Délután fél háromkor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. A Monetáris Tanács várhatóan megemeli majd az alapkamatot az irányadó ráta múlt heti jelentős emelése után.
A közbeszédbe hirtelen visszajött a gazdasági recesszió témája. Mint annyi latin eredetű szakszó, fokozhatja az aggodalmakat. Elhangzik gyakorta a tanács, hogy ne beszéljünk ok nélkül a recesszió esélyéről, mert a várakozások romlásán keresztül önbeteljesítő jóslattá válhat. Ám előbb a nyilvánosságot kedvelő publicisták, előrejelző guruk kezdték emlegetni a tavasszal, majd idővel a nagy modellező apparátust felhasználó kutatóhelyek, nemzetközi intézmények forgatókönyvei között is megjelent az átmeneti gazdasági visszaesés.
Van esély arra, hogy akár már a héten paritásig erősödjön a dollár az euróval szemben, ez pedig a forintnak is rossz hír. Már a múlt héten láttuk, hogy ha az amerikai deviza erőre kap, akkor jöhetnek akármilyen jó hazai hírek, azok csak átmenetileg képesek erősíteni a forintot. Vagyis vagy egy erős itthoni lökés kellene, vagy pedig csak a dollár fordulatában bízhatunk, amire egyelőre korai lenne várni.
A múlt hét a forint hullámzásáról szólt, és ez várhatóan a napokban is folytatódik. Makroadatoknak kicsit híján leszünk, viszont az MNB várhatóan megint dönt az alapkamatról, külföldön pedig az EKB és a Fed közelgő kamatdöntései, valamit az euró-dollár paritással kapcsolatos kilátások mozgathatják a dollárt.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
Jövő héten kedden összezárhatja az egyhetes betéti kamat és az alapkamat közötti különbséget az MNB a jegybank csütörtök délutáni közleménye szerint. Ezt azután adta ki az MNB, hogy ma délelőtt 200 bázisponttal emelte az egyhetes betéti tenderen a felkínált kamatot. Az MNB tehát a mai közlemény alapján egy nem kamatmeghatározó ülésen emelheti az alapkamatot, ráadásul drasztikusan, ami figyelemre méltó fejlemény. Emellett a közleményében hangsúlyozza az intézmény: minden eszközt bevet az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében, mert a jelek szerint a forint gyengülését veszélyesnek tartja az inflációs kilátások szempontjából is. Mindez azért is nagyon érdekes, mert a jegybank nem szokott közleményt kiadni az egyhetes betéti tender délutáni lezárásakor. A mai közlés azért is fontos, mert mivel nem vár a hónap végéig a kétféle kamat összeolvasztásával az MNB, így egyúttal megnyitja a teret azelőtt is, hogy a következő hetekben még tovább, a 10% feletti tartományba, emelhesse az egyhetes betéti tenderen felkínált kamatot (ha szükséges), mert jövő kedden már az alapkamat is jókorát ugrik, amihez igazodik a kamatfolyosó felső széle.
Továbbra is nagyrészt nemzetközi tényezőkkel magyarázható a forint gyengülése, de persze vannak magyar sajátosságok – mondta a Portfolio kérdésére Szabó Viktor. Az abrdn londoni befektetési igazgatója szerint a régióban sem lehet majd lassítani a kamatemelések ütemét, a lengyel és a cseh jegybank esetében ezt szintén a piac kényszeríti ki.
Az eddigi 7,75 százalékról 200 bázisponttal 9,75%-ra emeli az irányadó kamatot az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender csütörtöki meghirdetéséből. A lépés mértéke volt meglepő, Virág Barnabás szerdai kijelentései után csak az volt a kérdés, mennyit emelnek a kamaton.
A Federal Reserve döntéshozói az infláció elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozták június közepi ülésükön, még annak árán is, ha ez a recesszió szélén álló gazdaság további lassítását jelenti - derül ki a júniusi ülés szerdán közzétett jegyzőkönyvéből.
