ilyen termék – hangsúlyozták a szakértők.

Rejtett szennyezés: az építőipari cégek kibocsátásának 90%-a láthatatlan

Rejtett szennyezés: az építőipari cégek kibocsátásának 90%-a láthatatlan

A klímasemlegesség elérése érdekében az építőipari vállalatoknak átfogó tervet kell kidolgozniuk, amely túlmutat saját működésükön és kiterjed a teljes értékláncra. Az ágazat jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátó, ezért a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátások csökkentésére szükség van - derül ki az ING elemzéséből.

Kiderült: Brüsszel tartósan lazítana az állami támogatási szabályokon, de ennek nem mindenki örül

Kiderült: Brüsszel tartósan lazítana az állami támogatási szabályokon, de ennek nem mindenki örül

Az Európai Unió azt tervezi, hogy tartósan lazít az energetikai beruházásokat érintő állami támogatási szabályozásán – derül ki a Financial Times által látott jogszabálytervezetből. A cél, hogy az EU megőrizze versenyképességét a globális piacon, különösen Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor a lazább szabályok torzíthatják a piacot, mivel a nagyobb gazdasági szereplők jelentős előnyre tehetnek szert kisebb versenytársaikkal szemben.

Így váltak a globális diplomácia egyre fontosabb szereplőivé a városok

Így váltak a globális diplomácia egyre fontosabb szereplőivé a városok

A globális kihívások a jelenlegi társadalmi-gazdasági problémákkal terhelt világban összekapcsolódnak, ma már többdimenziós krízisek sújtják az egyes régiókat, országokat. Gondolunk itt a világon egyszerre jelen lévő túlnépesedésre és népességfogyásra, éhezésre és túltermelésre, háborúkra, egészségügyi vészhelyzetre és természeti katasztrófákra. Ezen problémák legélesebben talán a városokban (főként a nagy- és globális városokban) rajzolódnak ki. Jelenleg is folyamatosan növekszik a városi lakosság száma, 2023 végén elérte a 4,6 milliárd főt az ENSZ adatai alapján. A városi kormányzás, együttműködési képesség, a városok polgárainak, funkcionális térségeiben élők jólétének kérdésköre állandóan jelen lévő fejlesztéspolitikai és fenntarthatósági tématerület.

Jó hír is érkezett a klímaváltozással kapcsolatban

Jó hír is érkezett a klímaváltozással kapcsolatban

Egy új tanulmány szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani a század végéig, még a súlyos éghajlatváltozás ellenére sem. A kutatók szerint az óceáni áramlatok és szelek együttes ereje stabilizálja a rendszert - számolt be a Scientific American.

Egy régi technológia és az akkumulátorok együtt megoldhatják a világ energiatárolási problémáját

Egy régi technológia és az akkumulátorok együtt megoldhatják a világ energiatárolási problémáját

A nap- és szélerőművek terjedésével egyre fontosabbá válik, hogy a villamosenergia-rendszer az időjárásfüggő termelést kiegészítő, kiegyensúlyozó flexibilitással rendelkezzen. A rugalmassági eszközök között kulcsszerepet játszhatnak az energiatárolók, amelyek tisztább és takarékosabb megoldást kínálnak a problémára, mint a jól szabályozható gáztüzelésű erőművek. Az energiatárolók területén jelentős fejlesztések zajlanak, de új kutatási eredmények szerint az érettebb technológiák a jövő teljesen megújuló alapokra helyezett energiarendszerében is képesek lehetnek maradéktalanul fedezni a globális energiatárolási szükségletet.

Új felfedezés: késhet a következő jégkorszak

Új felfedezés: késhet a következő jégkorszak

Tudósok új kutatása szerint a Föld tengelyferdeségének változásai irányították a jégkorszakok kialakulását az elmúlt nyolcszázezer évben. A következő jégkorszak 11 ezer év múlva kezdődne, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem akadályozná meg - írta a Live Science.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Drámai jóslat érkezett a nyári időjárásról: nagyon fájdalmasan érintheti Magyarországot
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.