japán

Fenntartja intézkedéseit a japán jegybank

A várakozásoknak megfelelően sem az alapkamat mértéke, sem a gazdaságélénkítő (likviditásfokozó) intézkedések feltételei nem változnak Japánban. A japán jegybank továbbra is bizakodó. A monetáris tanács tagjai lassú gazdasági élénküléssel és az inflációs várakozások erősödésével számolnak. A közlemény megjelenését követően a jen erősödött a dollárral szemben.

Újabb japán nyugdíjalap lép kockázatosabb útra

A világ legnagyobb nyugdíjalapja, a japán GPIF után egy újabb helyi alap döntött úgy, hogy kockázatosabb portfóliót állít össze. Az 1,2 millió aktív és már nyugdíjas közalkalmazottat lefedő nyugdíjalap eddig ultrakonzervatív befektetési stratégiát folytatott, azonban az alap az alacsony kamatkörnyezetben már alig tud kockázatmentes befektetésekkel hozamot generálni, ezért el kell mozdulniuk az államkötvények felől a részvények irányába - írja a Reuters. A befektetési stratégia felülvizsgálata elkezdődött, hónapokon belül el is dönthetik az új irányt.

Szénbányákat nyithatnak újra Borsodban

A mélyművelésű szénbányászat újraindítását fontolgatja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a megyei önkormányzat, amihez partner lenne a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium energiapolitikai célkitűzéseit támogató energiagazdasági intézet (IEEJ) és a Chiyoda vállalat - jelentették be az intézmények képviselői Miskolcon szerdán, sajtótájékoztatón.

Japánban még a lazítást is szigorúan csinálják

Nemcsak a gazdasági helyzete érdekes a defláció sújtotta szigetországnak, hanem annak kezelési módja is. Különösen furcsa adaléknak tűnik a reflációs stratégiához az a legújabb tervezet, amely jövő áprilistól adóemelést helyezne kilátásba. Japánban gyenge a belső kereslet, az energiaáraktól tisztított inflációs mutató továbbra is negatív. Bár érthető, hogy az ország fenntarthatóvá kívánja tenni államháztartását, ugyanakkor ez a lényegileg fiskális szigorítás akár jelentősen is visszavetheti a keresletet. Magyar idő szerint ma hajnalban beszélt Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök, aki leginkább ezen ellentmondásos (és megosztó) kérdésben kívánt állást foglalni. Véleménye szerint a tervezett adóemelés nem árt majd Japánnak.

Itt vannak a japán eredmények - van vagy nincs infláció?

A japán fogyasztói árindex javulást tükröz júniusban, ugyanakkor a mi véleményünk szerint messze még a defláció végleges legyőzése. Ugyanis bár éves alapon nézve az élelmiszeráraktól tisztított (mag)infláció 0,4 százalékkal emelkedett, csakhogy ugyanezen mutató havi változása már stagnálást mutat, és az indexérték éppen csak a 2010-es szintet érte el. Ráadásul az energiaáraktól tisztított árváltozás rámutat, hogy messze nincs még vége a deflációnak. Ettől függetlenül a piac kedvezőnek tekintheti az eredményeket, ugyanis a jelenleg figyelt éves mutató 0,1 százalékkal jobban emelkedett a vártnál.

Ezt benézte a bróker - Hatalmas bukta lett a vége

A tokiói legfelsőbb bíróság jóváhagyta azt a korábbi ítéletet, amely szerint a tokiói tőzsde (Tokyo Stock Exchange - TSE) 10,7 milliárd jent köteles fizetni a Mizuho brókercégnek egy 2005-ben elkövetett óriási baklövés miatt. A Mizuho egyik kereskedője egy elhibázott megbízást adott be a tokiói tőzsdén, amelyet a tőzsdei terminálban bekövetkezett hiba miatt nem tudtak visszavonni - írja a finextra.com.

Már nem kellenek a feltörekvő piacok a privát banknak

Az UniCredit privát bankja már tavaly szeptemberben csökkentette a feltörekvő piaci kitettségét, akkor az európai részvények voltak a leginkább kedveltek az intézménynél. A japán jegybank 2013-ban bejelentett lazító intézkedései hatására azonban hónapokkal ezelőtt teljes egészében kitáraztak a feltörekvő piaci részvényekből, a pénzt pedig japán részvényekbe mozgatták át - írja az Investment Europe.

Japánnak még várnia kéne

Japán gazdaságának még legalább két negyedévig kéne folyamatosan 1 százalék fölötti növekedést (évesítve 4 százalékot) produkálnia, mielőtt elhatározza magát a forgalmi adó emelése mellett - véli Koichi Hamada, aki a Yale Egyetem emeritus professzora és a japán miniszterelnök személyes tanácsadója. Állítása szerint, legfeljebb fokozatosan szabadna adót emelni, hogy ne essen vissza jelentősen a kereslet. A japán pénzügyminiszer viszont mindenképpen tartani szeretné a terveket.

Papírforma eredmény Japánban - Mit ígér a kormányfő?