"Az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet növeli az inflációs kockázatokat és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. Az MNB holnap (07.07.) az egyhetes betét kamatának megemelésével határozottan reagál. A jegybank az eszköztár minden elemével folyamatosan készen áll beavatkozni az árstabilitás biztosítása érdekében" - közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kérdésre válaszolva nemzetközi hírügynökségekkel.
Közel húszéves csúcsra ugrott kedd délelőtt a dollár az euróval szemben, már az 1,03-as szintet támadja az amerikai deviza. Ez pedig a forintra is rossz hatással van, a magyar deviza az euróval és a dollárral szemben is új történelmi mélyponton járt.
További adóterhekre számíthatnak a lengyel bankok, ha nem emelik a bankbetétek kamatait – mondta szombaton Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó párt vezetője. A magyar kormány is részben az alacsony betéti kamatokra hivatkozva bővítette ki a bankadót, hasonló megoldás körvonalazódhat Lengyelországban is.
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75%-ra emelte az irányadó egyhetes betéti kamatot az MNB, így az összeolvad az alapkamattal. A következő időszakban a két kamatszint havonta egyszer párhuzamosan emelkedhet, ha a piaci körülmények nem indokolnak rendkívüli lépést.
Az MNB keddi meglepő lépése után több elemző is úgy gondolja, hogy ősszel 10 százalék felett tetőzhet a magyar kamatpálya, ezzel hivatalosan is megjelentek az első kétszámjegyű előrejelzések. Az elemzők többsége szerint ugyanakkor csak átmeneti lendületet tud adni a forintnak az alapkamat és az egyhetes betéti ráta összeolvasztása, a kockázatok többsége ezzel nem szűnik meg.
Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé - derült ki az MNB kamatdöntést követően kiadott közleményéből. A jegybank az előző havi közleményben még "fokozatos" szigorításról beszélt, most viszont már "határozott" szigorról írnak. A közleményből kiderül, hogy az MNB ezen a héten az egyhetes betét kamatát felemeli az alapkamat szintjére, ez 50 bázispontos emelést jelent. A közlemény összességében határozott, héja szemléletű üzeneteket küldött, amelyek jelentős további kamatemeléseket jelezhetnek előre.
Meglepetésre 185 bázisponttal 7,75%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az vélhetően összeolvadhat az egyhetes irányadó betéti kamattal csütörtökön.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményt kiemelt figyelemmel kísérheti a piac is, a forint árfolyama érzékenyen reagálhat a fejleményekre.
A romló pénzügyi egyensúly és az uniós viták miatt „brutális szembeszélbe” került a forint, és egyelőre nem is látszik, hogy ez megfordulna – fogalmazott a Portfolio kérdésére egy devizakereskedő hétfő délelőtt. A forint új történelmi mélypontra esett az euróval szemben, az utóbbi hetekben pedig csúnyán elszakadt a régiós versenytársaktól is.
Az MNB szokásos kamatdöntése mellett is maradnak izgalmak a hétre, képet kapunk például a magyar államadósság aktuális állapotáról, sok helyen pedig már a júniusi inflációs adat érkezik. Az utóbbi hetek piaci mozgásait, recessziós félelmeit elnézve pedig könnyen lehet érezhető piaci hatásuk is ezeknek az adatoknak.
Jelentősen emelkedtek az elemzők kamatvárakozásai egy hónap alatt, az év végére már megjelentek a 9 százalék feletti előrejelzések – derül ki a Portfolio szokásos körkérdéséből. Kedden a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályát is értékelnie kell, ebből a szempontból pedig a kormány különadói és a 400 forintos euróárfolyam további kockázatot jelentenek. Éppen ezért a kamatemelés mértéke is kérdéses lehet, van olyan szakember, aki szerint a gyenge forint miatt vissza kell térnie a 100 bázispontos tempóhoz a jegybanknak.