• Megjelenítés

japán

Jöhet a rettegett adóemelés Japánban?

Japánban holnap kulcsfontosságú döntés születik: lesz-e áprilistól forgalmi adóemelés vagy sem? 1997-ben nagyon rosszul végződött egy hasonló próbálkozás, de a miniszterelnök szerint most minden másképp lesz. A reflációs folyamat veszélyeztetésén keresztül, a költségvetési fenntarthatatlanságon át rengeteg megosztó véleményt hallhattunk a kérdésben, amik miatt Shinzó Abe japán miniszterelnök meglehetősen sokáig halogatta az állásfoglalását. Most, hogy már az általa felállított szakmai panelek is az adóemelés mellett tették le a voksukat, vélhetően a miniszterelnök is magabiztosabban mer lépni.

Még mindig ott lappang a defláció Japánban

A japán infláció az energiaárak emelkedésének köszönhetően 0,8 százalékig emelkedett augusztusban - derült ma ki a japán statisztikai hivatal közléséből. Az előzetes szeptemberi adatok ugyanakkor a reflációs törekvések egyenetlen alakulására mutatnak rá, ráadásul az energiaáraktól szűrt magár mutató még mindig deflációt mutat.

Esett a jen, közeledik a társasági adóvágás

Magyar idő szerint ma hajnali négykor hirtelen esésnek indult a japán jen, ugyanis egyszerre kettő arra ható hír is felbukkant. Először a társasági adócsökkentés közelségéről figyelmeztetett a Kyodo hírügynökség, majd a GPIF japán nyugdíjalap jelentett be sajtótájékoztatót. Ennek a háttérben a piac arra számít, hogy az óriási vagyonnal rendelkező alap részvényvásárlásokba kezdhet a túlságosan nyomott kötvényhozamok miatt.

Jelentős adóemelés kell, hogy elkerüljék a katasztrófát

Megrendülhet a bizalom a japán kötvénypiacban, ha nem találnak megoldást az ország fenntarthatatlan finanszírozási helyzetére - véli Takatoshi Ito. A neves japán közgazdász-professzor véleménye szerint a forgalmi adót 20 százalékra kéne emelnie a kormányzatnak 2020-ig, hogy elkerülje a katasztrófát.

Nem hisznek a japánok az inflációban, további stimulust várnak

A japán jegybank monetáris tanácsának egyik tagja arról számolt be, hogy rendkívül bizonytalannak érzi az inflációs céljuk időbeni teljesítését. Bár Harihuko Kuroda, japán jegybankelnök nagyon elkötelezett a refláció mellett, a piac nem bízik a 2015-re tervezett két százalékos rátában, ahogy erre az árazások is jól rámutatnak. Ezek fényében pedig nagyon kíváncsian várjuk a péntek hajnalban érkező japán inflációs számokat, a piac arra spekulálhat majd a publikálásukat követően, hogy a gyenge lábakon álló refláció mikor kerül majd további monetáris stimulussal megtámogatásra.

További lazítás jöhet Japánban

A japán monetáris tanács egyik tagja szerint könnyen elképzelhető, hogy a piaci elvárásoknak megfelelően további lazítás látunk majd Japánban. A piac azért szeretne további monetáris stimulust látni, mert az áprilisra tervezett adóemelés rosszul érintheti a japán gazdaságot. A Bank of Japan valóban elkötelezettnek tűnik az inflációs céljának elérése kapcsán, így a lehetséges lépést jól előrejelezheti, ha az elvártnál halványabb inflációs statisztikák látnak napvilágot az elkövetkező hónapokban.

Újra a japán bankok a legnagyobb nemzetközi hitelezők

A japán bankok újra a világ legnagyobb hitelezői, visszaszerezték a 90-es évek végén elveszített elsőségüket - jelentette vasárnap a határokat átszelő fizetési forgalmat globálisan regisztráló BIS (Bank for International Settlements), a Nemzetközi Fizetések Bankja.

Megszorítás és lazítás - Japán ezt egyszerre csinálná

A japán kormány a társasági adó mértékét csökkentené, hogy ellensúlyozza a forgalmi adó emelése okozta kedvezőtlen hatásokat. Az adóterhek átcsoportosítása ésszerűnek tűnik, hiszen az egyik legmagasabb társasági adókulcs csökkentése növelheti Japán versenyképességét és vonzerejét, míg a rendkívül alacsony 5 százalékos forgalmi adó emelése érthető korrekció volna. Ugyanakkor a költségvetés egyensúlyba hozása és a gazdaság további élénkítése a fiskális politika oldaláról ellentmondásos.

