Tovább tart a termelői árak robbanása Kínában
Továbbra is gyors ütemben, bár az előző hónaphoz képest enyhébb mértékben emelkedtek a termelői árak Kínában júniusban.
Továbbra is gyors ütemben, bár az előző hónaphoz képest enyhébb mértékben emelkedtek a termelői árak Kínában júniusban.
Ha eddig a részvényalapokra mondtuk azt, hogy ezzel a befektetéssel nem lehetett melléfogni idén, akkor ez hatványozottan igaz egyes árupiaci alapokra is. A nyersanyagpiacra befektető magyar alapok ugyanis az év első felében 20% feletti hozammal büszkélkedhettek, egyedül az aranyba fektető alapok gyengélkedtek. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 64%-át adja.
A keddi és főként a szerdai forintesés figyelemre méltó volt, mert fontos szinten esett át a forint és kicsit a régiós tendenciákból is kilógott, mindezzel pedig két hónapja nem látott gyenge szintre került a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360-as szint közelében. Mindez azután történt, hogy hétfőn és kedden is megígérte a Magyar Nemzeti Bank vezetése a folytatódó kamatemelési sorozatot és meghatározó jelentőségű júliusi döntést vetített előre, így a piaci kamatemelési várakozások is tovább emelkedtek. A látszólag furcsa forintesés mögött röviden összefoglaljuk a főbb okokat és azt is, hogy technikai elemzési alapon melyik szintekre kell nagyon figyelni.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
A fogyasztói árindex mellett az MNB inflációs alapmutatói is tovább emelkedtek júniusban – derül ki a jegybank oldalán közzétett beszámolóból. Vagyis a jegybank által kiemelten figyelt indexek ugyan alacsonyabbak az 5,3%-os inflációs rátánál, azonban érezhető az erősödés.
Megállapodtak az Európai Központi Bank döntéshozói, hogy két százalékra módosítják a jegybank hivatalos inflációs célját az eddigi „két százalékot közelítő, de el nem érő” célról és a szimmetrikussá tett cél kapcsán átmenetileg tolerálják az infláció túlszaladását is a célszámon – tudta meg a Bloomberg a csütörtökön bejelentendő egyik fontos döntést.
Júniusban új nyolc és féléves csúcsra, 5,3%-ra emelkedett az infláció az előző havi 5,1%-ról – közölte a KSH csütörtök reggel. Előzetesen enyhülésre lehetett számítani, azonban az adat rácáfolt az elemzői várakozásokra, a jelek szerint nem csillapodik az árnyomás. Ez pedig az MNB júniusi kamtemelését és a további tervezett szigorítást is alátámasztja.
A vállalatok többsége idén legfeljebb az infláció mértékével emelné a béreket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése szerint. A cégek 30%-a nem változtatna a béreken, míg 35% legfeljebb 5%-kal emelné.
Hosszú évek után kellett újra 5 százalék feletti hivatalos inflációs rátával szembesülni a magyar fogyasztóknak áprilisban és májusban. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint júniusban talán már jöhetett egy kis enyhülés, de az inkább csak jelképes lehetett, ősszel viszont akár új csúcsra is emelkedhet az infláció. Részben ezekre a fejleményekre reagálhat az MNB a következő hónapokban további kamatemelésekkel.
A tavaszi 5,5%-ról 6,3%-ra javította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését az Európai Bizottság – derül ki a szerdán megjelent friss anyagból. Jövőre továbbra is 5 százalékos GDP-bővüléssel számol a testület, de kiemelték, hogy abban is felfelé mutató kockázatokat látnak.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.
Májusban nem tudott erőre kapni a magyar kiskereskedelem, annak ellenére sem, hogy az üzleteket érintő korlátozásokat (bezárásokat) addigra már feloldották.
A tengerentúli tőzsdéken a múlt héten komoly emelkedést láthattunk, végül mindhárom vezető börze új történelmi csúcson tudta zárni a hetet. A remek teljesítmények elsősorban a kedvező foglalkoztatottsági adatoknak voltak köszönhetőek. Ma az amerikai tőzsdék zárva tartanak az Independence Day miatt. A piaci szereplők továbbra is a Covid-változatokat, különösen a delta variáns aggasztónak mondható terjedését figyelik, emellett a fontos inflációs adatokra is érdemes koncentrálni - a múlt heti közlés szerint az euróövezeti infláció júniusban az előrejelzéseknek megfelelően mérséklődött, bár a magasabb nyersanyagárak miatt őszre várhatóan jóval az Európai Központi Bank célkitűzése fölé emelkedhet a mutató. Ma az ázsiai tőzsdéken felemás kereskedést láthattunk, Európa vezető tőzsdéin pedig ugyancsak az iránykeresés a jellemző a késő délutáni órákban. A kriptovaluta-piacon kisebb lefordulást láthatunk 5 százalék körüli mínuszban áll a bitcoin és az ethereum jegyzése is.
Az MNB alelnöke hétfő reggel azt közölte, hogy a lehető leghatározottabban kívánnak fellépni az inflációs kockázatok ellen és a júliusi újabb kamatemelés meghatározó jelentőségű lesz az egész kamatemelési ciklusra, amely jelzésekre egy órán keresztül határozott erősödéssel reagált a forint. Ez a mozgás azonban gyorsan elakadt 350,5-nél és már délelőtt gyengült a forint, délutánra pedig teljesen elvesztette frissen szerzett erejét.
Jelentősen megugrott az elmúlt időszakban a műanyagok ára, így nem okozhat meglepetést, ha a magyar higiéniai termékek piacára is begyűrűzik majd annak hatása. Ennek kapcsán Dancsó András, a világ legnagyobb női intimhigiéniai termékeket gyártó üzemének, a P&G csömöri gyárának igazgatója a Portfolio-nak elmondta, hogy a Procter & Gamble az alapanyagköltségek aránytalan drágulása miatt az Egyesült Államokban tavaly konkrét árképzési beavatkozásokat hajtott végre, amely a babaápolási, a női intimhigiéniai és a felnőtt inkontinencia termékkategóriákat érintette. A Rossmann Magyarország Kft. megerősítette az áremelkedést, ugyanakkor kiemelték, hogy a növekedés mértéke nem olyan jelentős, azonban azt számos tényező befolyásolja.
A hétfőn ismertetett legújabb mérőszámok szerint továbbra is rekordközeli ütemben élénkül a brit gazdaság aktivitása, mindenekelőtt a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítésének hatására.
Az elemzői várakozásoknál nagyobb ütemben nőttek a fogyasztói árak Törökországban júniusban éves összevetésben, a legnagyobb mértékben a szállítással kapcsolatos árak emelkedtek.
„Az infláció terén most helyzet van”, ezért „határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben”, így havi szintű kamatemelési ciklusba kezdtünk, amelynek mértékét illetően „a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz” – jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint „hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét” és újra rögzítette a jegybanki vezetés szakmai álláspontját, miszerint a költségvetési egyensúlyt gyorsabban lenne célszerű helyreállítani, mert ezzel jobb esély lenne a régióval szemben az államadósság terén fennálló történelmi hátrányainkat jelentősen szűkíteni.
Áprilisban és májusban 5% felett volt az áremelkedés éves üteme, a júniusi áremelkedést pedig a héten ismerjük meg, csütörtökön teszi ugyanis közzé a Központi Statisztikai Hivatal a friss inflációs számokat. A héten ezen kívül egyéb adatok is érkeznek, például a turisztikai szektor májusi adatai és a héten érkeznek, amelyek azt mutatják majd, hogy az újranyitásnak volt-e hatása a szálláshelyekre.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
