klímaváltozás

Klímakatasztrófa felé sodródik a világ - A legnagyobb kihívások

Klímakatasztrófa felé sodródik a világ - A legnagyobb kihívások

Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány terjedése mellett idén is a klímaváltozás volt az a terület, amely leginkább befolyásolta a közbeszédet. Ugyanis évről évre egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem tartható fent sokáig a fosszilis üzemanyagokra épülő működés, amely a világgazdaság klímabarát átalakítását teszi szükségessé. Ennek elérését már számos klímakonferencia próbálta elősegíteni, áttörő eredményt azonban 2021-ben sem sikerült elérni. Ennek ellenére számolni kell azzal, hogy a klímaváltozás pár éven belül a világ geopolitikai berendezkedését is alaposan átformálhatja.

A hidrogén menti meg Európát az energiaátmenet során?

A hidrogén menti meg Európát az energiaátmenet során?

Jelentős szerepet kaphat Európa széndioxid-mentes energiellátásában a hidrogén, amelynek zöld és kék jelzőkkel illetett előállításában is nagy lehetőségek rejlenek. A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint a hidrogén 2050-re a világ energiaszükségletének akár negyedét is fedezheti, ráadásul a következő évtizedben a hidrogén ára 70 százalékkal csökkenhet az olcsó megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament és a világ vezető energiacégei is látnak fantáziát az ezirányú fejlesztésekben.

Tovább száguld a klímaváltozás stabil trendje - még nem késő beszállni!

Tovább száguld a klímaváltozás stabil trendje - még nem késő beszállni!

Bár a legtöbb pénzügyi piacon az év vége nagy bizonytalanságban telt, van egy olyan terület, ahol az emelkedés egy minimális tavalyi megtorpanás után töretlen. Itt rég nem látott stabil és alacsony volatilitású trendek, mindenkori, vagy legalábbis több millió éves csúcsok dőlnek meg szinte hónapról hónapra. Ki ne akarna egy ilyen fantasztikus piacon résztvenni és zsebre vágni a kockázat nélküli zsetont? Nem érdemes szégyellni, hogy az ember szeretne egy kis pénzt keresni, amiből aztán megvehetjük végre a régóta megérdemelt hatliteres, tizenkét hengeres pick-up-ot, és magánrepülőn ugorhatunk ki egy kis shoppingolásra Milánóba, esetleg akár a Maldív-szigetekre is (legalábbis ameddig a vízszint emelkedése miatt még megtehetjük). Ne késlekedjünk hát! A technikai elemzésünk révén azoknak szeretnénk segíteni, akik a mának akarnak élni.

Magyarországnak lett először

Magyarországnak lett először "zöld pandája"

Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A kereslet a végül kibocsátott mennyiség közel kétszerese volt.

Új front nyílhat a kormány és a kiskerláncok háborújában

Új front nyílhat a kormány és a kiskerláncok háborújában

Új frontot nyithat és új érvkészletet adhat a kormány kezébe az a terv, amely szerint a kiskerláncoknak a lejárat előtti élelmiszereket az államnak kellene adniuk. Az egyelőre sajtóhír szintjén létező elképzelés valós problémára reagál ugyan, ám arról éppen a kiskereskedelem tehet a legkevésbé.

Ötven év pánik és katasztrófával riogatás nem oldotta meg a problémákat

Ötven év pánik és katasztrófával riogatás nem oldotta meg a problémákat

Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.

Kína szép lassan kizöldül

Kína szép lassan kizöldül

Ha színeket kellene társítanunk egy országhoz, Kínával kapcsolatban sokkal inkább a vörös, vagy a fekete, esetleg szürke jutna az eszünkbe, mintsem a zöld. Különösen a glasgow-i klímacsúcsot követő hetekben… Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a vörös, a szigorú tervgazdálkodás milyen megoldásokkal igyekszik felszámolni a légszennyezésből fakadó feketeséget, és a szürke árnyalatain át zölddé válás folyamata során milyen hatással lesz Kína a világgazdaságra.

