A múlt hetivel megegyező 7,25%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emeli tovább az irányadó rátát. Erre legközelebb a jövő héten kerülhet sor a Monetáris Tanács keddi döntése után.
A vártnál nagyobb mértékben, 125 bázisponttal 7%-ra emelte az irányadó kamatot szerdán a cseh jegybank. A várakozások szerint ez lehetett az utolsó emelés, hiszen búcsúzik a jegybank eddigi vezetése és helyükre pedig olyanok érkeznek, akik már eddig sem értettek egyet a szigorítással.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A műsor első részében a Fed kamatdöntésével foglalkoztunk, mivel 28 éve nem látott mértékben emelt a jegybank az alapkamaton. A kamatdöntés következményeiről és a jegybankelnökök előrejelzéseiről Zsoldos Ákost, a Portfolio Makrogazdasági rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Goldman Sachs elemzőjének, David Kostinnak az előrejelzéseiről volt szó, aki szerint még csak félúton tartunk a tőzsdei zuhanásban. A témával kapcsolatban Kövesy Károly, lapunk Részvény rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Rendkívüli ülést tart szerdán az Európai Központi Bank (EKB) – írja a CNBC. Mindez azért érdekes, mert az eurózóna jegybankja a múlt hét csütörtökön tartotta „rendes” kamatdöntő ülését, azóta viszont jelentős hozamemelkedés volt az európai piacon.
2011 áprilisa óta nem látott szintre, 3,45%-ra emelkedett az amerikai tízéves referenciahozam kedden, vagyis a jelek szerint továbbra sem nyugszik a kötvénypiac. A befektetők elsősorban a Fed szerdai kamatdöntését várják, mely további heves mozgást hozhat majd.
Azonnali jelentős kamatemelés és az Európai Unióval való megegyezés bejelentése – ez fordíthatná vissza a forint gyengülését a Portfolionak nyilatkozó elemzők szerint. Hétfőn története során először gyengült 400 fölé a magyar deviza az euróval szemben, ennek pedig további súlyos következményei lehetnek, ha nem sikerül stabilizálni a magyar devizát.
Határozott lépésekkel tovább emeljük a kamatokat a második félévben is – mondta péntek kora délután Virág Barnabás Varsóban egy jegybanki konferencián. A kijelentés mindössze 1 percre erősítette a forintot 399-ről 398 körülig az euróval szemben, aztán újra a történelmi mélypontja közelébe bukott a magyar fizetőeszköz a bankközi devizapiacon.
Két év alatt akár 1000 milliárd forinttal is emelkedhetnek a magyar költségvetés kamatkiadásai – derül ki a 2023-as büdzsé tervezetéből. Ennek két oka van: egyrészt a világon mindenhol emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok az elszálló infláció miatt kénytelenek szigorítani, másrészt viszont az utóbbi évek laza költségvetésének köszönhetően nőtt a magyar adósságteher nominálisan. Vagyis részben hogy most isszuk meg a fiskális alkoholizmus levét, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a hajnalig tartó parti után benyújtották a számlát. Az igazán érdekes dolog, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg 2023-ban már majdnem egyensúlyt mutatna, gyakorlatilag a deficit kilencven százalékát a kamatokra fizethetjük ki.
51,7 milliárd forintos veszteséget ért el 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely ezt megelőzően 2012-ben volt utoljára veszteséges – derül ki a jegybank éves jelentéséből. A veszteség önmagában nem meglepetés, hiszen számítani lehetett arra, hogy a kamatemelésekkel párhuzamosan romlik majd az eredmény, sőt a nagyságrend is tudható volt, hiszen az MNB szakértője korábban a Portfolionak adott interjúban már elárulta, hogy 50-60 milliárdos lehetett a mínusz. A magasabb kamatok miatt a veszteség idén várhatóan csak tovább hízik majd, illetve hosszabb távon is fennmaradhat.
