Kedden este megjelent a CSOK és a babaváró hitel változásairól szóló két kormányrendelet, amelyek 2024. január 1-jétől hoznak jelentős változásokat a családtámogatások szabályozásában. A jogszabályok értelmezése folyamatosan zajlik, az általunk jelenleg legfontosabbnak tekintett változásokat és tudnivalókat foglaljuk most össze 20 kérdés, 20 válasz formájában.
A hazai felnőtt lakosság többsége szerint az elmúlt években gyakoribbá és hevesebbé váltak a nyári viharok, ezért jobban oda kell figyelni a károk kivédésére. A leggyakoribb óvintézkedések vihar esetén az ablakok-ajtók bezárása, a mozdítható tárgyak elpakolása, valamint a háziállatok biztonságba helyezése. Sok esetben azonban az ingatlanok állapota nem biztosít megfelelő védelmet a viharokkal szemben – derül ki Groupama Biztosító megbízásából készült friss országos reprezentatív kutatás eredményéből.
Elérte szerkezetkész állapotát a főváros XV. kerületében épülő, 17 000 négyzetméteres gyártócsarnok a Market Építő Zrt. kivitelezésében. Az új csarnok a Siemens Energy telephelyét fogja bővíteni, az épületben gázerőművek komponenseit fogják előállítani. A kivitelezés 2023 utolsó negyedévében fejeződhet be.
Múlt héten írtunk róla, hogy a szakmai egyeztetéseket követően megszavazta a parlament az állami beruházások rendjéről szóló törvényt 136 igen, 49 nem és 9 tartózkodás mellett. Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvény kapcsán és az építőipar jövőjéről most Lázár János, építési és közlekedési miniszter, valamint Koji László, az ÉVOSZ elnöke további részleteket közölt.
A második negyedéves mérőszámokat ismertető jelentés szerint megjött a fordulat a Duna House-nál, a magyarországi működésben minden szegmensben jelentős javulás volt tapasztalható a mélyponthoz képest. A vonatkozó jelentés szerint a cégcsoport lengyel és magyar tevékenységei 2023 első negyedévében túl voltak a piaci fordulaton és az év második negyedéve már a növekedésről szólt, Olaszországban viszont az euró kamatok további emelkedése késlelteti a növekedés megindulását.
A lakáspiac 9 éves, a lakáshitelezés 7 éves mélypontra került idén Magyarországon, az élénkülés jelei még nem látszanak. Miközben az MNB irányadó kamata 2 százalékponttal csökkent, az aktuálisan elérhető lakáshitelkamatok nagy átlagban csak 0,4 százalékponttal kerültek lejjebb január óta, és még most is 9% körül járnak. Másfélszer akkora havi törlesztőrészlet vár most a hitelfelvevőkre, mint két éve, a kamatemelések kezdetén. Megnéztük a bankok friss ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Nagy örömmel venne egy energiahatékonysági felújítási lakossági programot az építőipari szakma, megrendelésre van ugyanis szükség, mind a kereskedők, mind a gyártók és a kivitelezők részéről is. Rövid távon nagy megkönnyebbülést jelenthetne, ráadásul az uniós kibocsátáscsökkentési célok felé is nagy előrelépés lenne, ha a hazai lakóingatllanok felújítási löketet kaphatnának energiahatékonysági szempontból. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat és az Építőanyag-gyártók Tagozat mutatta be a 2023-as évre vonatkozó várakozásokat. Szó volt az árakról, a megrendelésekről, és a szakma legnagyobb kihívásairól.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Idén eddig nem jártak jól azok, akik a nyersanyagpiacba tették a pénzüket: az árupiaci alapok túlnyomó többsége nem tudott pozitív hozamot felmutatni, amely leginkább a nyersanyagok árának csökkenésével hozható összefüggésbe. Míg tavaly éppen az arany gyengélkedett, és az egyéb áruk adták a hozamok oroszlánrészét, 2023 első hat hónapjában ez a trend megfordult, és inkább nemesfémhez köthető alapok tudtak jó teljesítményt felmutatni. A pozitív hozamot elérő árupiaci alapok között viszont van egy kakukktojás is, amelyik pont nem az aranyár emelkedésének köszönheti a 8% fölötti teljesítményét. Bár az árupiaci alapok túlnyomó többségénél negatív hozamokat láthattunk, jó hír, hogy idén több tényező miatt is van még tér a felfelé való növekedésre az árupiaci alapoknál, így elképzelhető, hogy a hozamok 2023 második felére már némileg jobb összképet fognak mutatni.
Több mint egy évtizede nem mért ütemben csökkennek a brit lakóingatlanárak a pénteken ismertetett legfrissebb adatok szerint, folyamat elsődleges oka a jelzáloghitelek kamatainak jelentős emelkedése.
A kínai bankok a nemteljesítő hitelek megugrása és a csökkenő hozamok miatt növekvő kockázatokkal küzdenek, ami aggodalmat kelt a befektetőkben. Csak fokozza a negatív hangulatot, hogy a Goldman több banki részvényt is eladásra ajánl.
Az utóbbi évek viszontagságai nem kímélték az ingatlanpiacot, így az ingatlanalapokat sem: bár 2023 félévében viszonylag jól teljesítettek, kevés tudott egy év alatt infláció feletti hozamot nyújtani a befektetőinek. Éppen ezért is lehet meglepő a január óta tartó vagyonnövekedési trend, amely főleg a nagyobb alapokat érintette, de a többi alapkategóriához hasonlóan a kormány döntése itt is átrajzolta a környezetet.
Egyre népszerűbb Dubaj a luxuslakások területén: míg tavaly még csak megközelítette a dobogót, az idei év első negyedévében már az itteni lakáspiac volt a legforgalmasabb a 10 millió dollár feletti ingatlanok tekintetében. Több egyéb tényező mellett az orosz-ukrán háború is közrejátszhatott a dubaji kereslet hirtelen megugrásában, hiszen számos orosz vagy ukrán üzletember telepedett le itt az invázió kezdete óta - írja a Financial Times.
Értekezletet tartott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Építőipari Osztálya, abból a célból, hogy a budapesti tervező, kivitelező vállalkozások részére tájékoztatást adjanak a Nemzeti Építészeti Törvény előkészületeiről, a tervezett jogszabály súlypontjairól, különös tekintettel az építésgazdasági intézkedésekre. Az eseményen az Építési és Közlekedési Minisztérium két helyettes államtitkára beszélt az építészeti törvény részleteiről, többek között arról, hogy milyen adatbázisokat terveznek az építőipar jobb átláthatósága érdekében, valamint, hogy az egyszerű bejelentéseknél milyen új hatósági és tervtanácsi megfeleltetések várnak majd a családi ház építőkre.
Megszavazta a parlament az állami építési és beruházások rendjéről szóló törvényt 136 igen, 49 nem és 9 tartózkodás mellett. A Lázár János nevéhez köthető törvény többek között kötelezővé teszi a BIM használatát az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó projektek esetén, a korábbiaknál nagyobb ellenőrzést vár el a tervezés és az építkezés során, valamint új alapokra helyezi az állami építési beruházások teljes életciklusát.
Még több mint egy év van a következő amerikai elnökválasztásig, de már gőzerővel dolgoznak a közvélemény-kutatók azon, hogy megpróbálják megjósolni, ki lesz a világ legnagyobb gazdasági, politikai és katonai erejének következő vezetője. Az összesített pollok nagyon érdekes prognózisokat mutatnak: bár a választás még tényleg messze van, jelenleg abszolút nem kizárható, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfőn az MTI-vel.
Frissítés: Az országgyűlési vita és a folyamatos egyeztetések után kedden, a cikk megjelenése után egy nappal elfogadták az új építési és beruházási kerettörvényt. Ennek megfelelően nemcsak az állami beruházások kapnak új struktúrát, de a törvény elsőként szabályozza a BIM magyarországi használatát is, ami nagy előrelépést jelenthet abban, hogy a többi európai országhoz felzárkózva egy nemzeti BIM standard kialakulhasson. Az európai országok BIM szabványosítási bizottsága a Graphisoft meghívására 2023. június 14-15-én Budapesten tartotta ülését, a találkozó célja többek között az volt, hogy a magyar BIM szabályozás alkotói találkozhassanak az európai szabványalkotókkal. A testület fogja össze és végzi ugyanis az európai országok BIM szabványosító testületeinek munkáját más érintett európai és nemzetközi szervezet bevonásával. A BIM szabványok adta lehetőségekről, a nemzeti standardok kialakításáról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a BIM szabványosítási bizottságának elnökét, Øivind Rooth-ot, Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját és Szövényi-Lux Miklós építészmérnököt, BIM szakértőt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják: