Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A piaci várakozások szerint az irányadó kamat ennél kisebb mértékben (30 bázisponttal) emelkedik majd csütörtökön, így folytatódhat a két ráta lassú összeolvasztása.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy döntsön az alapkamatról, szinte biztosra vehető a további szigorítás. Főleg úgy, hogy januárban mindenkit meglepett a 7,9%-ra emelkedő infláció, ami miatt akár az is benne lehet a pakliban, hogy gyorsítanak a kamatemeléseken. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb inflációs pálya miatt tovább kell majd emelnie a jegybanknak az elemzők szerint, mostanra megjelent az első 6 százalék feletti várakozás a kamatot illetően.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamatszint mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emelt tovább az irányadó kamaton. Erre várhatóan a jövő héten kerülhet sor, amikor a Monetáris Tanács döntése után a betéti ráta is emelkedhet.
Addig folytatjuk a kamat emelését, amíg nem látjuk azt, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyerjük – mondta az Indexnek adott interjúban Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a decemberi inflációs előrejelzéseket várhatóan felfelé kell majd módosítani, de konkrét számot nem említett.
Szinte naponta kell átírnunk a 2022-es inflációs pályát, hiszen az adatok folyamatosan kellemetlen meglepetést okoznak. A pénteken közölt januári 7,9%-os áremelkedés után az elemzők is vakarhatták a fejüket, ennek apropóján pedig rögtön meg is kérdeztük őket, mit gondolnak jelenleg. Az eredmény: néhány nap alatt több mint 0,5 százalékponttal emelkedett az év végi várakozások mediánja. Emiatt pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jegybanknak is a gázra kell lépnie és nem fogja tudni 5-5,5%-on lezárni a kamatemeléseket.
Jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat a januári 7,9%-os infláció, az első elemzői reakciók alapján az eddig gondoltnál nagyobb kamatemelésre lehet szüksége az MNB-nek, hogy megfékezze a drágulást. Vagyis könnyen lehet, hogy a várt 5,5%-nál is magasabban tetőzik majd az irányadó kamat.
A várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtattak az irányadó kamaton. Alapesetben arra lehet számítani, hogy legközelebb majd csak február végén változik a kamat, de a holnapi inflációs statisztika után talán okosabbak leszünk.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
A piac már 50 bázispontos kamatemelést áraz idén az Európai Központi Banktól (EKB) – írja a Bloomberg. Ezzel párhuzamosan több befektetési bank is elkezdte elemzésében alapforgatókönyvként feltüntetni, hogy véget ér a negatív kamatok kora.
Erős várakozásokat keltett az EKB kormányzótanácsának márciusi ülésével kapcsolatban Christine Lagarde. A jegybank elnöke nem ismételte meg azt a kijelentését, hogy idén valószínűtlen a kamatemelés, a hírre az euró azonnal erősödésbe kapcsolt. Úgy tűnik, hogy márciusban ismét izgalmas döntés elé nézünk, hiszen érkezik a friss gazdasági előrejelzés is, emellett mostmár elvárás, hogy valami erősebbet mondjanak a kamatpályával kapcsolatban. Christine Lagarde kiemelte, hogy először a nettó eszközvásárlásokat építik le, csak utána térnek rá a kamatemelés kérdésére.
A várakozásoknak megfelelően 0,25%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatot csütörtökön a Bank of England (BoE), a hírre a font rögtön meredeken erősödni kezdett.
A decemberi 36,1 százalékról 48,7 százalékra emelkedett a török infláció januárban – közölte az ország statisztikai hivatala csütörtökön. Néhány hónapja még 20 százalék körül volt az áremelkedés üteme, aztán a líra őszi meredek zuhanása és az energiaárak emelkedése tovább nehezítette a helyzetet.
Változatlanul 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön az MNB. Az nem meglepetés, hogy az eddigi szinten maradt az irányadó kamat, hiszen a jegybank a múlt héten jelezte, hogy alapesetben havonta egyszer változtat majd az egyhetes kamaton.
Egészen elképesztő szárnyalást mutatott az év elején a forint az euróval szemben, ritkán látunk majdnem 4 százalékos erősödést. Ezzel a tavaly év végén elmaradt javulását is bepótolta a magyar deviza, illetve a régióban is felülteljesítő volt. Sőt, ha tágabban nézzük, akkor az egész világon alig volt a forintnál jobban teljesítő deviza az év elején.
Eddig nagyrészt találgathattunk csak, hol lesz a vége az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusának, a napokban azonban újabb részleteket árult el a jegybank. Ezek függvényében pedig már megbecsülhető, hogy alapesetben mire lehet számítani a következő hónapokban: 5 százalék feletti irányadó kamatra, és ez csak a konzervatív forgatókönyv.
Rég láttunk olyat a forinttól, mint most az év elején: nagy lendülettel kezdte 2022-t a magyar deviza. Főleg úgy, hogy tavaly decemberben hiába jöttek jó hírek, azokra nem tudott érdemben erősödni. A váratlan megtáltosodás okát megvilágítja az MNB most megjelent friss ábrakészlete, a jelek szerint komoly fordulat állt be a pozícionáltságban.
Az MNB 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön, ez 30 bázispontos kamatemelést jelent a múlt héthez képest. Az alapkamat keddi 50 bázispontos emelése után tehát máris csökken a különbség a két ráta között.
Február 1-től vásárolható a legmagasabb hozamot kínáló lakossági állampapír, a Babakötvény új sorozata. A konstrukció érdekessége, hogy ez is inflációkövető, az infláció felett viszont 3%-os prémiumot kínál, ami így összesen már több mint 8% hozamot jelent.
Hamarosan kezdődik Virág Barnabás sajtó háttérbeszélgetése, melyen a monetáris politika aktualitásairól beszélhet a jegybank alelnöke. A Monetáris Tanács a vártnál erőteljesebben, 50 bázisponttal emelte az alapkamatot.