Kedden a KAVOSZ ünnepi rendezvényén egy felszólalásban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy már a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést. Ez a két kormányfői mondat alapjaiban rengette meg a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokat. Állami járulékcsökkentés nélkül borult minden, a cégvezetők kénytelenek újra számolni az anyagi lehetőségeiket. A szakszervezetek viszont ragaszkodnának az inflációt közelítő, illetve akár azt meghaladó béremeléshez, amihez alternatív javaslatokat dolgoznak ki. A szakszervezetek nem a költségvetés teherbíróképességéről tennék függővé a béremelés mértékét.
Közel voltak a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér 2023-as emelés kapcsán, azonban a kormányzati jelzés után ismét távolabb kerültek az álláspontok. A minimálbér inflációhoz igazodó emeléséhez ugyanis 2-3 százalékpontos járulékcsökkentést szerettek volna a munkaadói szervezetek, ami Orbán Viktor bejelentése alapján aligha várható.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A Parlament előtt a jövő évi adócsökkentésekről szóló törvényjavaslat - jelentette be kedd esti közleményében a Pénzügyminisztérium. Az adóintézkedések a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emeléséről szóló megállapodással vannak részben összefüggésben.
Az elmúlt években a munkáltatói járulékok (szocho) jelentős mértékben csökkentek (27%-ról 15,5%-ra), s a folyamat úgy tűnik jövőre sem áll meg, további jelentős járulékcsökkentés várható. A gazdasági szereplők részéről a szocho csökkentését széleskörű támogatás övezi, hiszen mérséklődnek a munkáltatók terhei, s ezáltal nagyobb béremelés válik lehetővé. A szocho lefaragása így mára valóságos gazdaságpolitikai csodafegyverré nőtte ki magát, melyet anélkül lehet bevetni, hogy észlelhető károkat idézne elő. A gazdaság egészét tekintve azonban a szocho markáns csökkentésének súlyos következményei vannak, amelyek mindenekelőtt a nyugdíjak és a nyugdíjakkal összefüggő egyéb ellátások alakulásában érhetők tetten, de hatásai áttételeken keresztül az egész közszférára kiterjednek.
Elindultak a 2022-es minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - közölte napközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Portfolio úgy értesült a tárgyalásokról, hogy a bruttó 200 ezres minimálbér már "kőbe van vésve", a garantált bérminimum emelésének a mértéke azonban még kérdéses. Ezt most megerősítették a munkáltatói szervezetek.
Csak úgy tudja elképzelni a bruttó 200 ezer forintos minimálbért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, ha nagyon jelentős mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó. Ha ez nem valósul meg, akkor a 20%-os béremelés miatt nagyon sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, hogy a bérszint nem indokolja a kifejezetten gyors béremelkedést, mert a magyar bérek a gazdaság teljesítményével és a termelékenységgel szinkronban vannak, reálértékben, vásárlóerőben nincsenek elmaradva a régiós szinttől.
Ha tovább csökkennek a munkaadók terhei és a gazdaság visszatér a dinamikus növekedési pályára, akkor két év múlva elérhető a 200 ezer forintos minimálbér szintje – mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
Parragh László elnök ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait a katás adózási forma szigorításáról. Bár a tisztességes adózást célzó mögöttes szándék méltányolható, véleményem szerint az MKIK ezúttal rossz célpontra lő, kérdéses eszközökkel. A valódi vita ugyanis elsősorban nem a katáról, hanem a teljes adózási rendszerünkről szól.
A Magyar Fürdőszövetség azt kéri a kormánytól, vegyék figyelembe, hogy a fürdők nem minősülnek kis- és középvállalkozásoknak (kkv), így az eddigi kormányzati segítséget nem tudják igénybe venni. A fürdők jellemzően köztulajdonban álló gazdasági társaságok vagy költségvetési intézmény formájában működnek.
Gulyás Gergely a mai kormányinfón elmondta, hogy márciusban tízezres nagyságrendebn nőhet az álláskeresők száma, az előzetes becslés szerint 30-40 ezer munkahely szűnhet meg ebben a hónapban. Április ebből a szempontból rosszabb lesz a miniszter szerint.
Ha csak a költségvetési hatását nézzük a szerdán ismertetett első gazdaságújraindító csomagnak, akkor azt mondhatjuk, hogy nem méretes a csomag. Az is igaz, hogy ez csak az első lépéssorozat. A Portfolio számításai szerint 40-50 milliárd forintos adóelengedésről döntött a kormány.
Miközben programozók, mérnökök és fodrászok tucatjai választják jelenleg is a katát Magyarországon, az adónem egyre inkább a támadások kereszttüzébe kerül. A NAV láthatóan egyre komolyabban vizsgálódik a katásokat foglalkoztató vállalkozások körében, mindeközben híresztelések kaptak szárnyra az adónem tervezett szigorításáról is. Van-e ok az ijedségre? - teszi fel a kérdést írásában Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje, adótanácsadója.
Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
