Kamatot emelt az ukrán jegybank
A nagy meglepetést okozó júliusi lépés után ma újabb, ezúttal a piac által már széles körben várt kamatemelést hajtott végre az ukrán jegybank, hogy az infláció letöréséért küzdjön.
A nagy meglepetést okozó júliusi lépés után ma újabb, ezúttal a piac által már széles körben várt kamatemelést hajtott végre az ukrán jegybank, hogy az infláció letöréséért küzdjön.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.
Mindenki a jegybankok szigorítására vár, amely érdemben mozdíthatja majd a devizaárfolyamokat is. A dollár a világ vezető devizája, és amennyiben a Fed hamarabb lép a szigorítás útjára, mint a többi vezető jegybank, az relatív dollárerősödést válthat ki. A Fitch Solutions elemzői szerint viszont nem kell aggódni, a dollár árfolyamában nem számíthatunk nagy kilengésekre a következő időszakban. Ez lökést adhat a feltörekvő piacoknak is, amelyek egyébként is jelentős kilábalási szakaszba lépnek.
Meglepte az elemzőket, hogy az előző hónaphoz képest gyorsult az infláció Magyarországon. Drágul az éttermi szolgáltatás, 2009 óta nem látott áremelkedés van a tartós fogyasztási cikkeknél, és még a forint erősödése sem tudja fékezni a folyamatokat. Véleményük szerint a Magyar Nemzeti Bank folytathatja a kamatemelési ciklust, hogy megfékezze az árak gyors emelkedését, hiszen a mai inflációs adat a jegybankot is meglepte.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben már 603-671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. (A már felvett lakáshitelekre gyakorolt jelentős hatásról itt írtunk.) A személyi kölcsönöknek viszont alig kottyant meg eddig a hozamkörnyezet emelkedése.
Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Kiderült, hogy változik a törlesztőrészlet azok számára, akik gyakran változó kamatozású hitellel rendelkeznek, és most szeptemberben lesz a hitelük fordulónapja. Egy tipikusnak mondható 10 milliós lakáshitel esetében nagy valószínűséggel 3000 és 6000 forint között van a havi törlesztőrészlet emelkedése.
25 bázisponttal 0,75%-ra emelte az alapkamatot csütörtökön a dél-koreai jegybank, ezzel a járvány kitörése óta a fejlett országok közül elsőként lépett a monetáris szigorítás útjára – írja a CNBC.
Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.
A forint hetek óta erősödő trendben van és a Magyar Nemzeti Bank keddi döntései további lendületet adtak neki, így 2,5 havi csúcsra ért a szerdai kereskedésben az euróval szemben. Megnéztük, hogy mit üzen ebben a helyzetben a technikai elemzés.
Mivel az infláció továbbra is a jegybanki cél felett van, így érthető és teljesen a várakozásokkal egyező a jegybank kedden bejelentett 30 bázispontos újabb kamatemelése, de már csak néhány lépés lehet hátra a kamatemelési sorozatból – derül ki piaci elemzők gyorskommentárjából.
Az amerikai jegybank hamarabb, már szeptemberben, bejelentheti eszközvásárlási programja leállítási menetrendjét, mint eurózónás társa és az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus is várható 2023 végéig, az eurózónában pedig nem, mindez pedig egyértelműen a dollárnak kedvez, akár nagyobb dollárerősödés is jöhet az euróval szemben – vázolja most frissített főbb piaci előrejelzései között a Nordea.
A mexikói jegybank 25 bázisponttal 4,5%-ra emelete az alapkamatot csütörtökön. A központi bank kormányzótanácsában egy szavazaton múlott a többség.
A várt 0,5%-kal emelkedett júliusban havi alapon az amerikai infláció, így a júniusi 0,9%-os ütemhez képest már lassulásról beszélhetünk, de még mindig dinamikus az ütem.
Afrikában ment mellé a lépés.
Úgy tűnik, túl optimisták voltak az áramfogyasztási előrejelzések.
Maximális büntetésre számíthatnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szintet lépett a konfliktus.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
