Az előttünk álló héten itthon egyértelműen az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény, ráadásul ezúttal nem csak a monetáris kondíciókról dönt a jegybank, hanem érkezik a friss inflációs jelentés. A módosított előrejelzésekben pedig már az orosz-ukrán háború hatásait is bele kell kalkulálni, így különösen érdekes lehet a prognózis.
Az előzetes adatok szerint 2021-ben mintegy 50-60 milliárd forintos vesztesége lehetett az MNB-nek, azonban ez az idén még nem ró terhet a költségvetésre – mondta a Portfolionak adott interjúban Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. A tavaly elért 7,1 százalékos magyar növekedésben nagy szerepe volt az MNB válságkezelő programjainak. Míg a kedvezők konstrukciók előnyeiből a gazdasági szereplők széles köre részesült, addig a válságkezelés és az infláció elleni küzdelem költségei jórészt a jegybanknál koncentrálódnak. Utóbbi az idén már százmilliárdos nagyságrendű lehet. Mindezek miatt 2023-tól tőkepótlásra szorulhat a jegybank. Kuti Zsolt szerint a szomszédban dúló háború miatt erőteljesebb kihívást jelent az infláció elleni harc, de készek addig folytatni a monetáris politika szigorítását, amíg el nem érik a céljukat.
Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed, az amerikai jegybank ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban.
Csütörtökön 5,85%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel nem emelte meg az irányadó kamatot a múlt héthez képest. Vagyis a jelek szerint a forint utóbbi napokban látott erősödése sem volt hatással a jegybankra, jövő kedden adhat majd további előrejelzést a Monetáris Tanács.
Magyar idő szerint este hétkor tette közzé kamatdöntését a Fed, az amerikai jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte a kamatot. A Fed elnöke hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdaság képes elviselni a magasabb kamatokat, az orosz-ukrán háború hatásai pedig egyelőre nehezen becsülhetők.
Szerda este magyar idő szerint hét órakor teszi közzé kamatdöntő ülésének eredményét a Fed, az amerikai jegybank több mint három év után emelhet kamatot. A piac szinte biztosra veszi a szigorítást a magas infláció és az erős munkaerőpiac miatt, várhatóan az orosz-ukrán háború miatt növekvő kockázatok mellett sem tudnak tovább várni. Az igazi kérdés inkább a jövőbeli kamatpálya lesz, ott egy kicsit talán túlszaladtak a piaci várakozások.
A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.
Itthon a hosszú hétvége miatt csak szerdán „indul a hét”, akkor viszont rögtön belecsapunk a közepébe, hiszen jön a Fed kamatdöntő ülése. Az amerikai jegybank a várakozások szerint hosszú idő után először emel kamatot. Kérdés, mekkora lépést mernek megtenni, néhány hete még az 50 bázispontos szigorítás sem volt kizárható.
Az MNB legfontosabb feladata most az lenne, hogy helyreállítsa a forint stabilitását, ehhez addig kellene emelni a kamatot, ameddig a nemzetközi piaci környezet azt indokolja – mondta a Portfolionak adott interjúban Zsiday Viktor. A befektetési szakember és portfóliómenedzser szerint félő, hogy Magyarország egy stagfláció közeli állapot felé csúszik, ha nem sikerül megfékezni az inflációt, ráadásul nagyon jelentős költségvetési kiigazításra lesz szükség a választások után. Még akkor is, ha a kormány eltörli a jelenlegi formájában fenntarthatatlan és igazságtalan rezsicsökkentést.
Az orosz agresszió kezdete előtt 5-6% közöttre várta a piac az irányadó kamat csúcsát Magyarországon. Ezt a mai újabb 50 bázispontos szigorítással gyakorlatilag elérte a jegybank. Itt azonban még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, legalábbis az egyre fokozódó inflációs kockázatok és a forint gyengülése miatt a piaci szerint már a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatot a jegybanknak.
Az eredetileg tervezett 25 milliárd helyett 55,5 milliárd forint értékben adott el állampapírokat csütörtökön az ÁKK. A hét elején még úgy tűnt, hogy a piaci pánik a kötvénypiacra is begyűrűzik, azonban a jelek szerint a befektetők kicsit megnyugodtak az elmúlt napokban.
A múlt hetinél 50 bázisponttal magasabb, 5,85 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön az MNB. Ez azt jelenti, hogy tovább emelkedik az irányadó kamat, a jegybank a jelek szerint igyekszik megfékezni a forint gyengülését.
Februárban 54,4%-ra gyorsult az infláció Törökországban az előző havi 48,7%-ról – jelentette be a török statisztikai hivatal csütörtökön. A brutális drágulásért elsősorban a líra tavalyi zuhanása felelős, a deviza egy év alatt 90%-kal értékelődött le.
75 bázisponttal magasabban, 5,35%-on hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön az MNB, a szigorítás váratlannak volt mondható, elsősorban az utóbbi napok forintgyengülésére reagálhattak vele.
Új, 5 éves Prémium Magyar Állampapírt dob piacra az ÁKK, bő egy hónappal azután, hogy megemelték az előző sorozat kamatprémiumát. De mit kell tudni erről az új sorozatról?
A jegybanki kamatemelési ciklussal párhuzamosan nem emelkednek a bankbetétek kamatai hasonló mértékben, ám akad olyan pénzintézet Magyarországon, amely rég nem látott kamatszintekkel próbálja meg lekötésre csábítani a lakossági forrásokat. A MagNet Bank változó kamatozású terméke a jegybanki alapkamattal megegyező kamatot fizet az első három hónap után.
Hétfő reggel új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 372 felett is járt a jegyzés. A magyar devizát az orosz-ukrán háború, illetve az azzal kapcsolatos globális kockázatkerülés sújtja, emiatt pedig nehéz bármit is tenni ellene. A legnagyobb kérdés most az, meddig tart az eladási hullám, ettől függhet a forint sorsa is.
Az orosz invázió miatti első és második nyugati szankciós lista tartalma már ismert, így azok a főbb csatornák is látszanak már, amelyeken keresztül a magyar gazdasági-pénzügyi rendszert is érinti a szomszédunkban zajló konfliktus. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden.
Van ez a fránya infláció, ami úgy tűnik, velünk marad egy ideig, így viszont a szuperállampapír már nem tűnik annyira szuper befektetésnek. De milyen infláció mellett érdemes az inflációkövető prémium állampapírt választani? Milyen infláció mellett éri meg a már meglévő MÁP+-t prémium állampapírra cserélni? Mi van akkor, ha most megvesszük a prémium állampapírt, de két év múlva lecsökken az infláció, váltsunk inkább MÁP+-ra? Számos kérdés merülhet fel mostanság azok körében, akik állampapír-vásárláson törik a fejüket, nekik szeretnénk segíteni alábbi cikkünkkel, amelyben többféle inflációs szint mellett néztük meg, mikor melyik állampapír lehet a jobb választás.
Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve ezzel megegyező mértékben a kamatfolyosó két szélét. A döntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elsősorban a friss inflációs pályával kapcsolatban tett meglepő kijelentést.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
