25 bázisponttal 0,75%-ra emelte az alapkamatot csütörtökön a dél-koreai jegybank, ezzel a járvány kitörése óta a fejlett országok közül elsőként lépett a monetáris szigorítás útjára – írja a CNBC.
Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.
A forint hetek óta erősödő trendben van és a Magyar Nemzeti Bank keddi döntései további lendületet adtak neki, így 2,5 havi csúcsra ért a szerdai kereskedésben az euróval szemben. Megnéztük, hogy mit üzen ebben a helyzetben a technikai elemzés.
Mivel az infláció továbbra is a jegybanki cél felett van, így érthető és teljesen a várakozásokkal egyező a jegybank kedden bejelentett 30 bázispontos újabb kamatemelése, de már csak néhány lépés lehet hátra a kamatemelési sorozatból – derül ki piaci elemzők gyorskommentárjából.
Az amerikai jegybank hamarabb, már szeptemberben, bejelentheti eszközvásárlási programja leállítási menetrendjét, mint eurózónás társa és az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus is várható 2023 végéig, az eurózónában pedig nem, mindez pedig egyértelműen a dollárnak kedvez, akár nagyobb dollárerősödés is jöhet az euróval szemben – vázolja most frissített főbb piaci előrejelzései között a Nordea.
A várt 0,5%-kal emelkedett júliusban havi alapon az amerikai infláció, így a júniusi 0,9%-os ütemhez képest már lassulásról beszélhetünk, de még mindig dinamikus az ütem.
„A Monetáris Tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak”, ezért „indokolt a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatása. A tanácstagok egységesen kiemelték, hogy havi ütemben kell végrehajtani a kamatemeléseket. Hozzátették, hogy a júliusi lépésköz irányadó lehet az augusztusi döntést illetően” – ezek azok a kulcskifejezések a júliusi MNB kamatdöntési jegyzőkönyvből, amelyeket szerdán délután tett közzé a jegybank. Mivel júliusban végül határozott, 30 bázispontos emeléssel 1,2%-ra változott az alapkamat, így a friss információ azt üzeni, hogy ez augusztusban akár 1,5%-ra is növekedhet és majd a szeptemberi kamatdöntéskor fogja átfogóan értékelni a jegybank az addig végrehajtott kamatemelések hatásait.
Ma az ázsiai tőzsdék többnyire rosszul teljesítettek, míg Európában óvatos emelkedést láthatunk a kereskedésben. Itthon érkezett egy fontos gazdasági adat, meglepően nagyot esett az infláció Magyarországon: a júniusi 5,3 százalékról júliusban 4,6 százalékra esett vissza a ráta, ez elmarad az előzetes várakozásoktól, a szakemberek kicsivel 5 százalék alatti áremelkedési ütemre számítottak. A tengerentúli tőzsdéken vegyes kép alakult ki, a vezető indexek közül a Dow Jones és az S&P 500 is emelkedett, miután az Egyesült Államok törvényhozásának felsőháza kedden elfogadta a Joe Biden amerikai elnök vezette kormányzat nagyjából 1000 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházási tervéről szóló jogszabálytervezetet, a Nasdaq ugyanakkor fél százalékot esett.
A héten teszik közzé az Egyesült Államokban a júliusi inflációs adatot. A fogyasztói árindex már az előző hónapban is 5% felett állt, és a várakozások szerint ez júliusban sem alakul másképp. A Fed számára rendkívül fontos adatról van szó, az amerikai jegybank ugyanis a túl magas infláció miatt kényszerül szigorításra, amit az előretekintő iránymutatásában már el is kezdett. Fontos lesz látni, hogy júliusban az áremelkedés lassulást, vagy gyorsulást mutat-e. Nemcsak az Egyesült Államokban, itthon is közzéteszik a friss árstatisztikákat júliusból.
A cseh jegybanki tanács csütörtökön 0,5 százalékról 0,75 százalékra emelte az alapkamatot - közölte Markéta Fiserová, a Cseh Nemzeti Bank szóvivője a testület ülése után Prágában. A jegybanki döntés megfelel az elemzők várakozásainak.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyagalapba fektetett, közel 20% vagy a feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, de azért ott is vannak szépen teljesítők. Az OTP Supra azonban tovább gyengélkedik, az alap árfolyama a tavaly tavasszal látott alacsony szintnél jár.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. Ez alapján elmondható, hogy csak minimálisan mozdultak az állampapírpiaci hozamok a mai kereskedésben, és az utóbbi egy hónapban, a kamatemelési várakozások erősödése ellenére sem emelkedtek a hosszú lejáratú hozamok.
Utoljára decemberben volt ilyen alacsony a magyar portfóliómenedzserek által összeállított fiktív portfólió részvénysúlya, a szakértők szerint az infláció és a delta variáns terjedése aggasztja most leginkább a piacokat. Ilyen félelmek mellett nem meglepő, hogy megugrott a pénzpiaci eszközök és kötvények súlya, de azért a részvénypiacon is van még keresnivalónk.
A tegnapi 30 bázispontos kamatemelés, majd a Magyar Nemzet Bank sajtótájékoztatójának szigorú hangvétele után a forint tegnap jelentősen erősödött, és a ma reggeli órákban is felülteljesítő volt a régiós devizákhoz képest, délben viszont már gyengülésbe kezdett, a délutáni órákban pedig gyakorlatilag eltűnt a tegnapi erősödés.
Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.