A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Az Egyesült Államok legfrissebb gazdasági adatai szerint szeptemberben mérsékelten emelkedtek a személyes jövedelmek és kiadások. Miközben a Federal Reserve által figyelt PCE-árindex az infláció is a vártnak megfelelően alakulva csökkent már éves alapon.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írását olvashatják:
Egybehangzó szakértői vélemények szerint a magyar vásárlók rendkívül árérzékenyek, sokan eddig szinte ismeretlen, vagy rég elfeledett problémákkal szembesülnek az infláció okozta intenzív élelmiszerár-emelkedés miatt. A vásárlás során háttérbe szorulhatnak olyan, korábban fontos tényezők, mint például a környezetvédelmi megfontolások. De vannak, akik úgy gondolják hogy kevésbé lehetséges megvalósítani az egészséges, változatos étkezést, vagy a korábban mindennapinak számító termékek a luxuscikk-kategóriába kerültek át.
Bár a magyar kiskereskedelemnek komoly lökést adott a 2022-es választások előtt kiosztott helikopterpénz, 2023 volt a kijózanodás éve, amikor az emberek már nem tudtak annyi tartós fogyasztási- és szórakoztató-elektronikai cikket vásárolni, mint korábban. A reálbérek éves alapon mért emelkedése egyelőre csak egy statisztikai adat, hiszen az emberek jellemzően az év elején kialkudott bérükből költenek, tehát év közben a vásárlóerejük nemigen változik - hangzott el a MediaMarkt pénteki háttérbeszélgetésén.
Nagyon szorult helyzetben a vártnál komolyabb szigorításról döntött az orosz jegybank, hogy a részben a szankciók és a háború okozta gyorsuló infláció és a rubel gyengülése ellen hatékony lépést tehessen.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
A magyar tőzsde idén az egész világon az egyik legjobban teljesítő, nagyrészt azért, mert nagyot ment az OTP és a Telekom. Ami ennél is érdekesebb, hogy miközben az elmúlt hónapokban elromlott a nemzetközi befektetői hangulat, a magyar piac még mindig a történelmi csúcs közelében áll. Mutatunk néhány magyarázatot erre az anomáliára.
Hasonló témákról, többek között a magyar és külföldi részvényekről a Portfolio Investment Day 2023 befektetői eseményen is szó lesz.
Hosszú idő után a mai lehet az első olyan kamatdöntő ülés, amelyen az EKB nem fogja megemelni a kamatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigor végéhez közeledünk: a jegybank a várakozások szerint tartósan magas kamatokat ígér majd, de szóba kerülhet a mennyiségi szigorítás és a kötelező tartalékráta emelése is. Mindez Athénban, a jegybank ma ugyanis szokásától eltérően nem Frankfurtban ülésezik.
A kontármunkák átlagos kárösszege 10 százalékkal 820 ezer forintra emelkedett idén, ezzel párhuzamosan az építőiparba vetett bizalom országosan tovább csökkent, derül ki a Mapei Kft. friss kutatásából.
Egy hónapja jelentette be Nagy Márton, hogy havi rendszerességgel kér jelentést az üzemanyagkereskedőktől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről. A havi rendszerességű egyeztetésre most került sor.
Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a vártnál nagyobb kamatcsökkentést hajtott végre, a makrogazdasági és piaci elemzők újragondolták a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat.
Nem valószínű, hogy Magyarország a következő tíz évben bevezeti az eurót, de arra is minimális az esély, hogy kilépnénk az Európai Unióból – vélekedett a múlt heti Budapest Economic Forum közönsége. A Portfolio konferenciáján szokás szerint több kérdést is feltettünk a hallgatóságnak, így véleményt mondtak az inflációról, a költségvetésről és a magyar hiteliminősítői besorolásról is.
Bár mérséklődik az infláció, az árak mellett egyes termékek méretén és mennyiségén is csökkenés vehető észre - írja a Pénzcentrum, amely Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével járta körbe az úgynevezett zsugorfláció témáját.
A Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal létrehozta a megújított Versenystatisztikai Adatbázist - jelentette be Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, hogy a jegybank célja az infláció további letörése, ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a verseny.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő erőteljes, 24%-os emelkedéssel 10 834 euróra nőtt, ami az európai átlag 61 százalékának felel meg – írja közleményében a GfK. A szervezet szerint ezzel idén már a 29. helyen állunk az európai összehasonlításban.
Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója kedden arra figyelmeztetett egy beszédében, hogy a gazdasági kilátások sokkal rosszabbak a vártnál, és a világ erre nincs felkészülve. Szerinte a túlzott optimizmust a jegybankok téves előrejelzései mellett az is táplálja, hogy az általános hiedelem szerint a kormányok és a központi bankok kezelni tudják a potenciális problémákat. Szerinte viszont – a közelmúlt tapasztalatai miatt – ez nem vehető biztosra.
Az amerikai gazdasági aktivitás gyorsuló ütemben nőtt októberben, miután gyakorlatilag stagnált szeptemberben az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet kompozit beszerzésimenedzser-indexének (BMI) kedden közzétett előzetes értékei alapján.
3-4 éve vesz részt a menedzsment megbeszélésein, egy éve vezérigazgató-helyettes, és már akkor tudni lehetett, hogy ő lesz a vezérigazgató – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő frissen kinevezett vezérigazgatója. Mindig is igyekezett kilépni a portfóliókezelésből és a cég más területeibe is belelátni, ugyanakkor vezérigazgatóként is folytatni szeretné az alapkezelést. A célokkal kapcsolatban kifejtette: nem fog hirtelen valami nagyon újba fogni, a Hold sajátságos karakterisztikája megmarad, viszont lesznek és vannak is fejlesztések, elősorban a vagyonkezelés területén. Beszéltünk az állami szabályozásról, a magyar megtakarítási piac sajátosságairól és arról, miért nem jó érzés látni, ahogy elszomorító trükkökhöz kell magyar befektetőként folyamodni.
Novemberre vonatkozóan már a harmadik egymást követő hónapban romlott a németországi fogyasztói hangulat és a GfK gazdaságkutató intézet szerint, és az év végéig már nem is lehet javulásra számítani.