Az augusztusi 2,8% után 3%-ra nőtt szeptemberben az infláció - jelentette a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal. A szeptemberi adat meghaladta az előrejelzéseket, a várakozások 2,9%-ot jósoltak. A meglepetést a disznóhús árának drágulása jelentette.
A szeptemberben a fogyasztói árak nem változtak, míg a piac 0,1 százalékpontos növekedést várt az előrejelzések szerint. A maginfláció is a vártnál alacsonyabban teljesített: a piaci előrejelzések 0,2 százalékpontos növekedést prognosztizáltak, végül csak 0,1 százalékpontos lett a mutató értéke.
Habár a fogyasztói árindex szeptemberben 2,8%-ra csökkent, a maginfláció 4% közelébe emelkedett a KSH adatai alapján. Megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek a headline árindexnél kissé szintén nagyobb árnyomásról tanúskodnak, de a jegybank 3%-os céljával összhangban alakulnak. Összességében az MNB inflációs mutatói arra utalnak, hogy bár a fő inflációs adat csökkent, az alapvető inflációs folyamatokban nem mutatkozik enyhülés.
Szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a KSH jelentése szerint, vagyis az adat meglepetést okozott. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os áremelkedési ütemet vártak. Az inflációs adat miatt kényelmes helyzetben lehet az MNB. Ennél alacsonyabb inflációra utoljára januárban volt példa. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Az augusztusi 3,1%-os infláció után szeptemberben 3%-kal nőhettek a fogyasztói árak a Portfolio előrejelzése szerint. Az inflációt ellentétes folyamatok határozzák meg, azonban az év hátralévő részében újra 4% közelébe emelkedhet a pénzromlás üteme. Jövőre azonban az MNB 3%-os inflációs célja közelében alakulhat.
Nem sok igazán komoly piacmozgató hír jelenik meg a héten, elsősorban az inflációs adatokra lesz érdemes figyelni, illetve arra, hogy a Fed elnöke szinte minden nap megszólal majd. A magyar áremelkedési ütem a forint szempontjából lehet lényeges, itthon arra figyelünk kiemelten.
Nem tett jót a pénzügyi vagyon halmozásának a tavalyi tőkepiaci és geopolitikai bizonytalanság, az Allianz friss tanulmánya szerint 2008 óta most először csökkent a pénzügyi vagyon a világon. Mindeközben egyre nagyobb a szakadék a világ gazdagabb és szegényebb régiói között, az egy főre jutó nettó átlagvagyon Kelet-Európában a legkisebb a világon 4430 euróval. Érdekes módon mindeközben új csúcsot döntöttek a friss megtakarítások a világban, az már más kérdés, hogy ennek a pénznek a jelentős része bankbetétekben keresett magának helyet. Emiatt pedig éves szinten mintegy 600 milliárd eurót buktak az emberek világszerte. A tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon a negyedik legmagasabb a régióban.
A szeptemberi inflációs adatok helyet cseréltek az eurózónában: a maginfláció 0,9%-ról 1%-ra nőtt, míg az infláció 1%-ról esett vissza 0,9%-ra - jelentette az Eurostat. A hivatalos inflációs mutató utoljára 2016-ban járt 1% alatt.
A nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíjkiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.
Szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben, másfél éves mélypontra csökkent a németországi infláció a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétdőn közzétett jelentése alapján.
Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága alkalmasnak ítélte Kandrács Csabát a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjára.
Júliusban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés, ami továbbra is a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelésének és a munkaerőhiánynak köszönhető.
A héten a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók óvatos finomhangolásáról döntött: kamatkondíciói változatlanul tartása mellett 100 milliárd forinttal emelte meg a következő negyedévre megcélzott kiszorított likviditás mennyiségét. Emellett a tanács jelezte, hogy monetáris politikáját a jövőben is óvatos és adatvezérelt megközelítés jellemzi. Az MNB szakértőinek írása a döntés hátterében meghúzódó inflációs folyamatokat és a lépés indoklását mutatja be.
Magyarországon teljesen mindegy, hány éves vagy, egyfajta népbetegség, hogy nagyon félünk a rizikótól, nem beszélve arról, hogy sokan rövid távon gondolkodnak. Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere szerint lenne még hova fejlődnie a pénzügyi kultúrának, kezdésnek például azt kellene megértenie a lakosságnak, hogy a tőzsde nemcsak spekulációs, hanem megtakarítási platform is. A szakember beszélt arról is, megtakarításunk hány százalékát érdemes szuperállampapírban tartani, miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek az ESG-befektetések és miért lehet jó döntés tematikus alapot venni.
Tovább hízott a forinttal szembeni külföldi shortállomány az utóbbi egy hónapban, ennek volt köszönhető, hogy a magyar deviza szinte naponta esett új mélypontra az euróval szemben – derül ki az MNB kedden megjelent ábrakészletéből. A forint az utóbbi hetekben az összes fontosabb régiós versenytársát alulteljesítette, ami a fenti adatokat látva nem is meglepő.
Rontotta Ázsia idei és jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) részben a kereskedelmi feszültségek és a globális kereslet mérséklődése miatt.
Nem változtatott a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azonban közleményében a lefelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozta, amely arra utalt, hogy tartósan laza vagy a jelenleginél akár még lazább politikát is folytathat, miközben megemelték a kiszorítandó likviditás nagyságát. Elemzők szerint az MNB-t nem érdekli a rekordgyenge forint, így akár további esés is elképzelhető.
A Magyar Nemzeti Bank kiadta a szeptemberi inflációs jelentés GDP-növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzését. Az MNB kissé feljebb húzta az idei növekedési és inflációs prognózisát, a következő évek előrejelzéseit azonban változatlanul hagyta.
Egy éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Akkor azt gondoltuk, hogy a kedvező hazai makrogazdasági fundamentumok ellenére a forint képtelen lesz visszaerősödni. Azt viszont nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan megszülethet a 330 az új 320 cikkünk.
Nagy meglepetés lenne, ha változtatna a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács kedden, ennek ellenére izgalmas lehet a döntés. Jön ugyanis a jegybank friss növekedési és inflációs előrejelzése, és a kiszorítandó likviditásról is dönteni kell. Külön érdekessé teszi a döntést a rekordgyenge forintárfolyam és a nagy globális jegybankok lazítása, kérdés, melyik esik erősebben a latba a döntéshozóknál.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Aggasztó trendet látni a forint grafikonján.
Európában is elindul az új fizetési rendszer.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
