Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. Ugyanakkor úgy tűnik, feltámad a magyarok régi kedvence is: kisebb gyengélkedést követően egyre több pénz áramlik a kötvényalapokba is, amelyeknek vagyona így új szintre ugrott. De friss pénzek ide vagy oda, a részvényalapok kategóriája teljesít idén eddig a legjobban.
A magyarok legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsort közölt az MNB, amelyből kiderül: szektorszinten csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és tőkevédett alapok. Jó hír, hogy az elmúlt évben több befektetésialap-kategóriának is csökkent a költségszintje.
Az Európai Központi Bank (EKB) kutatói aggasztó jeleket fedeztek fel az eurózóna bankjainak kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségében. A szakértők szerint a hitelminőség romlása és a nem teljesítő hitelek növekedése komoly kockázatokat rejt magában, különösen a kisebb, specializált bankok esetében - tudósított a Bloomberg.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. A keresletnek és a jó hozamoknak köszönhetően szintet lépett az abszolút hozamú alapokban kezelt vagyon. Mindeközben a jó keresleti- és hozamadatoknak köszönhetően nőni tudott a szektor kezelt vagyona is, megközelítve a 16 900 milliárd forintot.
Míg a magyarországi aranyvízum szabályai még az utolsó finomításokon mennek át, addig az Európai Unió más országaiban már évek óta népszerűek a hasonló programok. Látható viszont, hogy amint a szabályok itthon kikristályosodnak, a magyar Golden Visa uniós összehasonlításban is rendkívül versenyképes lesz.
A UBS Group bejelentette, hogy felszámolja a Credit Suisse-től örökölt 2 milliárd dolláros ingatlanalapját. Ez a lépés újabb jele annak, hogy a befektetők kivonulnak a nehézségekkel küzdő kereskedelmi ingatlanpiacokról - írja a Reuters.
A befektetési alapokba fektető amerikai háztartások száma nőtt, miközben a hosszú távra szóló befektetési alapok 2023-ban tőkekiáramlást tapasztaltak - írja az amerikai alapkezelőket tömörítő egyesület, az Investment Company Institute (ICI) kiadványára hivatkozva a Financial Times.
A vendégbefektetői, ismertebb nevén „arany vízum” program, hivatalosan már július 1-től hatályos, lehetőséget kínálva harmadik országbeli befektetőknek, hogy 10+10 éves tartózkodási engedélyhez jussanak. Az ingatlanalapokba és lakóingatlanokba történő befektetési lehetőségekkel kapcsolatban azonban még sok a tisztázatlan részlet. Az előírt befektetési jegyek és ingatlanok kapcsán szigorú technikai és megfelelőségi előírások vannak érvényben, amelyek jelenleg még nem teljesíthetők. Az ingatlanbefektetési opció csak 2025. január 1-től lesz elérhető, így a befektetőknek várniuk kell, kivéve, ha az 1 000 000 eurós adományozási lehetőséget választják, amely már most is nyitva áll előttük.
Egyre nagyobb szorítóban vannak az európai nyílt végű ingatlanalapok a befektetők visszaváltásai miatt, olyannyira, hogy sok esetben már piaci áron alul kell kényszerértékesíteniük ingatlanokat a portfóliókból – írja a Bloomberg.
Változást reméltek tőle, de átütő sikert egyelőre nem hozott az ingatlanalapok keresletében a kormány legújabb intézkedése. Nem segít a helyzeten, hogy az első félévben az ingatlanalapok nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni, csupán egy lakossági, forintos alap tudott 5% felett teljesíteni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 750 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárd feletti vagyona.
Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Egyszeri dolognak már biztosan nem lehet elkönyvelni azt, amit a kötvényalapoknál látunk: április után májusban is több tízmilliárdnyi tőkét vontak ki a befektetők a kategóriából, egyértelműen trendfordulóhoz érkeztünk. Mindeközben a többi kategória jobb kereslete és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon nőni tudott májusban, elsősorban az abszolút hozamú és vegyes alapoknak köszönhetően.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
Egy 10 milliárd dolláros vagyont kezelő amerikai ingatlanalap likviditása fogytán van, mivel a befektetők elkezdték kivonni a pénzüket a kereskedelmi ingatlanszektorral kapcsolatos aggodalmaik miatt – írja a Financial Times.
Két éve nem látott dolog történt a befektetési alapok piacán: csökkent a kezelt vagyon áprilisban, mégpedig közel 6 milliárd forinttal. Ami ennél is nagyobb meglepetésként hathat: 2022 áprilisa óta most először haladta meg a befektetők tőkekivonása a pénzbeáramlást a kötvényalapoknál. Mi folyik itt?
A magyar kormány az új bevándorlási törvényében megteremtette a lehetőségét egy új programnak, amely hasonlóan a korábbi letelepedési kötvényekhez, pénzért biztosít majd lehetőséget EU-n kívüli állampolgároknak, hogy a schengeni övezeten belül szabadon utazzanak, vagy tartósan Magyarországon tartózkodjanak. Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború kezdete óta ellenzi a hasonló tagállami programokat, míg az Egyesült Államok az egyszerűsített magyar állampolgársági lehetőségek vélelmezett visszásságai miatt már többször szót emelt a magyar rendszer ellen. Eközben Kína a vagyonkimentéstől félve figyeli kétkedve a vendégbefektetői tartózkodási engedélyek ügyét. Az EU Tax Observatory kutatása pedig azt vitatja, hogy jelentős gazdasági előnye van az aranyvízum-programoknak. A bevándorlási piacon a letelepedési kötvényprogram problémái miatt sokan kétkedve fogadják a magyar lehetőséget, de rengetegen már most érdeklődnek iránta.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
