Formálódnak azok az új szabályok, amelyek az Európai Unióban egységes módon teszik majd lehetővé a likviditási sokkok esetén bevethető eszközöket a befektetési alapok, köztük a hazánkban is népszerű ingatlanalapok esetében. Az eszközök közül néhány a magyar alapkezelőknek és egyéb szereplőknek még kevéssé ismert, és gyakorlatba ültetésük felkészülést igényel.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra, a lakásépítési program jövő márciusban indul. A miniszter beszélt még Varga Mihály kinevezéséről, a csúcsminisztériumról és a forintról is.
Tavaly kezdődött, idén folytatódott a trend: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 95%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. Ugyanakkor úgy tűnik, feltámad a magyarok régi kedvence is: kisebb gyengélkedést követően egyre több pénz áramlik a kötvényalapokba is, amelyeknek vagyona így új szintre ugrott. De friss pénzek ide vagy oda, a részvényalapok kategóriája teljesít idén eddig a legjobban.
A magyarok legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsort közölt az MNB, amelyből kiderül: szektorszinten csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és tőkevédett alapok. Jó hír, hogy az elmúlt évben több befektetésialap-kategóriának is csökkent a költségszintje.
Az Európai Központi Bank (EKB) kutatói aggasztó jeleket fedeztek fel az eurózóna bankjainak kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségében. A szakértők szerint a hitelminőség romlása és a nem teljesítő hitelek növekedése komoly kockázatokat rejt magában, különösen a kisebb, specializált bankok esetében - tudósított a Bloomberg.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. A keresletnek és a jó hozamoknak köszönhetően szintet lépett az abszolút hozamú alapokban kezelt vagyon. Mindeközben a jó keresleti- és hozamadatoknak köszönhetően nőni tudott a szektor kezelt vagyona is, megközelítve a 16 900 milliárd forintot.
Míg a magyarországi aranyvízum szabályai még az utolsó finomításokon mennek át, addig az Európai Unió más országaiban már évek óta népszerűek a hasonló programok. Látható viszont, hogy amint a szabályok itthon kikristályosodnak, a magyar Golden Visa uniós összehasonlításban is rendkívül versenyképes lesz.
A UBS Group bejelentette, hogy felszámolja a Credit Suisse-től örökölt 2 milliárd dolláros ingatlanalapját. Ez a lépés újabb jele annak, hogy a befektetők kivonulnak a nehézségekkel küzdő kereskedelmi ingatlanpiacokról - írja a Reuters.
A befektetési alapokba fektető amerikai háztartások száma nőtt, miközben a hosszú távra szóló befektetési alapok 2023-ban tőkekiáramlást tapasztaltak - írja az amerikai alapkezelőket tömörítő egyesület, az Investment Company Institute (ICI) kiadványára hivatkozva a Financial Times.
A vendégbefektetői, ismertebb nevén „arany vízum” program, hivatalosan már július 1-től hatályos, lehetőséget kínálva harmadik országbeli befektetőknek, hogy 10+10 éves tartózkodási engedélyhez jussanak. Az ingatlanalapokba és lakóingatlanokba történő befektetési lehetőségekkel kapcsolatban azonban még sok a tisztázatlan részlet. Az előírt befektetési jegyek és ingatlanok kapcsán szigorú technikai és megfelelőségi előírások vannak érvényben, amelyek jelenleg még nem teljesíthetők. Az ingatlanbefektetési opció csak 2025. január 1-től lesz elérhető, így a befektetőknek várniuk kell, kivéve, ha az 1 000 000 eurós adományozási lehetőséget választják, amely már most is nyitva áll előttük.
Egyre nagyobb szorítóban vannak az európai nyílt végű ingatlanalapok a befektetők visszaváltásai miatt, olyannyira, hogy sok esetben már piaci áron alul kell kényszerértékesíteniük ingatlanokat a portfóliókból – írja a Bloomberg.
Változást reméltek tőle, de átütő sikert egyelőre nem hozott az ingatlanalapok keresletében a kormány legújabb intézkedése. Nem segít a helyzeten, hogy az első félévben az ingatlanalapok nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni, csupán egy lakossági, forintos alap tudott 5% felett teljesíteni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 750 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárd feletti vagyona.
Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Egyszeri dolognak már biztosan nem lehet elkönyvelni azt, amit a kötvényalapoknál látunk: április után májusban is több tízmilliárdnyi tőkét vontak ki a befektetők a kategóriából, egyértelműen trendfordulóhoz érkeztünk. Mindeközben a többi kategória jobb kereslete és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon nőni tudott májusban, elsősorban az abszolút hozamú és vegyes alapoknak köszönhetően.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
Nem sok választási lehetősége marad az öreg kontinensnek, hátrálnia kell.
Donald Trump lépéseire figyelnek a befektetők.
Jól bírják a feltörekvő devizák az első Trump-döntéseket.
Jön egy támogatási program a gáztárolók feltöltésére, különben nagy baj lehet.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
