Az MNB kamatdöntése után megszólal Virág Barnabás
Virág Barnabás a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor, amit a Magyar Nemzeti Bank hivatalos Youtube csatornáján élőben közvetít.
Virág Barnabás a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor, amit a Magyar Nemzeti Bank hivatalos Youtube csatornáján élőben közvetít.
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
A várakozásokkal összhangban ismét kamatot emelt Oroszország központi bankja az infláció növekedése miatt, és jelezte, hogy "szükség esetén" további emelésekre lehet számítani.
Egyre több honfitársunk szeretne euróval fizetni Magyarországon, miközben a kormány és a nemzeti bank egyáltalán nem gondolkodik a közös pénz bevezetésén. Közgazdászok szerint azonban hazánk sokkal jobban viselte volna a koronavírus-válságot a közös pénzzel, mert nem kellett volna aggódni a forint leértékelődésén, és most jóval alacsonyabb lenne az infláció is. Ráadásul az Európai Központi Bank monetáris politikája még támogatóbb is, mint a Magyar Nemzeti Bank politikája. A szakértők szerint a következő válságot már jó lenne euróval túlélni, azonban a magyar konvergenciaprogram alapján úgy tűnik, hogy ebben az évtizedben nem lépünk be a valutaunióba.
A várt 0,5% helyett 0,9%-os havi alapú teljes fogyasztói áremelkedést mért júniusban az amerikai kereskedelmi tárca, a volatilis élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció pedig a várt 0,4% helyett 0,9%-os lett. Az éves alapú teljes infláció 5,4%-osra gyorsult, ami 13 éve a legmagasabb, a maginfláció pedig 4,5%-ra ugrott, amire utoljára 1991 novemberében volt példa.
Felerősödött az emelkedő trend a piaci lakáshitelek hiteldíjában, ahogy az eddig stagnáló fix kamatozású lakáshitelek THM-je is megemelkedett az elmúlt hetekben. A drágulás mértéke még nem drasztikus, azonban a trendnek bizonyára még nincs vége. Az emelkedő dinamika oka minden bizonnyal az MNB szigorodó monetáris politikájában keresendő. A Pénzcentrum kalkulátora alapján újból megvizsgáltuk, hogy a legfrissebb fejlemények tükrében miként is alakultak a piaci kamatozású lakáshitelek THM-je, valamint a személyi kölcsönökre is vetettünk egy pillantást.
Júniusban az infláció 5,3%-ra ugrott váratlanul, miközben az előzetes elemzői konszenzus 4,9%-ot vetített előre a májusi 5,1%-os adatot követően a KSH tegnapi közlése szerint. A Raiffeisen Bank elemzői mai értékelésükben azt emelik ki, hogy az MNB-nek legalább 30 bázisponttal kell emelnie a kamatot. Úgy vélik, hogy novemberben még magasabb lehet az infláció, mint most.
A keddi és főként a szerdai forintesés figyelemre méltó volt, mert fontos szinten esett át a forint és kicsit a régiós tendenciákból is kilógott, mindezzel pedig két hónapja nem látott gyenge szintre került a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360-as szint közelében. Mindez azután történt, hogy hétfőn és kedden is megígérte a Magyar Nemzeti Bank vezetése a folytatódó kamatemelési sorozatot és meghatározó jelentőségű júliusi döntést vetített előre, így a piaci kamatemelési várakozások is tovább emelkedtek. A látszólag furcsa forintesés mögött röviden összefoglaljuk a főbb okokat és azt is, hogy technikai elemzési alapon melyik szintekre kell nagyon figyelni.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
Az MNB alelnöke hétfő reggel azt közölte, hogy a lehető leghatározottabban kívánnak fellépni az inflációs kockázatok ellen és a júliusi újabb kamatemelés meghatározó jelentőségű lesz az egész kamatemelési ciklusra, amely jelzésekre egy órán keresztül határozott erősödéssel reagált a forint. Ez a mozgás azonban gyorsan elakadt 350,5-nél és már délelőtt gyengült a forint, délutánra pedig teljesen elvesztette frissen szerzett erejét.
„Az infláció terén most helyzet van”, ezért „határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben”, így havi szintű kamatemelési ciklusba kezdtünk, amelynek mértékét illetően „a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz” – jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint „hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét” és újra rögzítette a jegybanki vezetés szakmai álláspontját, miszerint a költségvetési egyensúlyt gyorsabban lenne célszerű helyreállítani, mert ezzel jobb esély lenne a régióval szemben az államadósság terén fennálló történelmi hátrányainkat jelentősen szűkíteni.
A magyar portfóliómenedzserek többsége abban egyetért, hogy jelentősen átrajzolhatják az egyes országok újranyitási terveit és a világgazdasági fellendülést az egyre aggasztóbb, delta variánshoz kapcsolódó számok. Ha ez nem lenne elég, a volatilitás a piacokon új fokozatba kapcsolt, az infláció emelkedése továbbra is rányomja bélyegét a kötvénypiaci hozamokra, igaz, volt egy átmeneti fellélegzés.
Az orosz jegybank 25-100 bázispont közötti mértékben emelheti az alapkamatot legközelebbi, július 23-i kamatdöntő ülésén - közölte az orosz központi bank vezetője hétfőn.
Tegnap komoly lefordulás volt a kriptovaluták piacán, a bitcoin jegyzése 30 000 dollár alá is benézett, ma azonban egyelőre kisebb visszapattanást láthatunk. Ma a kedvező nyitás után leginkább rossz teljesítményt láthatunk az európai tőzsdéken, a magyar börze azonban az OTP-vel az élen kifejezetten jól teljesít, a befektetők vélhetően ma is "emészthetik" a tegnapi eseményeket, közel 10 év után ugyanis alapkamatot emelt az MNB. Remek hangulatú piacnyitást láthattunk a tengerentúli tőzsdéken, a tech-túlsúlyon Nasdaq új történelmi csúcson kezdte a kereskedési napot. Tegnap este volt Jerome Powell Fed-elnök kongresszusi meghallgatása, ahol is Powell inflációval kapcsolatos megnyugtató hangvételét jól fogadták a befektetők azután, hogy az amerikai jegybank a múlt héten elmozdult a szigorúbb monetáris politika felé.
A héten megindított kamatemelési ciklusról, az inflációs kockázatokról, a monetáris és fiskális politika összhangjáról, valamint a kormány és a jegybank eltérő gazdasági helyzetértékeléséről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
10 év után először emelt kamatot tegnap a magyar jegybank, amely a hazai részvénypiac szempontjából is kiemelt fontossággal bír. Az általános gyakorlat, hogy a jegybanki kamatemelés első körben negatívan hat a részvénypiac vonzerejére, majd az infláció tényleg emelkedésével a befektetők visszatérnek a részvényekhez. Egyedi részvények szintjén a hazai blue chipek közül a kamatemelés az OTP számára lehet a leginkább kedvező, hiszen a kamatmarzs kitágul, viszont a Richter és a Magyar Telekom szempontjából kedvezőtlen lehet a monetáris szigorítás, a Molra pedig csak mérsékelt lehet a gyakorolt hatás.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
