• Megjelenítés

japán

A japán nyugdíjvagyont külső kezelésbe adták

A japán GPIF utoljára 2009 elején osztott ki vagyonkezelési mandátumokat, a felülvizsgálatnak éppen itt volt az ideje. A most 160 milliárd dolláros részvényportfólió aktív kezelésére nyolc alapkezelőt választottak ki, míg korábban 14 alapkezelő dolgozhatott együtt a nyugdíjalappal. Az állami vagyonkezelő teljesítménykényszerben van, a külső alapkezelőkkel pedig nem lehetettek megelégedve, hiszen a korábban mandátumot nyertek közül mindössze 3 kapott most is bizalmat - írja a Reuters.

Könnyebben léphetnek a japánok

A japán miniszterelnök, Sinzó Abe most erősebb hátszéllel próbálhatja meg a jövő áprilisára tervezett adóemelés keresztülvitelét. Ehhez nem csak a nagyobb kormányzati támogatottság járul hozzá, hanem a vártnál jobb beruházási adat is - számolt be róla a Bloomberg.

Ismét atomenergia nélkül marad Japán

Biztonsági ellenőrzés miatt ideiglenesen leállítják Japán két még működő atomreaktorát - közölte a létesítményt üzemeltető cég hétfőn. Az atomblokkok leállásával ideiglenesen szünetelhet az atomenergia-ellátás a szigetországban - számol be az MTI.

Valami megmozdult Japánban?

Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.

Emelik a japánok az áfát

A japán gazdasági miniszter Amari Akira szerint Abe Sindzó miniszterelnök október elejére dönt arról, hogy emelik-e az áfát.

Miért nem nyomtatunk pénzt és adjuk oda az embereknek?

Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.

Rossz lett a japán bizonyítvány

A magyar idő szerint, hajnali 1 óra 50 perckor publikálásra került második negyedéves japán növekedési adatok nagy fejfájást okozhattak Sinzó Abe miniszterelnöknek. Az előző negyedéves (felülvizsgált) 1 százalékos növekedéssel szemben, most pusztán 0,6 százalékot tudott felmutatni a japán gazdaság negyedév/negyedév alapon. A piac 0,9 százalékot várt, ami a felülvizsgálás előtti szint tartását jelentette volna. A csalódást keltő adat a piac által már többször is emlegetett további monetáris stimulust hozhatja el.

Már egybilliárd jennel tartozik Japán

Japán államadóssága most először lépte át az ezer billiónyi jent. Ezzel az ország adóssága nagyobb, mint Németország, Franciaország és Anglia teljes gazdasága együtt. A japán költségvetés jelenlegi deficites helyzete azt indokolná, hogy az ország adóemelést hajtson végre. Az erről született tervezet ugyanakkor jelentősen visszavethetné, az egyébként sem túl erősnek számító fogyasztást a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök a második negyedéves GDP adatokra vár, hogy eldönthesse, képes-e már az országa megszorításokat elviselni az adóssághegy megfékezése érdekében.

Fenntartja intézkedéseit a japán jegybank

A várakozásoknak megfelelően sem az alapkamat mértéke, sem a gazdaságélénkítő (likviditásfokozó) intézkedések feltételei nem változnak Japánban. A japán jegybank továbbra is bizakodó. A monetáris tanács tagjai lassú gazdasági élénküléssel és az inflációs várakozások erősödésével számolnak. A közlemény megjelenését követően a jen erősödött a dollárral szemben.

Újabb japán nyugdíjalap lép kockázatosabb útra

A világ legnagyobb nyugdíjalapja, a japán GPIF után egy újabb helyi alap döntött úgy, hogy kockázatosabb portfóliót állít össze. Az 1,2 millió aktív és már nyugdíjas közalkalmazottat lefedő nyugdíjalap eddig ultrakonzervatív befektetési stratégiát folytatott, azonban az alap az alacsony kamatkörnyezetben már alig tud kockázatmentes befektetésekkel hozamot generálni, ezért el kell mozdulniuk az államkötvények felől a részvények irányába - írja a Reuters. A befektetési stratégia felülvizsgálata elkezdődött, hónapokon belül el is dönthetik az új irányt.

Szénbányákat nyithatnak újra Borsodban

A mélyművelésű szénbányászat újraindítását fontolgatja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a megyei önkormányzat, amihez partner lenne a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium energiapolitikai célkitűzéseit támogató energiagazdasági intézet (IEEJ) és a Chiyoda vállalat - jelentették be az intézmények képviselői Miskolcon szerdán, sajtótájékoztatón.

Japánban még a lazítást is szigorúan csinálják

Nemcsak a gazdasági helyzete érdekes a defláció sújtotta szigetországnak, hanem annak kezelési módja is. Különösen furcsa adaléknak tűnik a reflációs stratégiához az a legújabb tervezet, amely jövő áprilistól adóemelést helyezne kilátásba. Japánban gyenge a belső kereslet, az energiaáraktól tisztított inflációs mutató továbbra is negatív. Bár érthető, hogy az ország fenntarthatóvá kívánja tenni államháztartását, ugyanakkor ez a lényegileg fiskális szigorítás akár jelentősen is visszavetheti a keresletet. Magyar idő szerint ma hajnalban beszélt Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök, aki leginkább ezen ellentmondásos (és megosztó) kérdésben kívánt állást foglalni. Véleménye szerint a tervezett adóemelés nem árt majd Japánnak.

Itt vannak a japán eredmények - van vagy nincs infláció?

A japán fogyasztói árindex javulást tükröz júniusban, ugyanakkor a mi véleményünk szerint messze még a defláció végleges legyőzése. Ugyanis bár éves alapon nézve az élelmiszeráraktól tisztított (mag)infláció 0,4 százalékkal emelkedett, csakhogy ugyanezen mutató havi változása már stagnálást mutat, és az indexérték éppen csak a 2010-es szintet érte el. Ráadásul az energiaáraktól tisztított árváltozás rámutat, hogy messze nincs még vége a deflációnak. Ettől függetlenül a piac kedvezőnek tekintheti az eredményeket, ugyanis a jelenleg figyelt éves mutató 0,1 százalékkal jobban emelkedett a vártnál.

Ezt benézte a bróker - Hatalmas bukta lett a vége

A tokiói legfelsőbb bíróság jóváhagyta azt a korábbi ítéletet, amely szerint a tokiói tőzsde (Tokyo Stock Exchange - TSE) 10,7 milliárd jent köteles fizetni a Mizuho brókercégnek egy 2005-ben elkövetett óriási baklövés miatt. A Mizuho egyik kereskedője egy elhibázott megbízást adott be a tokiói tőzsdén, amelyet a tőzsdei terminálban bekövetkezett hiba miatt nem tudtak visszavonni - írja a finextra.com.

Már nem kellenek a feltörekvő piacok a privát banknak

Az UniCredit privát bankja már tavaly szeptemberben csökkentette a feltörekvő piaci kitettségét, akkor az európai részvények voltak a leginkább kedveltek az intézménynél. A japán jegybank 2013-ban bejelentett lazító intézkedései hatására azonban hónapokkal ezelőtt teljes egészében kitáraztak a feltörekvő piaci részvényekből, a pénzt pedig japán részvényekbe mozgatták át - írja az Investment Europe.

Japánnak még várnia kéne

Japán gazdaságának még legalább két negyedévig kéne folyamatosan 1 százalék fölötti növekedést (évesítve 4 százalékot) produkálnia, mielőtt elhatározza magát a forgalmi adó emelése mellett - véli Koichi Hamada, aki a Yale Egyetem emeritus professzora és a japán miniszterelnök személyes tanácsadója. Állítása szerint, legfeljebb fokozatosan szabadna adót emelni, hogy ne essen vissza jelentősen a kereslet. A japán pénzügyminiszer viszont mindenképpen tartani szeretné a terveket.

Papírforma eredmény Japánban - Mit ígér a kormányfő?

Magabiztos győzelmet aratott és többséget szerzett a japán felsőházban a kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, a buddhista Új Komeitó a vasárnap tartott választáson. A vártnak lényegében megfelelő eredmény a várakozások szerint véget vethet a 2006 óta tartó politikai instabilitásnak Japánban, és egyúttal még nagyobb (politikai) felhatalmazást ad Abe Sindzó kormányfő kezébe, hogy a gazdasági szerkezeti reformokat lendületesen keresztülvigye, segítve a szigetországot két évtizede sújtó defláció legyőzésében. A felsőházi választások után a piaci várakozások szerint a japán jen gyengülő trendje folytatódhat, amelynek okairól és a fizetőeszköz kilátásairól múlt hétvégi elemzésünkben már részletesen írtunk:

Nem könnyű ma Japán miniszterelnökének lenni

Abe Sinzó, japán miniszterelnök július 21-én vélhetően a felsőházi választásokon is nyereséget arathat. Ezzel az LDP (Liberal Democratic Party) által vezetett koalíció 2007 óta nem látott politikai erővé válna. Ez pedig a jövőben a kormány reformterveinek az átvihetőségét erősíti majd, ugyanakkor ha az előrejelzések szerint valóban recesszió lesz 2014-ben is az áprilisi adóemelés miatt, akkor az hamar alááshatja az "Abenomics" támogatottságát. Az ellenzék pedig újraszervezi magát a következő választásokra.

Döntött a japán jegybank, megszólalt az elnök is

A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.

A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.

Mit várhatunk a japánoktól?

A japán jegybank várhatóan szinten fogja tartani jelenlegi eszközvásárlási programjának a mértékét és továbbra is 0,1 százalékon az irányadó rátát. A ma kezdődő két napos tanácskozás után, holnap hajnali öt órakor lát napvilágot a döntés. A sajtótájékoztatón elhangzó kijelentésekre figyelhet igazán majd a piac, ugyanakkor ennek az időpontja még nem ismert, vélhetően a döntést követően pár órán belül kerülhet rá sor.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility