Az Európai Unió új kampányt indított a vízhiány ellen, miközben Görögország déli részén már a legtöbb súlyos problémákat okoz az elavult infrastruktúra és a klímaváltozás. A helyzet különösen aggasztó az Argolida régióban, ahol a lakosság nagy része nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez - írja a Reuters.
A tavaly benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár, a végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz - mondta a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár Gödöllőn, a II. Gazda Információs Napon az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.
Rozsdaövezetek, pályaudvarok, klímaváltozás: merre tart Budapest fejlődése? Hogy mi lenne a jó irány, arról Ditróy Gergely, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatója a Property Warm Up 2025 konferencián Lánszki Regővel, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkárával és Vitézy Dáviddal, Budapest Főváros Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnökével beszélgetett. Ezt követően Gyertyánfy Miklós MRICS, a Gránit Pólus vezérigazgatója az ingatlanpiac jövőjéről a lokális és globális kihívások tükrében beszélt.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámvita továbbra is nyitott kérdés, ám Donald Trump elnök már a kezdetektől intenzív nyomást gyakorol Brüsszelre, hogy az európai piac növelje az amerikai gázvásárlásait a vámok elkerülése érdekében. Az EU azonban egy erős ütőkártyát tart a kezében: a 2027-től hatályba lépő metánkibocsátási szabályozás. Ez a rendelet kötelező kibocsátáscsökkentést ír elő a fosszilis tüzelőanyag-importőrök számára, amely jelentős akadályt jelenthet az amerikai gázexport előtt. Ha az EU enged a szabályozás szigorából, azzal kedvezőbb feltételeket teremthet az amerikai LNG számára. Ezzel viszont saját klímacéljai kerülhetnek veszélybe - írja a Semafor.
Az EU-ban hamarosan konszenzusra juthatnak a 2021-ben benyújtott, de később elakadt energiaadó-irányelv reformjának ügyében, amelynek célja az adózási szabályok uniós klíma- és energiapolitikához való igazítása. Az elfogadást az akadályozza, hogy minden tagállam egyetértése szükséges, amit eddig nem sikerült elérni. Most azonban a versenyképességi nyomás elősegítheti a kompromisszum kialakítását, így a reform végre életbe léphet.
Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére: Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
A fővárosi lakások 84%-a többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületben van, így ezek energetikai felújítása kiemelkedő fontosságú. Az ilyen épületek korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására. A Budapesti Klímaügynökség célja, hogy felgyorsítsa az energiahatékonysági fejlesztéseket a fővárosban, ennek megfelelően még az idén elindítanának egy Budapesti Zöld Panelprogramot.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Jelentős szakadék van az ingatlantulajdonosok energiafelhasználással kapcsolatos elképzelései és a valós cselekedetek között – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Schneider Electric nemzetközi kutatásának. A felmérés során a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy fontos számára az energiahatékonyság, de a többség számára még mindig a lámpák lekapcsolása jelenti a fő energiamegtakarítási intézkedést, noha ezzel alig pár százalékkal csökkenthető csak a villanyszámla.
A kínai Szecsuán tartományban található "hófalu" kedvelt turisztikai célpont. Ám nagy botrány belőle, hogy mivel nem esett hó, mesterséges havat használtak a látogatók megtévesztésére. Csengdu "hófalu" projektjének vezetősége elnézést kért az eset miatt, és bezárta a létesítményt - számolt be a Reuters..
Több mint egy évtizede a legmelegebbet mérték Rio de Janeiróban hétfőn, a hőmérséklet elérte a 44 fokot.
A globális felmelegedés hatására a nyári hónapokban csökken a felszínközeli szélsebesség, ami komoly kihívásokat jelenthet az európai országok energiarendszerei számára – derül ki egy Bloomberg által közölt friss elemzésből. Bár a hatás jelenleg még csak részben érzékelhető, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad közepére már jelentős mértékben befolyásolhatja a szélenergia-termelést. További nehézséget jelent, hogy míg a hőmérséklet- és csapadékadatok esetében rendelkezésre állnak hosszú távú, megbízható mérések, a szélsebességre vonatkozó történelmi adatok hiányosak és bizonytalanok.
A tengerszint emelkedése nem csupán egy távoli ökológiai probléma, hanem egy olyan globális kihívás, amely társadalmi, gazdasági és politikai szinten is sürgető megoldásokat igényel. A hatékony alkalmazkodás és kárenyhítés összetett döntéseket és hosszú távú tervezést követel meg. A kérdés nem csupán az, hogy milyen technikai megoldásokkal védhetők meg a part menti közösségek, hanem az is, hogy milyen társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők befolyásolják az egyes régiók alkalmazkodási lehetőségeit.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
A klímaváltozás hatásai térségtípusonként különböző módon jelennek meg Magyarországon is, ezért a területi/térségi szempontokat célszerű a klímapolitikába is beemelni, különösen a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodásra tekintettel. Ezzel együtt e szempontok jelenleg alig vagy egyáltalán nincsenek jelen az ágazatok alkalmazkodási irányvonalában, stratégiafejezeteiben és a klímapolitikai alkalmazkodási tervdokumentumok általános szemléletében, illetve tartalmi elemeiben egy új tanulmány szerint.
A Volkswagen márciusi beruházás-tervezési fordulóján várhatóan döntés születik a cég belsőégésű motoros modelljei elérhetőségének meghosszabbításáról. A Handelsblatt bennfentesekre hivatkozva azt írja, hogy ez érintheti a VW alapmárka legkeresettebb modelljeit, például a Golfot, a T-Rocot és a Tiguant, amelyek ez által a 2030-as években újabb ráncfelvarrást kaphatnak, amit eredetileg nem terveztek. Az Audi közben állítólag hosszabb modellciklust fontolgat az A3 esetében.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Közel 40 000 elemikár-bejelentés érkezett tavaly a Generalihoz az éghajlatváltozás következtében.
Egy 1500 milliárd dollárnyi vagyont kezelő, nyugdíjalapokból és biztosítókból álló befektetői csoport figyelmeztette a vagyonkezelőit: lépjenek fel határozottabban a klímavédelem ügyében, különben megszakíthatják velük az együttműködést – számolt be a Financial Times.
A legfontosabb eseményekről folyamatosan beszámolunk.
Veszélyben az élelmiszerellátás és az inflációs célok.
A vámtarifák előnyösek lehetnek azoknak a hazai iparágaknak, amelyek versenyeznek az importált termékekkel.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
