Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.
Az ENSZ legújabb klímatervezete különböző intézkedéseket tartalmaz a kibocsátás csökkentésére, de a várakozásokkal ellentétben nem említi közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.
Tervezetten december 12-én befejeződik a COP28 klímacsúcs Dubajban, a zárás előtt az elmúlt napok eseményeit foglaljuk össze a Reuters beszámolói alapján. A legfontosabb, illetve leginkább vitás pont egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy azok fokozatos kivezetésére vonatkozik - ez volt, és ez lesz a legmeghatározóbb kérdés a klímacsúcs mai és holnapi napján. Eldőlni látszik a jövő évi COP29 helyszíne is.
Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság.
Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.
A világ legnagyobb jéghegye több mint 35 év után újra mozgásba lendült. Egyes tudósok úgy vélik, a jéghegy leszakadása az Antarktiszról természetes esemény volt, ám a klímaválság miatt egyre sűrűbben fog előfordulni hasonló folyamat – írja a CNBC.
Az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemre szólított fel a katolikus egyházfő vasárnap az ENSZ klímaváltozási konferenciáján (COP28) kialakított vallási pavilonban elhangzott beszédében.
Közös nyilatkozatban szólította fel az atomenergia-termelés kiterjesztésére az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának résztvevőit az Egyesült Államok vezetésével húsz ország.
A Meteorológiai Világszervezet előzetes jelentése a globális éghajlat helyzetéről megerősíti, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év – írja az OMSZ a hivatalos oldalán. "Az üvegházhatású gázok szintje rekordmagas. A globális hőmérséklet rekordmagas. A tengerszint emelkedése rekordmagas. Az Antarktisz tengeri jege rekordalacsony" - jelentette ki a világszervezet főtitkára.
Bill Gates arra figyelmeztetett, hogy a világ az elért klímavédelmi eredmények ellenére valószínűleg túllépi a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket - tudósított a CNBC.
A továbbra is növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokot - áll a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmányban. A szükséges változás nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel a koronavírus-járvány miatti leállások jártak.
Az eddigi klímacsúcsok hiábavalóságáról nyilvánvaló kudarcok tömkelege tanúskodik. Nem lesz ez másképp az idei, Egyesült Arab Emírségekben tartandó konferenciával sem. Az egyetlen helyes út a gazdaság féktelen növekedésének megállítása lenne, ilyet azonban még kimondani is eretnekség.
Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.
Mozgásba lendült a világ legnagyobb jéghegye, amely az Antarktiszról való leszakadását követően több mint három évtizedre megfeneklett - számolt be róla a BBC News pénteken.
Határozott döntésekre van szükség az üvegházhatású gázkibocsátás globális csökkentése érdekében a hónap végén Dubajban megrendezendő COP28 éghajlatváltozási ENSZ-konferencián - jelentette ki háromnapos hivatalos antarktiszi útján csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár.
Idén negyedik alkalommal rendezik meg az MVM Future Talks talkshow-t, amely azzal a céllal jött létre, hogy a jövő társadalmi-tudományos kihívásait a technikai fejlődés tükrében, szakemberek segítségével, közérthető formában vizsgálja. Az idei évben az eseményt megelőzően hat közéleti szereplő bevonásával minidokumentumfilmeket készítettek „bolygóhatárok” témában, amely Földünk erőforrásainak és lehetőségeinek végességére utal. Az AI térnyerése, a közlekedés, az energiabiztonság, az élelmezés, a klímaváltozás és a hulladékkezelés témájában készült tartalmak alapján a nézők szavazással dönthették el, hogy melyik három területről szeretnének többet is hallani az élő talkshowban, amelyet majd streamen követhetnek – mondta a Portfolio-nak Bozóky Anita, az MVM Csoport kommunikációs igazgatója. A programsorozat vendégei voltak a korábbi években többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Hayley Arceneaux asztronauta és Zábori Balázs orvosi fizikus is, idén pedig Michio Kaku elméleti fizikus, író és jövőkutató fogja megosztani véleményét a nézők által megszavazott témákban.
A Panama-csatorna vízhiánnyal küzd az aszály miatt. A forgalom csökkenése megzavarhatja az ellátási láncokat, és növelheti a globális inflációt - írta a Geopotical Futures.
