Felülvizsgálja eddigi kamatemelési ciklusát a Monetáris Tanács kedden, azonban a Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint marad az eddigi 30 bázispontos szigorítási ütem. A szeptemberi döntéssel együtt új inflációs előrejelzés is érkezik, vagyis a jegybanki kommunikációra is érdemes lesz figyelni. A friss információk akár a forint sorsát is meghatározhatják a következő hetekre.
A szeptemberi inflációs jelentésünk mérföldkő lesz a megkezdett szigorítási folyamatban – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank vezetője jórészt a korábbi szavakat ismételte meg, melyek szerint elkötelezettek az infláció letörésére, ugyanakkor szerinte hiba lenne csak átmenetinek tekinteni a folyamatot.
Érezhetően gyengült szerdán a forint az euróval szemben, visszaemelkedett 350 fölé a jegyzés. Ennek megint a likviditással kapcsolatos piaci feszültségek voltak a fő okai. Erre reagálva az MNB jelezte a piaci szereplőknek, hogy kész a szükséges eurólikviditást rendelkezésre bocsátani – olvasható a Commerzbank csütörtök reggeli anyagában. A bank szakembere szerint a befektetők most a két hét múlva esedékes szeptemberi kamatdöntésre fókuszálnak, árgus szemekkel lesik, mit reagál a jegybank az infláció ismételt emelkedésére.
Hosszú ideig eseménytelen volt a magyar állampapírpiac, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatos aukciókkal biztosította a szükséges finanszírozást, miközben az MNB eszközvásárlási programja támogatta a hozamok kordában tartását. Az utóbbi hetekben azonban valami megváltozott, sorra jöttek a „sikertelen” aukciók, amikor a tervezettnél kevesebbet adott el az adósságkezelő, a hozamok pedig nagyot ugrottak. Aggódni nem kell, egyszerűen csak az elmúlt évek mesterségesen kordában tartott piacára hirtelen köszönt rá a realitás, valószínűleg néhány hét után magasabb szinten stabilizálódnak majd a hozamok.
Gyakorlatilag stagnálhatott az infláció augusztusban, a Portfolio által megkérdezett szakértők az előző havi 4,6%-os után 4,7%-os áremelkedési ütemre számítanak. Korai azonban még fellélegezni, novemberre az elemzők többsége újabb kilencéves csúcsot vár az inflációban, vagyis csak átmeneti a megnyugvás. A nagy kérdés, hogy 2022-ben milyen gyors lehet a csökkenés, mikor térhet vissza a jegybanki célsávba az éves ráta.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben már 603-671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. (A már felvett lakáshitelekre gyakorolt jelentős hatásról itt írtunk.) A személyi kölcsönöknek viszont alig kottyant meg eddig a hozamkörnyezet emelkedése.
Az egész világ legjobb teljesítményét produkálta augusztusban a forint, elsősorban az MNB kamatemeléseinek köszönhetően fordult élesen a hangulat a magyar deviza piacán. Ráadásul ritkán látunk tőle ilyet, az elmúlt tíz évben csak ötször volt jobb hónapja a forintnak. De meddig tarthat ki ez a tendencia? 350 alatt van még tér az erősödésre?
A globális inflációs trendek alapján az elmúlt harminc év viszonylag nyugodt volt a jegybankok számára, amióta bevezették az inflációs célkövetés rendszerét, azóta nem kerültek komoly kihívás elé. Egyelőre most is kitartanak amellett a világ nagy jegybankjai, hogy csak átmeneti lehet az infláció megugrása, azonban egyre több az arra utaló jel, hogy akár tartós fordulatot is hozhat a mostani időszak és ismét jöhet a magasabb infláció kora.
A júliusi 5 százalékról 5,4%-ra emelkedett az infláció Lengyelországban – közölték a varsói hatóságok kedden. A hírre elsőre meglepetésként jelentős erősödéssel reagált a zloty.
Kiderült, hogy változik a törlesztőrészlet azok számára, akik gyakran változó kamatozású hitellel rendelkeznek, és most szeptemberben lesz a hitelük fordulónapja. Egy tipikusnak mondható 10 milliós lakáshitel esetében nagy valószínűséggel 3000 és 6000 forint között van a havi törlesztőrészlet emelkedése.
Fokozatosan és óvatosan leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – döntött a Monetáris Tanács kedden. A bejelentés egyrészt logikus a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése után, másrészt viszont meglepő volt, hiszen eddig nem utalt rá a jegybank, hogy végéhez közeledne a QE-program. Ha azonban kicsit közelebbről megnézzük a bejelentést, akkor kiderül, hogy még legalább egy hónapig nem feltétlenül lesz érdemi hatása a kötvénypiacra, és utána is rugalmasan kezelheti az eszközt az MNB.
Az utóbbi egy hónapban ismét csökkent a külföldiek forint elleni spekulatív pozícióinak állománya, vagyis kevésbé fogadnak a magyar deviza gyengülésére. Ebben persze szerepe lehet a júniusban kezdett kamatemelési ciklusnak, a jelek szerint a jegybank elköteleződése meggyőzte a piacot. Az elemzők szerint a Monetáris Tanácsnak inflációs szempontból is egyre fontosabb lehet a forintárfolyam, de nem biztos, hogy 350-től jelentősen el tud távolodni már a forint.
25 bázisponttal 0,75%-ra emelte az alapkamatot csütörtökön a dél-koreai jegybank, ezzel a járvány kitörése óta a fejlett országok közül elsőként lépett a monetáris szigorítás útjára – írja a CNBC.
Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.
Nem szabad túlértékelni az infláció júliusi csökkenését - hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa kedden. A borítékolható lépés mellett a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése tartogathat még izgalmakat, hiszen vélhetően az eszközvásárlási program (QE) további sorsáról is döntött a jegybank.
Az amerikai jegybank hamarabb, már szeptemberben, bejelentheti eszközvásárlási programja leállítási menetrendjét, mint eurózónás társa és az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus is várható 2023 végéig, az eurózónában pedig nem, mindez pedig egyértelműen a dollárnak kedvez, akár nagyobb dollárerősödés is jöhet az euróval szemben – vázolja most frissített főbb piaci előrejelzései között a Nordea.
Kedden várhatóan újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emeli majd az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jósolják a Portfolio által megkérdezett szakemberek. A lépést mostanra gyakorlatilag beárazhatta a piac, hiszen a jegybank már utalt rá, hogy hasonló ütemben folytatódhat a szigorítás, mint eddig. Kérdés, hogy az addig beérkező adatok és a friss előrejelzések függvényében szeptemberben hogyan módosulhat majd a kamatemelési ciklus.
A héten a Fed szokásos éves konferenciájára figyelnek elsősorban a befektetők, a jegybankárok Jackson Hole-ban ülnek össze, ahogy minden évben. Ráadásul most aktualitása is van az eseménynek, hiszen hónapok óta a szigorításra próbálja felkészíteni a piacot a jegybank. Közben itthon kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, de az jóval kevésbé lehet izgalmas.
Egyelőre nehéz megmondani, milyen hatásai lehetnek a gazdaságra a koronavírus-fertőzések megugrásának – mondta kedden Jerome Powell amerikai jegybankelnök. A Fed továbbra is óvatos a szigorítást illetően, pedig a dollár már kezdené beárazni a lépést, tegnap öthónapos csúcsra erősödött.
A konzervatívok rekordszintű vereséget szenvedtek.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
