A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - 5-10 százalékos sávban -, valamint a meglévő vállalkozói hiteleknél biztosítsa a moratórium lehetőségét.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
Az amerikai jegybank sorozatos kamatemeléseinek is köszönhetően meredek részvénypiaci esést láthatunk a tengerentúli tőzsdéken, egyre többen szólalnak fel a Fed politikája ellen és reménykednek a jegybank hozzáállásának változásán. Legfrissebb felszólalóként az Amazon alapítója, Jeff Bezos is beállt azon vállalati vezetők sorába, akik a gazdaság állapotára figyelmeztetve azt vetítik előre, hogy nehéz idők jöhetnek.
Ha visszatekintünk egészen 1928-ig, az S&P 500 index átlagos októberi hozama 0,5 százalék körül alakult, valamint 60 százalékban pozitív hozamot produkált. Viszont, ha úgy kezdtük az októbert, hogy előtte a kilenc hónapos hozam mínusz 15 százalék vagy több volt, akkor az októberi hozamok átlagosan 3 százalékos pluszt mutattak, illetve a pozitív teljesítés aránya 80 százalék fölé emelkedett. Ha csak az idei hónap eddigi részét nézzük, akkor is azt látjuk, hogy az S&P 500 hozama pozitív annak ellenére, hogy egyre több cég közöl profit warningot, illetve a termelői árindex és a kiskereskedelmi adatok is rosszabbak lettek, mint azt az elemzők várták. Tehát felvetődik a kérdés, hogy egy racionális befektető hogyan pozícionálja magát a jelenlegi környezetben?
Az MNB keddi egynapos betéti gyorstenderén 1549,220 milliárd forint betétet ajánlottak fel a bankok 18,0 százalékos kamatra, és a jegybank a teljes összeget befogadta - közölte a jegybank a honlapján. Ez eddig az egynapos betéti gyorstenderek rövid történetében a legnagyobb lekötött összeg.
Az elmúlt napok és hetek hitelpiaci eseményei és azok ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kapcsán több, a hazai ingtalanpiacon mozgó üzleti szereplőt is megkérdeztünk, hogy mire számítanak a következő időszakban. Magyarországon már hónapok óta tart a kamatemelési ciklus, a múlt hét végi jegybanki bejelentés hatására pedig további jelentős emelkedés történt, illetve várható még. A hazai ingatlanfinanszírozási lehetőségeket mind vállalati, mind pedig a lakossági oldalról jelentősen befolyásolják ezek az események. A pontos hatások nehezen megjósolhatók, a lehetséges kimenetelek tekintetében célszerű tágabb kontextusba helyezni a kérdést, hogy mi várható az ingatlanpiacon finanszírozás tekintetében, ebben a részben a lakáspiacra fókuszálva. A szorongató kérdésre most Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió - ügyvezető igazgató-helyettese válaszolt.
Az amerikai recesszió biztosra vehető a következő 12 hónapban - állítja a Bloomberg Economics modellbecslésére hivatkozva.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Joe Biden amerikai elnök szombaton úgy nyilatkozott, hogy nem aggódik az erős dollár gazdasági hatásai miatt, a világ többi részére gyakorolt hatása miatt viszont annál inkább - számol be a Reuters.
A Bank of England valószínűleg az eddig vártnál is erőteljesebb monetáris válaszlépésekkel lesz kénytelen reagálni az inflációs folyamatokra - mondta szombaton a brit jegybank kormányzója.
Az Európai Központi Banknak (EKB) az infláció megfékezéséhez további kamatemeléseket kell végrehajtania még a recessziós kockázattal szemben is, valamint meg kellene vizsgálnia eszközállománya csökkentésének a megkezdését is - mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szombaton.
Számszerűen soha, a százalékos változást tekintve pedig 2009 április 2. óta nem szárnyalt ekkorát egy nap alatt a forint, mint pénteken az euróval szemben – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Ehhez drasztikus kamatemelési bejelentések kellettek a Magyar Nemzeti Banktól, amelyek részben a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciók felszámolását célozták és részben éppen ez váltotta ki az ugrásszerű erősödést. Egyelőre a piaci szereplők is találgatják, hogy a jegybank friss lépései képesek lesznek-e tartósan stabilizálni, illetve erősíteni a forintot, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: a pénteki még itthon is „szemöldököt felhúzó lépés” volt, ami fájdalmasan megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók felvételét és fenntartását.
A kormány a péntek este megjelent közlönyben hirdette ki a kamatstop rendelet módosítását. Ezek szerint a kamatstopot alkalmazni kell a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú hitelekre is.
Hatalmas hullámokat vert a mai jegybanki döntés a kamatemelésről. Bár, mivel nem az alapkamat emelkedett és elég rövidtávúnak van szánva az intézkedés, ezért szinte kiszámíthatatlanok és tervezhetetlenek a hatások, a piacokat ennek ellenére azonnal megrángatta a döntés, és sorra jönnek a pro és kontra érvelések a helyzetről. A hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplője, Futó Gábor, a Futureal-Csoport társalapítója és társtulajdonosa pedig exkluzív véleményt adott nekünk a mögöttünk álló hetek és a mai történések értékeléséről, a hitelpiac, a kamatpolitika és az ingatlanpiac relációjában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében természetesen a Magyar Nemzeti Bank péntek reggel publikált intézkedéseivel foglalkoztunk. Itt az egyik érdekes pont, hogy Matolcsy György jegybank elnök szeptember 27-én bejelentette a kamatemelési ciklus végét, és bár szigorúan nézve az alapkamat változatlanul 13% maradt, az effektív kamatrátát mégis 18 százalékra emelték ma fel. Mindezt ráadásul Virág Barnabás MNB-alelnök Washingtonból, az IMF közgyűléséről jelentette be, egy helyi idő szerint hajnali négykor publikált videóüzenetben. A témával kapcsolatban a Checklist vendége volt Beke Károly, a Portfolio makroelemzője, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a jegybank mai intézkedései a forint árfolyamára. Az adás második részében azt vizsgáltuk meg, hogy az elmúlt időszak turbulens makrogazdasági folyamatai hogyan befolyásolják a tőkepiacok teljesítményét.
Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.
A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.
Egyre reálisabb veszélyként fenyeget a recesszió, a mögöttünk álló hónapokban rég nem látott bizonytalanság uralkodott és uralkodik a tőzsdéken, a globális események valósággal szétzúzták a befektetői hangulatot. Persze nem minden eszközosztály esett, a nyersanyagpiacon több olyan termék is van, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest, elsősorban az energiapiaci termékekre lehet itt godolni az Európára leselkedő energiaválság apropóján. Ilyen bizonytalan szituációban és "az ablakon kopogó recesszióval" a tudatban felértékelődhetnek a biztos pénzáramot generáló osztalékrészvények a befektetések területén, és mivel jelenleg az energiaszektor van a figyelem fókuszában, érdekes lehet megnézni a magas osztalékot fizető, legnagyobb energiavállalatok helyzetét és kilátásait.
Az MNB mai nagy hatású bejelentései után Virág Barnabás telefonos konferenciabeszélgetésen is ismertette a monetáris politikai döntések hátterét.
Az Európai Központi Bank döntéshozói kevesebb kamatemelést tartanak szükségesnek jelenleg, mint amit a piac áraz, derül ki egy belső modellből, amely a jövőbeli döntésekhez nyújthat segítséget - írja a Reuters.
Egy telitalálatos szelvény volt.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
