A tegnapi gyalázatos amerikai inflációs adat megjelenése után annak rendje és módja szerint megütötték a tőzsdéket, ami azonban azután jött, arra kevesen számítottak, akkora fordulat következett, amit évek óta nem láttunk. A tőzsdék szárnyaltak, a dollár gyengült, és még a forint is tudott erősödni. Mutatjuk az okokat.
Ma jön ki az amerikai inflációs adat, ami könnyen meghatározhatja a részvény-, kötvény- és devizapiacok mozgását a következő hetekben, az adatközlés utáni órákban pedig főként az amerikai részvény- és a dollárpiacon hozhat heves csapkodásokat. A piaci szereplők azért figyelik kiemelten a fogyasztói árindex alakulását, mert ezen keresztül következtetnek arra, hogy az amerikai jegybank milyen intenzíven és meddig emeli a jegybanki alapkamatot. Röviden összefoglalva, ha a vártnál magasabb az amerikai infláció, akkor nagy esés, ha alacsonyabb, akkor pedig emelkedés jöhet a tőzsdéken.
A forint utóbbi két hétben mutatott vesszőfutásának egy jelentős jegybanki kamatemelés vethet véget - vélik a JP Morgan elemzői, de más szakértők is nagyon nehéz forintpiaci helyzetről beszélnek. Reuters által megszólaltatott elemzők szavaiból úgy tűnik, hogy az MNB-nek ugyan kínos lehet a kamatemelési sorozat leállítása után egy ilyen lépés, de a jelenlegi külső és belső gazdasági környezetben nem nagyon látszik más megoldás.
Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter szerint a jegybank elnöke, Andrew Bailey tehető majd felelőssé, ha jövő héten visszatér a volatilitás a brit eszközök piacán, miután a jegybank leállította a vészhelyzeti eszközvásárlási programot - írja a Bloomberg. Az eszközvásárlások elindítására viszont pont a kormányzat váratlan lépése miatt volt szükség.
Az agresszív kamatemeléseknek is köszönhetően meredek részvénypiaci esést láthatunk az amerikai tőzsdéken, egyre többen szólalnak fel a jegybank politikája ellen és reménykednek a Federal Reserve hozzáállásának változásán. Larry McDonald, a Societe Generale amerikai makrostratégiájának korábbi vezetője és a Lehman Brothers volt alelnöke kifejtette, hogy a részvénypiacnál is nagyobb vesztese lehet a Fed hozzáállásának a kötvénypiac. A szakember további zavarokra számít részben azért, mert ma 50 ezer milliárd dollárral több a világ adóssága, mint 2018-ban, szerinte ha a jegybank további 100 bázisponttal emeli az alapkamatot és a jelenlegi szinten folytatja a mérlegcsökkentést, akkor összeomlik a piac.
Joe Biden egy keddi televízios interjúban úgy fogalmazott, hogy kis esély van recesszióra az amerikai gazdaságban, és ha lesz is, az nagyon csekély lesz - írja a Wall Street Journal.
Folytatódik a forint vesszőfutása a keddi kereskedésben, ezzel az euróval szemben új történelmi mélypontra gyengült a hazai deviza a kora esti órákban.
A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon a tegnapi tőzsdei esés közepette arra figyelmeztette a befektetőket, hogy szerinte belátható időn belül nem fog jobbra fordulni a helyzet a piacokon, és az S&P 500 tőzsdeindex akár további újabb 20 százalékot is eshet, mivel az amerikai jegybank kitart a szigorú kamatpolitikája mellett. A szakember szerint mivel lehetetlen kitalálni, hogy pontosan milyen rosszra fordulhatnak a dolgok mind a gazdaság, mind a tőkepiacok számára, a befektetőknek és a vállalatoknak fel kell készülniük a legrosszabb forgatókönyvre.
A Federal Reserve két tisztviselője is óvatosságra intett a kamatemelések gazdasági költségeivel kapcsolatban a napokban, miközben mostanság a Fed a határozott kamatemelések mellett foglalt állást – írja a Wall Street Journal.
Globális recesszióra figyelmeztetnek a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetői, mivel a fejlődő országok növekedése lassul, az infláció pedig arra készteti az amerikai jegybankot, hogy tovább emelje a kamatokat, komoly adósságproblémákat okozva ezzel a fejlődő országoknak - írja a Bloomberg.
A lengyel monetáris tanácsnak tartózkodnia kell a szigorítási ciklus befejezésének bejelentésétől, mivel egy ilyen lépés a fokozódó maginfláció és az erős gazdaság közepette "egyértelműen korai lenne" - mondta hétfőn Przemyslaw Litwiniuk, a monetáris politikai tanács tagja a TOK FM rádiónak.
Viharos év az idei a világon, a különféle geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az energiaválság is megnehezíti a befektetőknek a részvény- és kötvénypiacokon is a hozamszerzést. Itthon a lakossági, forintos befektetési alapok körében azonban találunk néhány olyan alapot, amelynek hozama szó szerint kilőtt. Nem ritkák a 30-40%-os hozamok sem, alábbi cikkünkben megmutatjuk, mivel lehetett ezt idén elérni.
Bár lassult az amerikai gazdaság munkahely-teremtési képessége, de még mindig érdemi bővülés van és így a Fed még mindig messze lehet attól, hogy leálljon a kamatemelésekkel, így emiatt az átfogó pénteki amerikai munkaerőpiaci adatokra ugrással reagált a dollár, a részvénypiacokon pedig eladói hullám indult. Ez pedig ismét nem tett jót a feltörekvő piaci devizák között a forintnak, így azt megütötték, és péntek estére sem tudott ebből érdemben talpra állni, így mind az euróval, mind a dollárral szemben a minap megjárt történelmi mélypontja közvetlen közelébe jutott. Közben a magyar határidős kamatpiacon és így az állampapírok másodpiacán is folytatódott a kamat-, illetve hozamemelkedési hullám, a piac egyre magasabb kamat-, illetve hozamkörnyezetet áraz Magyarországon az inflációs pálya emelkedésével párhuzamosan, noha közben az európai tőzsdei gázárak lényegében lefeleződtek másfél hónap alatt, és a héten az is kiderült, hogy az orosz-magyar gázszerződésre sikerült gázár plafont húzni a most következő télre.
A recessziós prognózisok közepette egy Wall Street-i bank komoly aggodalmát fejezte ki a kötvényárfolyamok meredek esése miatt, mivel az európai kormányok jelentős összegben akarnak hitelt felvenni – írja CNBC.
Februárban kitört az ukrajnai háború, általános pánik söpört végig a tőkepiacokon, és jöttek az embargók is az orosz energiatermékekre, ezek mind olyan tényezők, amik felfelé hajtották a már korábban is emelkedő energiaárakat az év első felében, köztük az olajét is. A gazdasági visszaeséstől való egyre nagyobb félelem azonban erélyes lépésekre sarkallta a világ vezető jegybankjait, jöttek a sorozatos kamatemelések, amikre reagálva tovább szakadtak a tőzsdék, és esett az energiatermékek ára is. Ebben a környezetben ültek össze személyesen több mint 2 év után az olajhatalmak vezetői, hogy a recessziós félelmek ellenére egy rég nem látott mértékű termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés nem más, mint hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
Az Európai Központi Bank szeptember 7-8-i ülésén a jegybankárok kifejezték aggodalmukat arról, hogy a magas infláció állandósulhat, és szükségessé tették a további agresszív monetáris szigorítást akár a reálgazdasági lassulás ellenére - áll az EKB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvében.
Az elmúlt hónapok komoly hozamemelkedést hoztak a kötvénypiacokon, ami megdrágította az államadósság-szolgálatot, az eladósodottabb európai országokkal kapcsolatban még egy kisebbfajta riadalom is kialakult. Az emelkedő trend először nyáron tört meg, de a keserű augusztusi kijózanodás újra meredek pályára állította a hozamokat a nyugati világban. Az előző napokban viszont a részvény- és devizapiaci fordulattal együtt kis megnyugvás látszott a kötvénypiacokon is, de a kép országonként nagyon eltérő. A kilátások vegyesek, és a beérkező adatokat a piaci szereplők hajlamosak nagyon túlreagálni, ennélfogva egy dolog tűnik biztosnak csak a közeljövőre: a magas volatilitás.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 75 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot - közölte a bukaresti jegybank.
Két jegybanki döntéshozó is nyilatkozott tegnap, miközben a dollár jelentős gyengülésnek indult, és a részvénypiacok felpattantak. Mindkét jegybankár héja üzenetet küldött: a kamatok további emelkedését és magas szinten tartását, a munkanélküliség növekedését és a gazdaság lassulását prognosztizálták.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a döntéshozók lépéseket tesznek a dollár erősödésének mérséklésére a globális pénzügyi zavarok növekvő kockázata ellenére, főként azért, mert az erős zöldhasú segít az amerikai infláció elleni küzdelemben - írja a Wall Street Journal.