Ne reménykedjünk zökkenőmentes átmenetben: a klímaváltozás a teljes világrendet átformálhatja

Ne reménykedjünk zökkenőmentes átmenetben: a klímaváltozás a teljes világrendet átformálhatja

A klímaváltozás kérdése ma már a mindennapok állandó témája. Sokat hallhatunk arról, hogy mennyire fontos a globális összefogás a folyamat fékezése érdekében. Arról azonban már jóval kevesebbet, hogy milyen geopolitikai konfliktusokhoz vezethet a klímabarát működésre való átállás. Ennek ugyanis lesznek győztesei és vesztesei is, és a világ országai már most számos lépést tesznek annak érdekében, hogy az utóbbi kategóriába kerüljenek, sokszor mások kárára. Ennek a folyamatnak a megértéséhez járul hozzá a Foreign Affairs vonatkozó elemzése, ugyanis mindenki érdeke, hogy a végén ne az egész világ találja magát a vesztesek oldalán.

Egyre több ember szorul humanitárius segítségre

Egyre több ember szorul humanitárius segítségre

A világon minden 29 emberből egy humanitárius segélyre szorul, a szenvedők száma rohamosan nő a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és a fegyveres konfliktusok miatt, a pénzszűkében lévő segélyszervezetek pedig alig képesek lépést tartani ezzel a növekedéssel - állapította meg az ENSZ egy csütörtökön kiadott jelentésében (Global Humanitarian Overview 2022).  Jövőre várhatóan 274 millió ember szorul majd humanitárius segélyre, ami 17 százalékkal több mint ahányan 2020-ban voltak.

Véráldozat vagy arany középút – Csak fájdalmas döntést hozhat a világ klímaügyben

Véráldozat vagy arany középút – Csak fájdalmas döntést hozhat a világ klímaügyben

Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.

Összecsapnak az erők - A pozícióvédés vagy a nagyszabású energetikai átállás győzedelmeskedik?

Összecsapnak az erők - A pozícióvédés vagy a nagyszabású energetikai átállás győzedelmeskedik?

A napokban zajlott a BCSDH Race to Zero munkacsoportjának a találkozója, ahol a COP26 eredményeiről, valamint arról volt szó, hogy mi a következő lépés a klímacsúcs után. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató előadásában kiemelte, hogy bár még mindig vannak olyan erők, amelyek megpróbálják megvédeni a status quo-t, a világ túlnyomó többsége készen áll a nagyszabású energetikai átállásra. A különböző országok vállallásait, illetve eddigi eredményeit a Climate Action Tracker tanulmányának grafikonjai szemléltetik a legjobban.

Alapjaiban kell átgondolni a nagyvárosok működését, hogy élhetőek maradjanak

Alapjaiban kell átgondolni a nagyvárosok működését, hogy élhetőek maradjanak

A városi életmódról aligha a fenntarthatóság jut elsőre eszünkbe, inkább légkondicionált áruházak, drága éttermek, autóktól bedugult, zajos utcák képe. De nem kell, hogy ez a közeljövőben így is maradjon, sőt, az elmúlt évtizedek is bizonyítják, hogy milyen gyorsan változni tud az ember környezete, amennyiben ehhez megvan a kellő akarat. A városok átalakulásáról érdekes részleteket ismerhet meg mindenki, aki ellátogat a november végi Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra.

Valódi áttörés helyett inkább kompromisszumos megoldásokat hozott a glasgow-i klímacsúcs

Valódi áttörés helyett inkább kompromisszumos megoldásokat hozott a glasgow-i klímacsúcs

Véget ért az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vett részt. A Glasgow-ban rendezett két héten át tartó klímacsúcs célja az volt, hogy mérföldkőnek számító eredményeket mutasson fel a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Összességében elmondható, hogy a konferencián valóban sikerült áttörést elérni például a szén- vagy metánkibocsátás visszaszorítása érdekében, az ehhez szükséges kompromisszumok azonban csökkenthetik a konkrét intézkedések hatékonyságát. Emellett továbbra is megoldatlan maradt a világ fejlett és fejlődő fele közötti érdekellentét a klímaváltozás költségeinek finanszírozását illetően.

Szárazsággal és hőségriadók tömkelegével nézhet szembe a Kárpát-medence

Szárazsággal és hőségriadók tömkelegével nézhet szembe a Kárpát-medence

Bartholy Judit a glasgow-i klímacsúcs alatt beszélt globális esélyeinkről a következő évtizedekben, a Magyarországon várható drasztikus időjárási változásokról, a halogatással nyakunkba vett egyre keményebb döntésekről, a katasztrofális klímaátbillenésről és arról, hogy miért lenne mindenkinek jobb, ha kevesebb húst ennénk.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.