A múlt hetivel megegyező, 6,75%-os kamaton hirdette meg csütörtöki egyhetes betéti tenderét az MNB. A lépés nem meglepő, hiszen eddig is havonta egyszer változott csak az irányadó kamat, az pedig a múlt héten megtörtént az újabb 30 bázispontos emeléssel. A havi kamatdöntés gyakorlatát tehát sem a tegnapi nagyon magas inflációs adat, sem a forint újabb gyengülési hulláma nem írta felül.
Az egy hónappal ezelőttihez hasonlóan 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a lengyel jegybank. Így a 6 százalékos ráta már a második legmagasabb a régióban a magyar után, és jelentősen csökkent a kamatelőnyünk, mivel az MNB épp legutóbb lassított a tempón.
Nagyon rosszul volt tálalva a kormány kiigazító csomagja, aminek szerkezete sem nyerte el a piac bizalmát, közben pedig az MNB-nek lehet, hogy nem épp most kellene lassítania a kamatemelésen – mondták a Portfolionak hazai és nemzetközi piaci szereplők a forint utóbbi hetekben látott alulteljesítésével kapcsolatban. Abban szinte mindenki egyetért, hogy fundamentálisan nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik, a befektetők egy része most talán túlságosan „rászállt” a magyar devizára. A lehetséges megoldások között a legtöbben az uniós forrásokról való megállapodást említették, ami sokat dobhatna a magyar eszközök megítélésén. Amíg azonban megszületik az alku még bármi jöhet, akár új történelmi mélypontot is láthatunk a forinttól.
Az előzetes ígéretének megfelelően csütörtökön újabb 30 bázisponttal 6,75%-ra emelte az egyhetes betét irányadó kamatát az MNB. A jegybank legközelebb június végén léphet, ha addig a piaci körülmények nem indokolnak beavatkozást.
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 5,9%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis jelentősen lassítottak az eddigi havi 100 bázispontos tempón. Ennél fontosabb lehet azonban a délutáni közlemény és háttérbeszélgetés, ahol utalást tehetnek az egyhetes betéti kamat alakulására.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács és várhatóan csökkent majd az utóbbi hónapok 100 bázispontos kamatemelési tempóján, legalábbis többször utalt már erre Virág Barnabás az elmúlt hetekben. Ez az elemzők szerint nem jelenti majd a kamatpálya csúcsának csökkenését, egyre többen számítanak 8 százalék feletti kamatra idén. A pozitív reálkamattól viszont a tovább emelkedő infláció miatt elbúcsúzhatunk, így a forint sem fog egykönnyen magára találni. Ennek ellenére az elemzők idén már nem várnak 400 feletti történelmi csúcsot az euró árfolyamában.
A héten sem fogunk unatkozni, hiszen fontos makroadatok mellett jön a jegybank újabb kamatdöntése is, melyen várhatóan lassít majd a szigorítási tempón. Itthon elsősorban a részletes GDP-adatokra lesz érdemes figyelni, míg külföldön az amerikai munkaerőpiaci statisztika hozhat komolyabb piaci kilengéseket.
Az előzetesen várt stagnálással szemben 6,6%-ról 6,3%-ra csökkent áprilisban Amerikában a személyes fogyasztási kiadások árindexe (PCE infláció). Vagyis látszik némi enyhülés az áremelkedésben, ahogy az már a headline inflációs adatból is látszott.
Az elmúlt hetekhez hasonlóan csütörtökön ismét 6,45%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB. Legközelebb egy hét múlva emelkedhet ismét az irányadó kamat miután kedden a Monetáris Tanács dönt majd az alapkamatról.
A Fed szerdán közzétett jegyzőkönyve azt jelzi, hogy az amerikai jegybanki tisztviselők készek többszöri 50 bázispontos kamatemelésre - számolt be a CNBC.
Nem vagyunk pánik üzemmódban, sok mindenben különbözik az eurózóna és az USA helyzete jelenleg – mondta kedden a Bloombergnek Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
