Az idei szeptember a legmelegebb volt 1901 óta; a hónap jelentős részében anticiklonok határozták meg az időjárást, amik a száraz és napos idő mellett segítették a tartósan magas, nyári hőmérsékletek fennmaradását, ami végül egy átlagos júniussal felérő hőmérsékletű szeptembert eredményezett - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a honlapján.
Az energiaszektor gyorsabban változik, mint sokan gondolják, így a klímavédelmi célok még mindig elérhetőek, de ennél jóval többet kell tenni, a rendelkezésre álló idő pedig korlátozott, ezért fel kell gyorsítani a folyamatot - figyelmeztet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében, amely szerint ez nem "csak" azért elemi érdekünk, hogy így megakadályozzuk a Föld lakhatatlanná válását, de a környezet- és egészségvédelmi megfontolások, az energiabiztonság, a megfizethetőség, valamint általános gazdaságfejlesztési érvek is ebbe az irányba mutatnak.
Halljuk és tapasztaljuk is, hogy a fiatalabb korosztály sokkal fogékonyabb és egyben érdekeltebb is a klímaváltozás lassítása, a környezet védelme iránti intézkedésekben. Sok fiatalnál már zsigerből jönnek a legegyszerűbb tennivalók, a szeleketív hulladékgyűjtés, a termékek újrahasználata, a természet tisztelete és még sorolhatnánk. Mégis egy legutóbbi felmérés, amely során a WWF Magyarország a 18-59 éveseket kérdezte a fenntarthatósági hozzáállásukról, csalódást keltő eredmények születtek a 30 év alattiak esetében, akik most jóval kisebb arányban vallották magukat környezettudatosnak, mint egy 3 évvel ezelőtti felmérésben. Kiábrándultak a Gen Z és a legfiatalabb Y generációsok? Vagy csak őszintébb válaszokat adnak a felmérésekre? A cikkben nem fogunk tudni választ adni a kérdésre, de épp az ilyen vitás, kérdéses tényekre, helyzetekre reagálva november 9-én lehetőséget biztosítunk a fiatal felnőtteknek, hogy minden, amit a zöld világról tudni és elmondani akarnak, azt meg is tehessék. Valamivel több, mint egy hónap, és jön a Gen Z Fest /Green.
Szélsőséges - 10 százalék körüli - jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben - közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
Novák Katalin köztársasági elnök a nyugati világot érintő demográfiai válságról és lehetséges megoldásairól is tárgyalt a Tesla alapító-vezérigazgatójával, Elon Muskkal az autógyártó közelmúltban átadott központjában, Austinban.
A 21. század egyik geopolitikai csatározásainak egyik legfontosabb színtere lehet az Északi-sarkvidék. Sokan úgy tekintenek a területre, mint a nagyhatalmi versengés egy újabb területe, ahol az értékes lehetőségek megszerzésére törekednek a globális szereplők. A fokozódó figyelem azt eredményezi, hogy olyan ismeretlen területek, vagy elfeledett szigetek kapnak növekvő figyelmet, mint például a Skandináv-félszigettől északra helyezkedő, Norvégia szuverén területének számító Spitzbergák szigetcsoport. A kicsivel több mint 61 000 négyzetkilométeres szigetcsoport ismert még a norvég nevén is, a helyiek Svalbard néven emlegetik. De hogy tudott ez a kétharmad magyarországnyi, kevesebb mint 3000 fős lakosságú, rendkívül hideg és elhagyatott terület a globális térkép kiemelt helyére kerülni? Ezt fogjuk most megnézni az elemzésünkben.
Kemény szavakat használt az ENSZ főtitkára, António Guterres az Éghajlat-politikai Csúcstalálkozón tartott nyitóbeszédében: "az emberiség kinyitotta a pokol kapuit" – számol be a hírről a CNN.
Hétfőn gyakorlatozott Oroszország a távol-keleti területein. Több rakétát is kilőttek a szimuláció során, amikor az északi sarkvidéki hajózási útvonalak védelmére készítették fel a csapatokat - írja a Reuters.
Elkészítette az első magyarországi Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentését a Green Policy Center, ebben nem a kibocsátásokkal, mérséklésekkel foglalkoznak, hanem az alkalmazkodás folyamatával. Az évente megjelenő jelentéssel folyamatosan mérhető lesz a haladás ezen a területen. Az elemzés olyan területeken tartalmaz megfigyeléseket, adatokat, mint az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon, a klímaváltozásból eredő káresemények és az alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák.
Jövő hét csütörtökön kezdődik a Brain Bar, Európa legnagyobb jövőfesztiválja, amely kifejezetten a Z generációnak szól, illetve azoknak, akik szeretnék megérteni, hogy mi foglalkoztatja a fiatalokat, és hogyan tekintenek a jövőbe. A szerteágazó témák között nagy hangsúlyt kap a biztonság, a test és lélek egyensúlya vagy éppen a mesterséges intelligencia térnyerése. Nem azért hoztuk létre a fesztivált, hogy állást foglaljuk ezekben a kérdésekben, hanem azért, hogy elgondolkodtassuk a résztvevőket, és segítsünk nekik abban, hogy a jó kérdéseket tudják feltenni maguknak, amelyekre majd ők maguk találják meg a válaszokat” – mondta Böszörményi-Nagy Gergely a Portfolio-nak.
A G20-ak vezetői megállapodtak abban, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások globális kapacitásának megháromszorozását tűzik ki célul, és elismerték, hogy a szénenergiát fokozatosan le kell állítani. Ugyanakkor nem sikerült egyéb jelentős éghajlat-politikai célokat meghatározniuk. A világ 20 legnagyobb gazdasága nem értett egyet a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések fokozására vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében. A nyugati országok azon javaslata, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiakapacitást és 2035-ig 60%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia és India ellenállásába ütközött a találkozókon.
Hollandiában a rendőrség szombaton vízágyúkkal oszlatta szét az autópályán tüntető klímaaktivistákat. Az Extinction Rebellion által szervezett tüntetők az olajipar állami támogatásának megszüntetését követelték - számolt be a Reuters. Több ezer ember vonult végig az A12-es autópályán Hágába, figyelmen kívül hagyva a hatóságok figyelmeztetését, hogy ne zárják el a holland kormány székhelyére vezető fő közlekedési útvonalat.
Nemrég jelent meg Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című könyve, melyben a szakember arról ír: a kapitalista társadalmi-gazdasági berendezkedés nem fenntartható, és ha nem cseréljük le, annak a klímaváltozás miatt társadalmi összeomlás lehet a vége. Ennek fő oka, hogy szerinte a kapitalizmus nem létezik növekedés nélkül, ezért a fenntarthatóság eléréséhez – valamint a totális ökológiai és társadalmi katasztrófa elkerüléséhez – radikális változásra van szükség, ami magába foglalja a növekedési kényszer kikapcsolását, ezzel pedig a gazdasági rendszer teljese átalakítását. Pogátsát könyve főbb állításairól, a zöld átállásról és az átmenet finanszírozásáról is kérdeztük a Checklist szombati különkiadásában.
Az Európai Unió Éghajlatváltozási Szolgálatának szerdán (szeptember 6.) közzétett adatai szerint 2023 nyara volt az eddigi legmelegebb nyár. Az idei szezon ezen kívül is számos rekordot megdöntött – számolt be róla az Euractiv.
Két nagy hiányzó várható a jövő heti G20-csúcson Indiában, Kína és Oroszország vezetője sem megy el. A hiányukat az Európai Unió vezetői hatalmas kínálkozó lehetőségként értelmezik, különösen az afrikai kontinensen szeretnék a befolyásukat növelni. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az európai tekintély Afrikában, a helyére többnyire orosz vagy kínai érdekek nyomultak be. Ennek vetnének véget most Brüsszelben - írja a Bloomberg.
A bankoknak többet kell tenniük az éghajlat védelme és az éghajlati válság ellensúlyozása érdekében - véli Frank Elderson, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja.
A globális felmelegedés miatt veszélybe került a világ kevés trópusi gleccsereinek egyike az indonéziai Pápua tartományban - figyelmeztettek szakértők csütörtökön.
Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.