Az előzetesen várt 6 százalék körüli szint helyett decemberben 5,5 százalékra esett a magyar infláció, ez 2021 nyara óta a legalacsonyabb érték. A KSH beszámolója szerint a 2023-as átlagos áremelkedési ütem 17,6 százalék volt.
Argentína nagyobb címletű peso bankjegyek bevezetését tervezi: a központi bank jóváhagyta a 10 000 és 20 000 pesós címletek gyártását, hogy egyszerűsítse a napi tranzakciókat és kezelje a növekvő infláció okozta kihívásokat.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint januárban a lakossági várakozások jelentősen javultak decemberhez képest, így a GKI fogyasztói bizalmi indexe közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
Hangzatos kijelentéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország gazdaságát illetően. Az interjúban elmondta, hogy az orosz gazdaság a háborús megszorítások ellenére is nagyon szép eredményeket ért el – számolt be az orosz állami TASzSz.
Péntek reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs adatot, amiből egyben a 2023-as éves átlagos inflációt is ki lehet majd számítani. A Portfolionak nyilatkozó elemzők 6 százalék körüli adatot várnak, januárban pedig jöhet az újabb lélektani határ áttörése, a szakértők szerint 5 százalék alá süllyedhet az áremelkedés üteme. Az igazi kérdés majd az lehet, hogy onnan tud-e még érdemben tovább csökkenni az éves ráta az év végéig.
Óriási növekedést mutat a mesteremberek keresete 2020 óta, néhány szakmában meg is duplázódott a jövedelmük. Elindult a vidéki szakik munkadíjának felzárkózása, keresetük gyorsabban nő, mint a budapestieké - közölte a JóSzaki szakmunkásokat közvetítő oldal.
Kevés olyan termék van a világon, aminek drágulása hatással van gyakorlatilag minden embernek a hétköznapjára, az olaj azonban pontosan egy ilyen termék: nem elég, hogy a benzinkutak totemoszlopain megjelenő új árakon hüledezhetnek az autósok, de a drágább szállítmányozás beépülhet a termékek árába, jelentős drágulást eredményezve a boltokban. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy hogyan alakulhat az előttünk álló hónapokban az olaj ára, márpedig most nagyon nagy a bizonytalanság, számos okot fel lehet sorakoztatni az áremelkedés és az áresés mögött is. Elemzésünkben megnézzük, hogy milyen körülmények formálják most a piacot.
A légitársaságok járatai között keresgélve az az érzésünk támadhat, hogy eltűntek, vagy legalábbis igencsak megfogyatkoztak mostanság a párezer forintos fapados jegyek, és ez nem véletlen, a globális jegyáradatok azt mutatják, hogy jóval drágább most repülni, mint a járvány előtt, 2019-ben. A repülőjegyárak az általános inflációval együtt emelkedtek, miután a légitársaságok költségei is nőttek, az utazások iránti kereslet berobbanása pedig lehetővé tette az áremeléseket. Az utazások őrült felfutása véget érhetett, de mit jelent ez a jegyárak alakulására 2024-ben?
A német vonatvezetők sztrájkja miatt szerdán reggel Németország-szerte csaknem teljesen leálltak a személyszállító vonatok, a távolsági járatok közül csak minden ötödik közlekedik.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
A Wall Street nagyrészt arra számít, hogy a központi bank már márciusban lazítani fog a monetáris politikán, de egy piaci veterán ezzel ellentétes álláspontot képvisel.
A Világbank 2,6 százalékra javította a 2023-as globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a júniusban becsült 2,1 százalékról. Az idei évvel kapcsolatos várakozásán nem változtatott, továbbra is 2,4 százalékos világgazdasági bővülést vár.
Az infláció az előzetes várakozásoknál erősebb ütemben csökken a Fed 2 százalékos célja felé, de korai lenne győzelmet hirdetni felette – mondta hétfőn a Bloomberg beszámolója szerint Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke. A jegybank döntéshozója szerint most az a fontos, hogy megbizonyosodjanak a csökkenő pálya tartósságáról.
Egy új, az eddigitől eltérő szuperciklus előtt áll a világgazdaság, melynek két kulcsfontosságú tényezője a mesterséges intelligencia és a dekarbonizáció lehetnek – mondta hétfőn a CNBC-nek Peter Oppenheimer, a Goldman Sachs vezető európai makroelemzője.
Nyárig nem valószínű, hogy csökkentené az irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – mondta hétfőn Boris Vujcic. A horvát jegybank vezetője szerint addig még látniuk kell az infláció további csökkenését, illetve a munkaerőpiac friss adatait.
A héten tömegesen térnek vissza az év eleji szabadságukról a befektetők, és makroadatot is közölnek bőven, úgyhogy akár nagy mozgások is lehetnek a devizapiacon. A forint napközben kissé erősödött az euróval szemben.
A közgazdászok reménykednek abban, hogy az Egyesült Államokban végül puha landolás következik be, és a Federal Reserve kamatlábai csökkennek. Ha ez így lesz, akkor a betonbiztosnak hitt összefüggés a recesszió és az infláció gyors csökkentése között megdől. Persze még nem vehetjük ezt az optimista szcenáriót biztosra.