Gyorsabb volt a növekedés Japánban

A második negyedévben a korábban jelzett 0,6 százalék helyett 0,9 százalékkal nőtt a GDP Japánban - jelentette a statisztikai hivatal. Az év/év indexet is felfelé módosították. A korábban jelzett 2,6 százalék helyett 3,8 százalékos növekedést jelzett a mutató.

A Bank of Japan a jelenlegi irányt folytatja

Továbbra is 0,1 százalékos irányadó rátát szavazott meg a japán jegybank és nem változtatott az eszközvásárlások ütemén sem egyelőre. Ez a lépése a piaci várakozásokkal összhangban van, az igazán érdekes az lesz, hogy a további nyilatkozatok szerint miként látják az ország helyzetét. A mostani jegybanki közleményben a korábbiaknál optimistább véleményt láthattunk a "mérsékelt fellendülést" mutató szigetországról. Hozzátették továbbá, hogy a japán fogyasztói árindex további emelkedésére számítanak.

Nincs más választásuk: adót kell emelniük

A japán tőzsde akár 10 százalékos esést is elszenvedhet amennyiben Sinzó Abe, japán miniszterelnök és kormánya nem lépi meg az áprilisra tervezett forgalmi adó emelését. Az adóemelésnek akárcsak az elhalasztása is erőteljesen negatív reakciókat válthatna ki a tőkepiacon - derült ki a Bloomberg felméréséből.

Japánban csökkennek a fizetések

Japánban már 14 hónapja csökkennek a fizetések, ami máig nem állt meg. A legfrissebb adatok szerint 0,4 százalékkal keresnek kevesebbet a szigetország lakói, mint egy éve - számolt be róla a Bloomberg. Ez a tény pedig újra fejfájást okozhat Sinzó Abe, japán miniszterelnöknek, aki az áprilisi adóemelés tervezetét fontolgatja.

A japán nyugdíjvagyont külső kezelésbe adták

A japán GPIF utoljára 2009 elején osztott ki vagyonkezelési mandátumokat, a felülvizsgálatnak éppen itt volt az ideje. A most 160 milliárd dolláros részvényportfólió aktív kezelésére nyolc alapkezelőt választottak ki, míg korábban 14 alapkezelő dolgozhatott együtt a nyugdíjalappal. Az állami vagyonkezelő teljesítménykényszerben van, a külső alapkezelőkkel pedig nem lehetettek megelégedve, hiszen a korábban mandátumot nyertek közül mindössze 3 kapott most is bizalmat - írja a Reuters.

Könnyebben léphetnek a japánok

A japán miniszterelnök, Sinzó Abe most erősebb hátszéllel próbálhatja meg a jövő áprilisára tervezett adóemelés keresztülvitelét. Ehhez nem csak a nagyobb kormányzati támogatottság járul hozzá, hanem a vártnál jobb beruházási adat is - számolt be róla a Bloomberg.

Ismét atomenergia nélkül marad Japán

Biztonsági ellenőrzés miatt ideiglenesen leállítják Japán két még működő atomreaktorát - közölte a létesítményt üzemeltető cég hétfőn. Az atomblokkok leállásával ideiglenesen szünetelhet az atomenergia-ellátás a szigetországban - számol be az MTI.

Valami megmozdult Japánban?

Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.

Emelik a japánok az áfát

A japán gazdasági miniszter Amari Akira szerint Abe Sindzó miniszterelnök október elejére dönt arról, hogy emelik-e az áfát.

Miért nem nyomtatunk pénzt és adjuk oda az embereknek?

Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.

Rossz lett a japán bizonyítvány

A magyar idő szerint, hajnali 1 óra 50 perckor publikálásra került második negyedéves japán növekedési adatok nagy fejfájást okozhattak Sinzó Abe miniszterelnöknek. Az előző negyedéves (felülvizsgált) 1 százalékos növekedéssel szemben, most pusztán 0,6 százalékot tudott felmutatni a japán gazdaság negyedév/negyedév alapon. A piac 0,9 százalékot várt, ami a felülvizsgálás előtti szint tartását jelentette volna. A csalódást keltő adat a piac által már többször is emlegetett további monetáris stimulust hozhatja el.

Már egybilliárd jennel tartozik Japán

Japán államadóssága most először lépte át az ezer billiónyi jent. Ezzel az ország adóssága nagyobb, mint Németország, Franciaország és Anglia teljes gazdasága együtt. A japán költségvetés jelenlegi deficites helyzete azt indokolná, hogy az ország adóemelést hajtson végre. Az erről született tervezet ugyanakkor jelentősen visszavethetné, az egyébként sem túl erősnek számító fogyasztást a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök a második negyedéves GDP adatokra vár, hogy eldönthesse, képes-e már az országa megszorításokat elviselni az adóssághegy megfékezése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility