Bár a külföldi népesség 11%-kal nőtt Japánban, és első ízben érte el a 3 milliót, ez nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a japán állampolgárok számának csökkenését.
A teljes népesség 0,4%-kal zsugorodott tavaly.
A csökkenő népesség több kihívást is jelent az ország számára, többek között munkaerőhiányt. Miközben az ország munkanélküliségi rátája folyamatosan 3% alatt van, ami a legalacsonyabb a fejlett országok között, számos vállalkozásnak komoly munkaerőhiánnyal kell szembenéznie. A szolgáltatási szektorban minden egyes munkát kereső munkavállalóra közel három üres állás jut, míg az építőipari cégek körében még inkább beszűkül a piac.
A Teikoku Databank jelentése szerint 2023-ban rekordszámú, 260 vállalat ment csődbe, mivel nem tudtak elegendő munkaerőt biztosítani működésük fenntartásához.
A legfrissebb adatok szerint a munkaképes korú népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva szinte változatlan maradt az előző évhez képest, mivel a külföldi munkavállalók növekvő számának sikerült kitöltenie a hiányt. Ugyanakkor megfelelő strukturális támogatás nélkül kérdés, képes-e továbbra is ugyanolyan ütemben fogadni a külföldi munkaerő beáramlását az ország.
További aggodalomra ad okot a nemzet társadalombiztosítási rendszerére nehezedő nyomás, mivel kevesebb adófizetőnek kell támogatnia az idősek növekvő számát. Az ország csökkenő születésszámának felpörgetése érdekében Fumio Kishida miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az egy gyermekre jutó kormányzati támogatást Svédország szintjére emeli, ahol a GDP 3,4%-át fordítják családi juttatásokra.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