Magabiztos győzelmet aratott és többséget szerzett a japán felsőházban a kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, a buddhista Új Komeitó a vasárnap tartott választáson. A vártnak lényegében megfelelő eredmény a várakozások szerint véget vethet a 2006 óta tartó politikai instabilitásnak Japánban, és egyúttal még nagyobb (politikai) felhatalmazást ad Abe Sindzó kormányfő kezébe, hogy a gazdasági szerkezeti reformokat lendületesen keresztülvigye, segítve a szigetországot két évtizede sújtó defláció legyőzésében. A felsőházi választások után a piaci várakozások szerint a japán jen gyengülő trendje folytatódhat, amelynek okairól és a fizetőeszköz kilátásairól múlt hétvégi elemzésünkben már részletesen írtunk:

Nem könnyű ma Japán miniszterelnökének lenni

Abe Sinzó, japán miniszterelnök július 21-én vélhetően a felsőházi választásokon is nyereséget arathat. Ezzel az LDP (Liberal Democratic Party) által vezetett koalíció 2007 óta nem látott politikai erővé válna. Ez pedig a jövőben a kormány reformterveinek az átvihetőségét erősíti majd, ugyanakkor ha az előrejelzések szerint valóban recesszió lesz 2014-ben is az áprilisi adóemelés miatt, akkor az hamar alááshatja az "Abenomics" támogatottságát. Az ellenzék pedig újraszervezi magát a következő választásokra.

Döntött a japán jegybank, megszólalt az elnök is

A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.

A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.

Mit várhatunk a japánoktól?

A japán jegybank várhatóan szinten fogja tartani jelenlegi eszközvásárlási programjának a mértékét és továbbra is 0,1 százalékon az irányadó rátát. A ma kezdődő két napos tanácskozás után, holnap hajnali öt órakor lát napvilágot a döntés. A sajtótájékoztatón elhangzó kijelentésekre figyelhet igazán majd a piac, ugyanakkor ennek az időpontja még nem ismert, vélhetően a döntést követően pár órán belül kerülhet rá sor.

A japánok még szigorúbbak lennének az inflációval kapcsolatban

A japán kormány még szigorúbb inflációs célt határozna meg a Bank of Japan számára - számolt be róla a Reuters. Amennyiben a jelenlegi tervek szerint az energiaárak (volatilisebb) hatását is kiszűrnék az élelmiszerárak után, akkor ez által az új definíció szerint célzott (mag)infláció nehezíthetné a két éven belülre meghirdetett 2 százalékos szint elérését. Ugyanakkor azon túl, hogy a lépés miatt definíciószinten tovább maradna deflációban Japán, ez további politikai töltettel is szolgálhatna a kormányzati programhoz.

Növeljük a minimálbért is, csak legyen már infláció

Japánban a minimálbérek emelését fontolgatják amellett, hogy a vállalati szférát is béremelésekre próbálják ösztönözni. Eddig mindez nem volt túl sikeres, az elmúlt egy évben szinte semmi nem történt, pedig ez kulcsfontosságú lehet mind a reflációs stratégia, mind a recesszió leküzdése szempontjából.

Ció, áció, infláció!

Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.

A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.

Rég nem látott aktivitás a japán bankszektorban

Négy éve nem látott növekedést mutatott júniusban a japán bankok hitelállománya - írja a Reuters. A kedvező adat arra utal, hogy az agresszív japán monetáris politikai stimulus segített az ingatlanhitel-kereslet növelésében.

Magyar adatok miatt izgulhatunk a héten

Ezen a héten külföldről sokkal kevesebb adat érkezik, mint ahogy az elmúlt napokban megszokhattuk. Amire érdemes figyelni, az a Fed legutóbbi kamatmeghatározó ülésének jegyzőkönyve és a japán jegybank kamatmeghatározó ülése. A hazai naptárban több fontos esemény szerepel. Napvilágot látnak a júniusi államháztartási és inflációs adatok.

A bankok miatt nem teljesül a japán miniszterelnök álma?

A japán bankok állampapír-kitettsége alááshatja a miniszterelnök Shinzo Abe terveit, a jegybank megemelt inflációs célja miatt ugyanis a hitelintézetek magas kockázatokkal szembesülnek a kötvénypiacon - írja a Bloomberg. A hitelezési aktivitás alacsony, a bankok betétállománya 11 éves rekordnak számító mértékben nő, így a pénzintézetek nem tudják, mit kezdjenek a nagy mennyiségű készpénzzel.

Özönlöttek a kedvező hírek Japánból

Ma hajnalban több kedvező adat érkezett Japánból. Az ipari termelés 2, a kiskereskedelmi forgalom pedig 0,8 százalékkal nőtt májusban, de jó hír az is, hogy a magárindex szerint havi szinten már emelkedtek a fogyasztói árak. A képet egyedül az árnyékolta be, hogy a fogyasztói kiadások a várt emelkedés helyett csökkentek.

Még tovább pörgetheti a pénznyomdát a japán jegybank

Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.