Kína központi bankjának vezetője, Yi Gang valószínűleg lemond, miután kizárták a kormányzó Kommunista Párt egyik elit testületéből - írja a központi bankhoz közel álló források alapján a Reuters.
A vállalati problémák további erősödésétől tart a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke azután, hogy drasztikus kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Lakatos Péter szerint a 20 százalékos hitelkamat szerencsére hosszabb távon abszurdnak tűnik. A rendkívül magas infláció miatt azon a véleményen van, hogy "a magyar cégek vezetőinek akár előnyös is lehet dél-amerikai vagy török üzletemberek tanácsait kikérni", esetleg az ő "árazási technikáikat ellesni", tekintve, hogy ezekben az országokban évtizedek óta probléma a rendkívül magas infláció, és komoly tapasztalatok halmozódhattak fel ezek kezelésére.
Kevesebb mint két hét múlva kamatdöntő ülést tartanak az amerikai jegybankárok. A friss felmérések és nyilatkozatok arra utalnak, hogy a Fed ezúttal 75 bázispontos kamatemelésről dönt, de már meg fogják vitatni annak a lehetőségét, hogy hogyan kezdjék el kommunikálni, hogy decemberben már kisebbet emelnének. A vitának hatalmas jelentősége van, ez ugyanis a forint irányát is eldöntheti már rövid távon.
A jegybank önállóan hozta meg a szeptember végi - jelentős forintgyengülést hozó - kamatdöntését, a kormány pedig november közepéig teljesíteni fogja a Bizottság összes követelményét - nyilatkozta a Reutersnek Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Patrick Harker, a philadelphiai Federal Reserve Bank elnöke nemrég a 40 éve nem látott magasságokba szökő amerikai inflációról beszélt, és elmondta, hogy szerinte milyen körülmények együttállásának köszönhető az, amit "az amerikaiak számára óriási nehézségek időszakának" nevezett. A szakember szerint a monetáris politikának eddig kevés sikere volt az infláció megfékezésében, a kamatmelések ezért várhatóan 2023-ban is folytatódhatnak.
A német államkötvények hozamai csütörtökön újabb többéves csúcsra emelkedtek, miután az amerikai állampapírok árfolyama esett. A befektetők már az Európai Központi Bank jövő heti ülésén hozott esetleges új szigorító intézkedések hatását is lekereskedhették.
A jen ma túllépte a dollárhoz viszonyított 150-es lélektani kulcsszintet, ilyenre utoljára harminc éve volt példa. A japán döntéshozók többször jelezték, hogy készek beavatkozni a túlzott devizapiaci volatilitás kezelésére.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - 5-10 százalékos sávban -, valamint a meglévő vállalkozói hiteleknél biztosítsa a moratórium lehetőségét.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
Az amerikai jegybank sorozatos kamatemeléseinek is köszönhetően meredek részvénypiaci esést láthatunk a tengerentúli tőzsdéken, egyre többen szólalnak fel a Fed politikája ellen és reménykednek a jegybank hozzáállásának változásán. Legfrissebb felszólalóként az Amazon alapítója, Jeff Bezos is beállt azon vállalati vezetők sorába, akik a gazdaság állapotára figyelmeztetve azt vetítik előre, hogy nehéz idők jöhetnek.
Ha visszatekintünk egészen 1928-ig, az S&P 500 index átlagos októberi hozama 0,5 százalék körül alakult, valamint 60 százalékban pozitív hozamot produkált. Viszont, ha úgy kezdtük az októbert, hogy előtte a kilenc hónapos hozam mínusz 15 százalék vagy több volt, akkor az októberi hozamok átlagosan 3 százalékos pluszt mutattak, illetve a pozitív teljesítés aránya 80 százalék fölé emelkedett. Ha csak az idei hónap eddigi részét nézzük, akkor is azt látjuk, hogy az S&P 500 hozama pozitív annak ellenére, hogy egyre több cég közöl profit warningot, illetve a termelői árindex és a kiskereskedelmi adatok is rosszabbak lettek, mint azt az elemzők várták. Tehát felvetődik a kérdés, hogy egy racionális befektető hogyan pozícionálja magát a jelenlegi környezetben?
Az MNB keddi egynapos betéti gyorstenderén 1549,220 milliárd forint betétet ajánlottak fel a bankok 18,0 százalékos kamatra, és a jegybank a teljes összeget befogadta - közölte a jegybank a honlapján. Ez eddig az egynapos betéti gyorstenderek rövid történetében a legnagyobb lekötött összeg.
Az elmúlt napok és hetek hitelpiaci eseményei és azok ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kapcsán több, a hazai ingtalanpiacon mozgó üzleti szereplőt is megkérdeztünk, hogy mire számítanak a következő időszakban. Magyarországon már hónapok óta tart a kamatemelési ciklus, a múlt hét végi jegybanki bejelentés hatására pedig további jelentős emelkedés történt, illetve várható még. A hazai ingatlanfinanszírozási lehetőségeket mind vállalati, mind pedig a lakossági oldalról jelentősen befolyásolják ezek az események. A pontos hatások nehezen megjósolhatók, a lehetséges kimenetelek tekintetében célszerű tágabb kontextusba helyezni a kérdést, hogy mi várható az ingatlanpiacon finanszírozás tekintetében, ebben a részben a lakáspiacra fókuszálva. A szorongató kérdésre most Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió - ügyvezető igazgató-helyettese válaszolt.
Az amerikai recesszió biztosra vehető a következő 12 hónapban - állítja a Bloomberg Economics modellbecslésére hivatkozva.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Joe Biden amerikai elnök szombaton úgy nyilatkozott, hogy nem aggódik az erős dollár gazdasági hatásai miatt, a világ többi részére gyakorolt hatása miatt viszont annál inkább - számol be a Reuters.
A Bank of England valószínűleg az eddig vártnál is erőteljesebb monetáris válaszlépésekkel lesz kénytelen reagálni az inflációs folyamatokra - mondta szombaton a brit jegybank kormányzója.
Az Európai Központi Banknak (EKB) az infláció megfékezéséhez további kamatemeléseket kell végrehajtania még a recessziós kockázattal szemben is, valamint meg kellene vizsgálnia eszközállománya csökkentésének a megkezdését is - mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szombaton.
Számszerűen soha, a százalékos változást tekintve pedig 2009 április 2. óta nem szárnyalt ekkorát egy nap alatt a forint, mint pénteken az euróval szemben – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Ehhez drasztikus kamatemelési bejelentések kellettek a Magyar Nemzeti Banktól, amelyek részben a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciók felszámolását célozták és részben éppen ez váltotta ki az ugrásszerű erősödést. Egyelőre a piaci szereplők is találgatják, hogy a jegybank friss lépései képesek lesznek-e tartósan stabilizálni, illetve erősíteni a forintot, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: a pénteki még itthon is „szemöldököt felhúzó lépés” volt, ami fájdalmasan megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók felvételét és fenntartását.
A kormány a péntek este megjelent közlönyben hirdette ki a kamatstop rendelet módosítását. Ezek szerint a kamatstopot alkalmazni kell a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú hitelekre is.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
