Újabb 20 bázisponttal 3,3%-ra emeli az irányadó kamatot csütörtökön az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. Ezzel bő három hét alatt már 150 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a jegybank, a jövő héten pedig jön a „rendes” kamatdöntő ülés.
Nem nagyon van más lehetősége a jegybanknak, mint tartósan magas kamatszinttel leszorítani az inflációs várakozásokat, ami azt jelenti, hogy a 2013-2021 közötti monetáris politikának vége, a forint árfolyama stabilizálódhat, a lakáspiaci árak pedig oldalazásba válthatnak át – írja a blogján Zsiday Viktor.
Egy év alatt 340-ig erősödhet a forint az euróval szemben, ezzel 2022 egyik legjobb befektetése lehet a magyar deviza – derül ki a Societé Generale (SocGen) most megjelent kitekintéséből. A bank szakemberei tíz legvonzóbb befektetésük közé is beválogatták a magyar devizát. Viszont nem mindenki ennyire optimista a forint kilátásait illetően, a Commerzbank szerint jöhetnek még új történelmi mélypontok jövőre is.
A novemberi tömeges kamatemelés után 9 nagybank közül 6 érdemben megemelte új lakáshiteleinek kamatát decemberben. A drágulás mértéke 0,37-0,96 százalékpont, ezzel egy 20 millió forint összegű lakáshitel törlesztőrészlete 4-10 ezer forinttal emelkedhet meg 20 éven át - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
Arról már számos alkalommal esett szó, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a MÁP Plusz 2019. júniusi bevezetése a lakossági állampapír-állomány megnövelésében, és mennyi új befektetőt sikerült megszólítani az új termékkel. Kevesebb figyelmet kap azonban az a kérdés, hogy magát a lakossági állampapír-állomány összetételét milyen mértékben alakította át a MÁP Plusz. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK) megvizsgálta, hogy 2019 júniusa és 2020 decembere között hogyan alakultak az egyes lakossági állampapírok értékesítési idősorai, lejáratai, illetve milyen átrendeződés volt megfigyelhető a lejáratok alkalmával a MÁP Plusz megjelenését követően.
Novemberben 7% fölé emelkedhetett az infláció, ami 2007 óta nem látott rekordot jelentene – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A jó hír, hogy decembertől talán már lassú csökkenésnek indulhat az áremelkedési ütem, legalábbis az elemzők nagy része erre számít. Viszont a csökkenés a korábban reméltnél lassabb lehet, a többség szerint még 2022-ben is csak álom marad a 3 százalékos jegybanki cél elérése.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
Másfél év alatt értékének felét veszítette el a török líra, mely csak az elmúlt egy hónapban több mint 40 százalékot bukott a dollárral szemben. Egyáltalán hogy bír ki egy ország ekkora szakadást államcsőd nélkül? És miért nincsenek tömegtüntetések Törökországban? Szakértők szerint legkésőbb a 2023-as választásokon bukásra van ítélve Erdogan elnök gazdasági modellje, már ha egyáltalán lesznek még választások.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
Az egyhetes betéti tenderen benyújtott 8236 milliárd forintnyi ajánlatot teljes egészében elfogadta az MNB csütörtökön, így effektívvé vált az újabb 20 bázispontos kamatemelés.
Újabb 20 bázisponttal, 3,1%-ra emelkedhet az irányadó kamat, az MNB ugyanis ilyen kondíciók mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön. Ezzel bő két hét alatt összesen már 130 bázispontot szigorítottak.
Leváltotta pénzügyminiszterét Recep Tayyip Erdogan török elnök, ugyanis Lutfi Elvan nem értett egyet a további kamatcsökkentésekkel – írja a Bloomberg. A miniszter alig egy évet töltött el posztján, most Nureddin Nebati váltja.
Egy százalékkal erősödik szerdán a lengyel zloty az euróval szemben azt követően, hogy Adam Glapinski, a jegybank elnöke kifejezetten kemény üzenetet fogalmazott meg. A szakember egy interjúban beszélt arról, hogy az erős zloty a céljuk, illetve van még tere a kamat emelésének.
Idén és jövőre is 5 százalék körül lehet az infláció, ezért az MNB-nek folytatnia kell a monetáris kondíciók szigorítását – mondta szerdán a parlamentben Matolcsy György, a jegybank elnöke. A 2022-es infláció kapcsán a legfrissebb szeptemberi előrejelzés még jóval alacsonyabb volt, vagyis Matolcsy jó eséllyel a két hét múlva megjelenő friss számokat ismertette most.
Nem kamatdöntő ülésén változtatta meg a kamatfolyosót az MNB kedden - jelentette be a jegybank. A kamatfolyosó alsó szélét 45, felső szélét pedig 105 bázisponttal emeltete meg a Monetáris Tanács. Így csütörtökön folytatódhat a kamatemelési sorozat.
Az elmúlt hetekben tovább emelkedtek a magyar referenciahozamok, múlt kedden már 4,6% volt a tízéves érték, ami hétéves csúcsnak felelt meg. A kereskedők szerint nincs pánik a piacon, az emelkedő globális hozamkörnyezet mellett az MNB lépései mozgatják elsősorban a hozamokat.
Magyar szempontból a hét legfontosabb piaci eseménye ismét az MNB egyhetes betéti tendere lehet, melyen várhatóan tovább emelik majd az irányadó kamatot. Ehhez azonban már kedden döntenie kellene a Monetáris Tanácsnak a kamatfolyosóról, hiszen anélkül már csak jelképes szigorításra van tér. Ezen kívül érdemes lesz figyelni az amerikai munkaerőpiaci adatokra is, a KSH pedig a GDP részletes adatait közli.
Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
2,9 százalékos kamat mellett hirdet meg egyhetes betéti tendert csütörtökön az MNB, ez újabb 40 bázispontos emelést jelent az irányadó kamatban a múlt heti 70 bázispontos szigorítás után – közölte a jegybank.
Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.
A konzervatívok rekordszintű vereséget szenvedtek.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
